A programozás alapjai A számítógép számára a feladat meghatá- rozását programozásnak nevezzük. Ha a processzor utasításait használjuk a feladat meghatározásához, gépi kódú programozásról beszélünk. A magasabb szintű programnyelveken megírt progra- mokat is gépi kódra kell lefordítani.

Gépi kódú programozás: Azon utasításokat, melyek végrehajtására a processzor képes, a processzor utasítás- készletének nevezzük. A gépi kódú program ilyen utasítások értelmes sorozata, ami a memóriába töltődik és utasításait a processzor sorra végrehajtja. A soron következő utasítás címe az utasítás- számláló regiszterben található.

A gépi kódú utasítás formája a processzor típusától függ. Az utasítások két részből állnak: műveleti kód; címrész (1, 2 vagy 3 operandust tartalmazhat, így egy-, két- vagy háromcímű gépi kódról beszélünk). A program utasításai és a végrehajtásához szükséges adatok (adatterület) tárolásához szükséges terület a program címtartománya.

Feladat a gép számára: Adj össze három számot, melyek a memória 2000-es, 2002-es, illetve 2004-es címén vannak! Az eredmény kerüljön a 2100-as címre! 1 1,2000 {A program betölti az 1-es regiszterbe a 2000-es cím tartalmát.} 5 1,2002 {Az 1-es regiszter tartalmához hozzáadja a 2002-es cím tartalmát,} 5 1,2004 {majd a 2004-es cím tartalmát.} 2 1,2100 {A regiszter tartalmát kiírja a 2100-as címre.} 9 {Kilép a programból.}

Az assembly nyelv: A gépi kódnál egy szinttel magasabb. Egy gépi kódú utasításnak egy assembly nyelvű utasítás felel meg, de könnyebb a programozás, mert igék és változónevek vannak; a program könnyebben olvasható, így egyszerűbb a javítás, módosítás; jobb a dokumentálhatóság. Makro: assembly utasítások sorozata. Az assembly nyelvű programot az assembler fordítja gépi kódra.

Feladat ugyanaz a gép számára: Adj össze három számot, melyek a memória 2000-es, 2002-es, illetve 2004-es címén vannak! Az eredmény kerüljön a 2100-as címre! MVR A, KETEZER {A program betölti az A regiszterbe a 2000-es cím tartalmát.} ADD A, KETEZER2 {Az A regiszter tartalmához hozzáadja a 2002-es cím tartalmát,} ADD A,KETEZER4{majd a 2004-es cím tartalmát.} MVM A, KETEZER100{A regiszter tartalmát kiírja a 2100-as címre.} END{Kilép a programból.}

Magasabb szintű programozási nyelvek: interpreter, compiler, szintaktika, szemantika. Forrás- program Tárgy- program Futtatható program Eredmények CompilerLinkage Editor Futtatás, hibakeresés Hibajegyzék

Klasszikus általános célú programozási nyelvek: FORTRAN (FORmula TRANslator); BASIC (Kemény János); COBOL; PL/1. Speciális célú programozási nyelvek: GPSS (General Purpose Simulation System); Prolog (PROgramming LOGic). Korszerű nyelvek: Delphi; Java, Ada (Ada Augustáról, Lovelace grófnőjéről, Lord Byron lányáról nevezték el, aki Charles Babbage barátja és kollégája volt. Programozási módszert fejlesztett ki Babbage gépére. Sokan őt tekintik az első programozónak.) Programozási módszertanok: Moduláris-, struk- turált, objektum-orientált programozás.

Adatkezelés Az operációs rendszer feladata: a programok futásának befejezését követő adattárolás; nagy mennyiségű adat tárolása; időben és térben elhatárolt, vagy egyide- jűleg fellépő adatigények kielégítése. Ezeket a feladatokat úgy kell ellátni, hogy hardver vagy szoftver hiba esetén az adatok lehetőleg ne sérüljenek (adatbiztonság); csak az illetékesek (személyek, programok) juthassanak az adatokhoz és a megfelelő módon (adatvédelem).

Az adattárolás technikai megvalósítása általában valamilyen háttértároló (többnyire lemez) használatát jelenti. Fizikailag az adatokat a háttértárolón file-okban tároljuk. File: logikailag összetartozó információk halmaza. File-szerkezet. File-rendszer. Attribútumok: jelszó; tulajdonos; létrehozó; adatvédelem; rejtettség; kódrendszer; elérés; rekordhossz; méret; maximális méret; létrehozás, utolsó módosítás, utolsó hozzáférés időpontja; kulcs információk.

File-műveletek: létrehozás; megnyitás; attribútumok megváltoztatása, lekérdezése; keresés; olvasás; írás; módosítás; rekord beillesztése; rekord törlése; zárás; átnevezés; törlés. Könyvtárak, könyvtárak szerkezete. Műveletek könyvtárakkal: létrehozás; megnyitás; olvasás; átnevezés; lezárás; törlés; kapcsolás, lekapcsolás (egy file több könyvtárban, de egyszer tárolja a file-t és az attribútumokat is).