Hegyvidéki (függőleges) övezetesség

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Alpok.
Advertisements

Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
Az időjárás.
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
A légnyomás és a szél.
A Föld mezőgazdasága.
Nagy földi légkörzés.
A Föld élővilága 1.) Trópusi esőerdők
Mexikó.
A száraz kontinentális terület
Közép-Európa magashegységeinek élővilága
A klímaváltozás hatása a hegyvidéki éghajlatra: az Alpok
A földfelszín domborzata
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
A forró (trópusi) övezet jellemzése
Légnyomás, szél, időjárási frontok, ciklonok, anticiklonok
Függőleges övezetesség
Időszakosan változó és helyi szelek
Természetföldrajzi övezetesség
Leíró éghajlattan.
Egyenlítői öv Mindennapos esők öve.
A világ szubtrópusi monszun területei
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
Gyűrthegységek.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Terep- és tájtípusok.
Természeti viszonyok és gazdasági élet
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
A leghidegebb mérsékelt öv
Trópusi sivatagok.
Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1..
Szerveződési szintek, élettelen környezeti tényezők
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Havasi gyopár, zerge, szirti sas
Afrika természeti övezetei
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Forró övezet – egyenlítői öv
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Hőmérséklet Likker Erika Zsuzsanna. A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Minden kontinensnek megvan a saját hő tulajdonsága és környezettipusa:
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Időjárás - éghajlat.
Amerika éghajlata.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek). Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A.
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Amerika éghajlata.
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

Hegyvidéki (függőleges) övezetesség Kilimandzsáró

A magas hegyekben felfelé haladva: Csökken: az évi középhőmérséklet (100 m-enként 0,5 °C-kal) az évi közepes hőingás a légnyomás a levegő O2 tartalma. és a felhőhatártól felfelé a csapadék mennyisége. Nő: a napi hőingás Az éghajlatban és a növényzetben ennek hatására hegyvidéki övezetesség, más néven függőleges övezetesség alakul ki.

Ez legjobban az Egyenlítőhöz közeli hegységekben figyelhető meg Ez legjobban az Egyenlítőhöz közeli hegységekben figyelhető meg. A hegyen fölfelé haladva az éghajlati-, növényzeti- és talajviszonyok úgy változnak, mint ahogy az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva. A hegyvidéki övezetesség meghatározója a tengerszint feletti magasság. A hegyvidéki övezetesség eltérő a trópusokon és a mérsékelt övezetben. A hegységek szél felőli oldala sok csapadékot kap, az ellentétes oldal és a hegyekkel körülfogott medencék csapadékszegények.

Teljes övezetesség csak az Egyenlítőhöz közeli 5000 méternél magasabb hegyeken alakulhatott ki (pl.: Kilimandzsáró, Andok) Teljes övezetesség az Egyenlítőnél (alulról felfelé): örökzöld trópusi esőerdő örökzöld hegyvidéki erdő vegyes erdő tűlevelű erdő törpefenyvesek havasi rétek kopár sziklák, sziklahavasok örök hó

A zónák között három határterületet lehet elkülöníteni: Erdőhatár: a zárt erdők felső határa Fahatár: a szórványosan álló fák határa Hóhatár: Az örök hó határa. Efelett növényzet és talaj már nem alakulhat ki.

Az övezetekben kialakult gazdasági formák: Fakitermelés, faipar Dús legelőkön tehenészetek Idegenforgalom Legfőképpen kávét, gyapotot, banánt, cukornádat, kakaót, burgonyát, búzát, árpát és kukoricát termesztenek.

Az övezetesség határai és az ott termeszthető növények: 1000m-ig: forró övezet: őserdő, Termények: cukornád, kakaó, banán 1000-2000m: mérsékelt övezet: szubtrópusi örökzöld erdő Termények: kávé és gyapot 2000-3000m: mérsékelt övezet: lombhullató és tűlevelű fajokból álló vegyes erdő Termények: kukorica, búza 3000-4000m: hideg övezet: Termények: medencékben burgonya, árpa Hóhatár: 5000 méter körül