Az árvízvédekezés folyamata, a dinamikus árvíz védekezés feladatai PV kirendeltség-vezetők szakmai találkozója 2011. március 17. Szentiványi Árpád Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság

Az árvízi helyzet meghatározó körülményei Heves vízjárású rendszerek: 28-36 órával a nagy csapadék után 8-10 m vízszint emelkedés a határon Magyarországon a medence jellegű földrajzi elhelyezkedés következtében a felszíni vízkészletek 96 %-a, így az árvizek is határainkon kívül keletkeznek. Folyóink között egyaránt vannak torrens és lomha vízjárásúak: a Felső-Tisza és a Körösök vízszintje az országhatárnál a csapadékhullástól számított másfél napon belül 8-10 m-t is emelkedhet. Európában igen ritka a nagy folyóink középső és alsó szakaszán tapasztalható tartósság, mely akár 1-3 hónapot is elérhet. Árvíz tartósság: 5-20 nap 25-100 nap Alvízi országként felszíni vízkészle-teink 96 %-a és az árvizek is az országhatáron kívül keletkeznek

Magyarország nagyobb folyói A medence jellegből kifolyólag 24 közepes vagy nagyobb folyó hozzánk érkező vizeit három fő folyónk, a Dráva, a Duna és a Tisza gyűjti össze és továbbítja déli szomszédaink felé. Valamennyi szomszédunkkal határvízi Egyezmény szabályozza az együttműködést, beleértve a vizek mennyiségi és minőségi védelmét, illetve a vizek kártételeinek megelőzését, elhárítását. Az egyezmények mind megfelelnek „A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára” vonatkozó Helsinki Konvenció (1992), valamint a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló Szófiai Konvenció (1994) előírásainak, sőt, nagyobb részük az EU Víz Keretirányelvnek is. Valamennyi szomszédunkkal kétoldalú határvízi egyezmény, Helsinki és Szófiai Konvenció

Magyarország árterei és védvonalai Magyarországon évezredes hagyományai vannak az árvizek elleni küzdelemnek. Lassan kétszáz esztendeje annak, hogy a napóleoni háborúk gerjesztette gabona-konjunktúra nyomán megszülettek az első tervek a folyók szabályozására, amocsaras árterek lecsapolására, ármentesítésére. A folyószabályozás, mely az árvizek levezetését és a hajózást egyaránt szolgálta, állami feladat volt. A társulatok az ármentesítési fejlesztésekhez mintegy 30 % állami támogatást is kaptak. Noha az ármentesítések költségét nagyobbrészt a helyi érdekeltek önkéntes társulásai fedezték, a régiók sorsát meghatározó árvízvédelem jogi és szakmai szabályozása, a védekezés irányítása kezdettől központosított volt. A védekezési felkészülés, az árvízvédelmi rendszerek fejlesztése, fenntartása ma is zömmel állami feladat: az ország 23 %-át védő 4220 km elsőrendű árvízvédelmi műből több, mint 4000 km állami kezelésben van. Az árvízvédelmi művek zömmel földtöltések. A kiépítésükre mértékadó árvíz általában a 100 éves visszatérési idejű árvíz szintje, néhány nagyváros és Budapest esetében az 1000 évenként előforduló árvíz a mértékadó. Az előírt méreteknek ma a töltések 64 %-a felel meg. Elsőrendű védvonalak hossza 4200 km, mentesített ártér 21200 km2, az ország területének 23%-a, Európában szinte egyedülálló

Az árvízi szükségtározók Teljes kapacitás: 580 Mm3 Az árvizek kártételei elleni védelem céljából a múlt század derekától napjainkig épült ki a jelenleg meglévő védműrendszer, amelyet a kö- vetkező létesítmények alkotnak: A folyók mentén épült elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek összes hossza 4200 km (ennek zöme földgát, továbbá 30 km árvízvé- delmi fal, 124 km magaspart). Árapasztó csatornákat a Lajtán és a Répcén létesítettek az árvízho- zam megosztására, illetve másik folyó völgyébe történő átvezetésére. Síkvidéki szükségtározók, melyek heves vízjárású, viszonylag kis vízhozamú folyók árvízcsúcsainak visszatartására szolgálnak (a Duna völgyében 2 db, a Tisza völgyében 9 db, összesen 223 km2 területen, 389 millió m3 befogadóképességgel). A fővédvonalakon esetleg áttörő árvíz megfékezésére, szétterülésének megakadá- lyozására vagy terelésére másodrendű (lokalizáló) védvonalak épültek ki, illetőleg erre alkalmas terepalakulatokat vagy más rendeltetésű létesítményeket (közúti és vasúti töltések) jelöltek ki. (A kiépített lokalizáló védvonalak teljes hossza 1050 km, amelyekből 750 km van az állami vízügyi szolgálat, a többi pedig az önkormányzatok kezelésében van.)

