Vizsgálati módszer a homlokzati tűzterjedési határérték meghatározásához 2008. október 8. Dobogókő Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató

Nyílásos homlokzati falakkal, valamint üvegezett homlokzatokkal szemben az alábbi követelményeket kell támasztani (a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel hatályba léptetett OTSZ 5. rész I/4. fejezet 3.6.9. pontja és az M 1. melléklete szerint) 3.6.9. A homlokzati tűzterjedési gát kritériumait nem kielégítő nyílásos homlokzati megoldásoknál, továbbá nyílásos homlokzatokon A2 – D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszerek alkalmazásakor a külső térelhatároló falszerkezettel szemben, valamint a légréses A1 tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszerekkel szemben, homlokzati tűzterjedés határérték követelmény van. A nyílásos homlokzaton E tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszer nem alkalmazható.

3.6.9.1. A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében – az M 1. melléklet szerinti vizsgálattal igazoltan – a következő: 2 vagy 3 szintes épületnél Th ≥ 15 perc 4 vagy 5 szintes épületnél Th ≥ 30 perc középmagas vagy 5 szintnél magasabb épületnél Th ≥ 45 perc

3.6.9.2. A jogszabály alapján I. tűzállósági fokozatban építendő épületek nyílásos homlokzatain csak A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő anyagok alkalmazhatók. 3.6.9.3. A középmagas épületek nyílásos homlokzatainak burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszere legalább D tűzvédelmi osztályú legyen.

3.6.9.3.1. A 10 cm-nél vastagabb B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező burkolati-, bevonati-, és egyéb hőszigetelő rendszereket az alábbiak szerint kell kialakítani: A homlokzati nyílások felett legalább 20 cm szélességű-, teljes felületen felragasztott-, A1, A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédelmi célú, sávot kell elhelyezni – az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal azonos vastagságban –, melynek a nyílás mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia. A tűzvédelmi célú sáv legalább 20 cm szélességgel, A1, A2 tűzvédelmi osztályú anyagból a homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül végighúzódóan is kialakítható. A homlokzati nyílás felső-, illetve a tűzvédelmi célú sáv alsó éle között legfeljebb 50 cm távolság lehet. Ez utóbbi esetben a sáv kialakítása középmagas épület határig (13,65 m-ig) két épületszintenként, felette szintenként kötelező. Építőipari műszaki engedéllyel (ÉME) és az ez alapján készült tűzvédelmi megfelelőség igazolással (TMI) az előzőektől eltérő tűzvédelmi célú sáv megoldás is alkalmazható.

3.6.9.5. Az átszellőztetett légréteges homlokzatburkolatok esetében alkalmazott hőszigetelés csak A1 tűzvédelmi osztályú lehet. E pontban megfogalmazott követelmények nem vonatkoznak a lábazatokon alkalmazott hőszigetelésekre. Átszellőztetett légréteg esetén az épületszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a légrétegben a homlokzati tűzterjedési határérték követelményen belül ne következhessen be tűzterjedés. 3.6.9.6. Olyan kétszintes épület esetén, ahol a két szint egy rendeltetési egységet, vagy egy összefüggő légterű helyiséget alkot, annak homlokzati nyílásai között nincs tűzterjedési határérték követelmény.

A vizsgálat tárgya nyílásos homlokzatokon létesített A2 – D tűzvédelmi osztályú bevonatokra, burkolatokra, hőszigetelő rendszerekre vonatkozóan, továbbá nyílásos homlokzatok esetén a tűzterjedési gát kritériumait nem kielégítő homlokzati megoldásoknál a vízszintes és a függőleges tűzterjedési jellemzők meghatározása

A vizsgálóberendezés

2. ábra

Vizsgálat Vizsgálati körülmények (hőmérséklet és szélsebesség) Vizsgálati tűzhatás T – To = 345 × lg ( 8 t + 1 ) [K], ahol: T - a tűztéri helyiségben mért átlaghőmérséklet [ºC]; To - a tűztér hőmérséklete a vizsgálat kezdési időpontjában [ºC]; t - a tűz kezdetétől számított időtartam [perc].

Szabványos tűz hőmérsékleti görbéje T – To = 345 × lg ( 8 t + 1 ) K

Hőmérsékletmérés a tűztérben 5 helyen, a főhomlokzati két nyílás (nyílászáró) közötti parapet előtt a falszerkezettől 10 cm, illetve 50 cm távolságban 9-9 helyen (lásd 2. ábra), a megfigyelő szinten lévő helyiség ablaknyílás vetületében, a falszerkezet belső síkjától 10 cm távolságban – egy, az egyes hőelemek helyzetét rögzítő mérőpanel alkalmazásával – 16 helyen (3. ábra).

Vizsgálati eredmények, értékelési kritériumok, tűzterjedési határállapotok meghatározása A tűzterjedés határértékét – burkolati, bevonati rendszerek vizsgálatánál – az az időtartam jellemzi, amely az alábbi jelenségek bármelyikének bekövetkezéséig eltelik: a homlokzat felületi égése általi károsodás a mellvédfal felső síkjáig terjed; a homlokzat felületi égése a tőztéri nyílászáró oldalától vízszintes irányban a modell teljes magasságában bármely helyen 1,50 m-re terjed; a tűztérből kilépő, az értékeléshez számításba veendő lángzóna hőmérséklete (Tlz) és a megfigyelő szinti ablaknyílásban fellépő (vetületében mért) hőmérséklet (Tany) különbsége – 2 percnél hosszabb időtartamon keresztül – nem nagyobb 300 K-nél: Tlz – Tany ≤ 300 K burkolati rendszerek esetében az egyes elemek tömeges és/vagy veszélyes mértékű lehullása. A tűzterjedési határértéket – franciaerkélyek esetében – az az időtartam jellemzi, amelyen belül a megfigyelőtéri mérőpanel hőelemei által jelzett 4 legmagasabb hőmérséklet-emelkedési adat átlaga ≥ 140 K-nél, vagy a legmagasabb hőmérséklet-emelkedési adat ≥ 180 K-nél.

Köszönöm a figyelmet !