Vízkárok gyakorisága Magyarországon Árvizek: kisebbek átl. 2-3 évente jelentősebbek átl. 5-6 évente rendkívüliek átl. 10-12 évente Belvizek átl. 2-3 évente Aszály átl. 3-5 évente A vizek kártételeinek gyakorisága M.o.-n: A földrajzi és éghajlati adottságok miatt bármely folyónkon az év bármely időszakában fordulhatnak elő árvizek. Kisebb árvizek országosan – 2-3 évente Jelentősebb árvizek – 5-6 évente Rendkívüli (olykor pusztító) árvizek 10-12 évenként fordulnak elő. Belvizek elleni védekezés 2-3 évenként, aszály 3-5 évenként fordul elő.

Árvízvédekezés fejlődése 1. Időszak A középkor előtti időszakban az árvizek nem jelentettek általános érvényű természeti katasztrófát. Ártéri gazdálkodás, hadászati, védelmi feladatok 2. Időszak 1846-ig 800km gát épült 3. Időszak 1876-ig Tisza-völgyi árvizek szabályozása 4. Időszak 1945-ig katasztrofális árvizek (1879 Szeged ) gát méretek egységes meghatározása 5. Időszak 1945 után az árvizek magasság és tartósság tekintetében túlhaladták az eddigi észlelt értékeket. Összetett teljes körű árvízvédekezés megszervezése (hidrológiai előrejelzés, talajmechanikai vizsgálatok, kockázatelemzés, közgazdasági szemlélet). 1954-ben négy esetben, 1956-ban 52 esetben, 1992-ben egy esetben okozott gátszakadást a dunai árvíz. 1970-ben három esetben okozott gátszakadást a szamosi árvíz 1980-ban egy esetben okozott gátszakadást a Körösök árvize 2001-ben két esetben okozott gátszakadást a tiszai árvíz

Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Vízfolyás Állomás LKV LNV Vízjáték LKQ LNQ LNQ/LKQ [cm] [m3/s] Duna Komárom -4 801 805 785 9040 12 Budapest 51 860 809 615 8780 14 Mohács 62 984 922 600 8240 Rába Sárvár -161 490 651 2,22 979 441 Ipoly Balassagyarmat -126 446 572 0,587 295 503 Dráva Barcs -163 618 781 114 3190 28 Tisza Záhony -353 758 1111 44 3820 87 Szolnok -279 1041 1320 46,9 2600 55 Szeged -250 1009 1259 95 4260 45 Szamos Csenger -116 902 1018 10,5 3360 320 Bodrog Sárospatak 795 7,55 1210 160 Sajó Felsőzsolca -13 512 525 1,59 750 472 Fehér-Körös Gyula -210 786 996 620 ∞ Fekete-Körös Sarkad -99 952 1051 810 Kettős-Körös Békés -140 972 1112 842 Hármas-Körös Gyoma 918 1034 7,06 1684 239 Maros Makó -107 625 732 21,2 2440 115

Az árvízvédekezés jogszabályi háttere A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 16. §-a szabályozza a vizek kártételei elleni védelem és védekezés feladatait, megelőzésben, elhárításában érdekeltek körét és azok kötelezettségeit.

A Vgtv. 16.§ (2) és (4) bekezdése szerint: a vízügyi igazgatási szervezet feladata a kettőnél több települést védő vízkárelhárítási létesítmények (árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók stb.) építése, valamint az állami tulajdonban levő védőművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása, a helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, fenntartása és azokon a védekezés ellátása.

Árvízvédekezési feladatok megosztása Az árvizek elleni védelem az állam a helyi önkormányzatok és az érdekeltek feladata Az árvízvédekezés két jellemző tevékenység csoportja: A védekezés vízügyi-műszaki feladatainak szervezése, irányítása és végrehajtása beleértve a hidrometeorológiai észleléseket, megfigyeléseket, előrejelzést, riasztást a védművek ellenőrzését, megfigyelését, a védművek védőképességének megőrzését, fokozását (magassági és védőképességi hiányok ideiglenes pótlása nyúlgátalással, megtámasztással, buzgárok elleni védekezés, stb.) Védekezési tevékenység (1) Az árvízvédelem az állam, az önkormányzatok és az érdekeltek feladata A védekezés két jellemző tevékenységcsoport ellátásával valósul meg, az egyik a védekezés műszaki feladatainak szervezése, irányítása és végrehajtása, beleértve a hidrometeorológiai folyamatok megfigyelését és előrejelzését, a védművek folyamatos megfigyelését A védművek védőképességének megőrzése érdekében szükséges beavatkozásokat (pl. magassági hiányos szakaszok ideiglenes magasítása /nyúlgátalás/, töltések megtámasztása, szivárgás, csurgás, buzgár elleni védelem)

Árvízvédekezési feladatok megosztása a védekezés államigazgatási tevékenységeinek szervezése, irányítása és végrehajtása a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében szükséges, az ezen feladatok ellátására létrehozott szervezetek személyi és anyagi-technikai felszereltségét meghaladó munkaerő, anyag, eszköz, gép és szállítóeszköz igényfolyamatos kielégítése, Veszélyhelyzet kezelés a veszélyeztetett lakosság és javak szükség esetén történő biztonságba helyezése, mentés, kimenekítés, befogadás a lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátása, járványok megelőzése és elhárítása rendfenntartás keletkezett károk felmérése, helyreállítása Védekezési tevékenység (2) a védekezés államigazgatási feladatainak szervezése, irányítása és végrehajtása, beleértve Erőforrásgazdálkodás és logisztikai feladatok a védekezés műszaki feladatait ellátó szervezetek támogatására, Erőforrásgazdálkodás, logisztikai feladatok ellátása az alábbiak érdekében, valamint a vonatkozó feladatok végrehajtása: = gátszakadás veszélye, vagy bekövetkezte esetén a lakosság és a javak kimenekítése és biztonságba helyezése = a kimenekítettek egészségügyi és szociális ellátása = járványveszély elhárítása = rendvédelem = kárfelmérés és helyreállítás

Árvízvédelemmel kapcsolatos közfeladatok telepítése Árvíz megelőzés és védelem Árvízvédekezés regionális érdekű lokális érdekű lokális regionális VM és vízügyi szolgálat (VKKI, KÖVIZIG-ek) feladat- és hatásköre Helyi önkormányzat és érdekeltek feladat- és hatásköre Műszaki feladatok és intézkedések Államigazgatási feladatok és intézkedések Helyi önkormányzat és érdekeltek feladat- és hatásköre VM és vízügyi szolgálat (VKKI, KÖVIZIG-ek) feladat- és hatásköre Szállítási feladatok: Távközlési feladatok: Katasztrófavédelem: OKF Műszaki és államigazgatási feladatok összehangolása Különleges feladatok: HM - MH Országos irányítás: III. fokig: VM miniszter Rendfenntartás: ORFK Minősített helyzetben: KKB. illetékes elnökhelyettes: VM min. Regionális irányítás: Megyei Védelmi Bizottság Helyi irányítás Helyi Védelmi Bizottság Közegészségügyi feladatok: Szoc. ellátási feladatok:

Műszaki tevékenység Hatósági tevékenység A vízügy szervezete A vízügyi szervezet felépítése A műszaki és hatósági tevékenység szétválasztása Műszaki tevékenység Hatósági tevékenység

Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása (OMIT) VM miniszter (KKB elnökh.) Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője: VM Vízkárelhárítási főosztályvezető VM Védekezési Munkabizottság OMIT vezető-helyettesek VKK vízügyi igazgató, KvVM Vízkárelhárítási főosztályvezető-helyettesek OMIT PR és sajtó szolgálat Műszaki szakcsoportok Műszaki ügyelet Ellátó szakcsoportok árvízvédekezés Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szervezete Vezető. OKTVF főig. Helyettesek – OKTVF vízügyi igazgató, KvVM és OKTVF Vízkárelh. Főo. vez Műszaki ügyelet Árvízvédelem Belvízvédelem Jégvédekezés Vízminőségi kárelhárítás Műszaki szakcsoportok Ellátó szakcsoportok Hidrometeorológiai Informatikai Töltésfeltárási Anyag- és gépellátási Távérzékelési Munkaerő ellátási Nemzetközi együttműk. Szállítási Lokalizációs Pénzügyi Vízellátási Technikai kiszolgáló egység Vízminőségi Területi vízkárelhárítás irányítás és végrehajtás 12 KÖVIZIG Szakasz védelemvezetők hidrometeorológiai belvízvédekezés informatikai töltésfeltáró jégvédekezés anyag- és gépellátási távérzékelési vízminőségi kárelhárítás munkaerő ellátási nemzetközi együttm pénzügyi lokalizációs technikai szolgálat vízellátási Területi irányítás és végrehajtás 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Igazgatók - védelemvezetők Szakasz-védelemvezetők vízminőségi

A vízgazdálkodás területi szervezete Vízgyűjtő gazdálkodás Carpathian Basin Hungary 1-12 DWA Vízgyűjtő gazdálkodás , 12 KÖVIZIG DWA Győr Vízgyűjtő gazdálkodás (1 KÖVIZIG) A vízügyi adminisztráció területi felépítése Kárpát medence Magyarország Vízgyűjtőkre szervezett 12 vízügyi igazgatóság Vízgazdálkodási –szakágazati tevékenység (1 vízgyűjtőn 1 VIZIG-en belül) Szakaszmérnökség (részvízgyűjtőn) Területi felügyelő (több gátőrjárás összefogása a rész-vízgyűjtőn belül) Gátőrjárás (1 ember által felügyelhető terület) Szakaszmérnökség (részvízgyűjtő) Szigetköz Felügyelő (több őrjárásra kiterjedő) Guarding range Rajka Őr (egy ember által felügyelhető alapegység)

Az igazgatás legfontosabb eleme a vízügyi őr Olajfoltot észlel (vízminőségi kárelhárítás) Bejárja a területet (felügyelet, folyamatos jelenlét) Védekezési munkát irányít (ár, bel és helyi vízkárelhárítás) Ellenőrzi az áteresz építését (felügyeleti tevékenység) Vízmércét olvas (vízrajz, monitoring) Műszaki ellenőrzés a töltés karbantartás (kezelési funkció) Jelentést tesz a területi körülményekről (szakigazgatás előkészítés) Zsilipet kezel (víztartóba történő beavatkozás) Kapcsolatban van a lakossággal, önkormányzattal Őrzi az állami vagyont

Árvíz megelőzés –módszerek, célok Az árvíz levezetési feltételek javítása

Tisza rövidülése a szabályozás következtében

Példák az átvágásokra

Töltések előírás szerinti méretei MÁSZ 1,0 m III. fok II. fok I. fok I. fokú árvízvédelmi készültség: nappali figyelő szolgálat, kétszeri vízmérce leolvasás II. fokú árvízvédelmi készültség: éjjel-nappali figyelő szolgálat, négyszeri vízmérce leolvasás III. fokú árvízvédelmi készültség: vészőrök és éjjel-nappali figyelő szolgálat, kétóránkénti vízmérce leolvasás

Az EU Árvizi Irányelve és annak végrehajtása     az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz.”Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről”-ben foglaltak teljesítése.   Magyarország vízkár-elhárítási stratégiájának a megváltozott társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő átdolgozása.

Fő „termékek” (EU elvárások) Veszélytérképek Kockázati térképek Általános kockázatkezelési tervek

Mellék „termékek” Nagyvízi mederkezelési tervek Védekezési tervek korszerűsítésének megkezdése A Vízügyi Adattár vízkár-elhárítási adatainak feltöltése Az ÁKIR kifejlesztése

A MEGVALÓSÍTÁS LÉPÉSEI Metodikai elemek kidolgozása Informatikai infrastruktúra kialakítása Előzetes földrajzi lehatárolás Adat előállítás Elöntési veszélytérképek előállítása Elöntési kockázati térképek előállítása Nagyvízi meder kezelési tervek előállítása Egyéb speciális veszély- és kockázatkezelési tervek korszerűsítése Általános kockázatkezelési tervek előállítása

Jelenleg a metodika kidolgozása történt meg. Köszönöm figyelmüket!