Emlékezés, tanulás, felejtés, butulás

Agy folyamatosan tanul Hogyan? Raktár, ami megtelik Számítógép memória holográfia Emberi agy nagyon sok idegsejtben, szerteszét, egyidejűleg bekövetkező változások révén kódolja, őrzi meg a látott, hallott, érzett dolgokat A tárgyak tulajdonságait jegyezzük meg Emlékezéskor újra felépítjük a tárolt tulajdonságokból

Emlékező központok: Halántéklebeny, Hippocampus (limbikus rendszer) Egész agy minden idegsejtje egyben memória-sejt is

Eldobható és fontos jelek: Emlékezés: 3 lépcső: eldobható memóriák tára: kétszer jön szembe valaki, leírni egy telefonszámot amit most hallok amíg ébren vagyunk folyamatosan működik pár másodperc, pár perc rövid memória: valamilyen jel fontossá válik átkerül ide pár óra, pár nap többit nem selejtezzük ki teljesen: sokkal több dolgot őrzünk meg mint tudjuk: pszichoanalízis, Freud hosszútávú memória: egész életünkben gyermekkori emlékek, sokszor ismétlődő élmények minél régebbi valami annál erősebben őrzi-› pont ellentétesen működik

nincsenek éles határok memória fajták között más-más folyamatok-› külön tudnak sérülni pl.: baleset után nem emlékszik semmire, de bármi újat meg bír jegyezni, Korszakov-betegség más tárolási mód: rövid memória: ideiglenes áramkör idegsejtek az egykéregben zárt köröket alkotnak, 8-10 is-en átfut az inger és ismét ingerelni tudja a kiindulási sejtet. Lecseng egy idő után sok nyomot hagy-› könnyebb lesz aktiválni ezt a kört legközelebb, tartósabb hatás tartós memória: sejtek fehérjéinek megváltoztatása

Emlékezés csomagokban: nem egyesével, hanem összefüggésekben emlékezünk pl.: december-Mikulás... felidézés összetartozás alapján, nem sorban ugyanaz a szó több nyelven: tartalom szerint tárolás ugyanaz a betű többféleképpen: jelentés szerint tárolás

Tanulás, emlékezés: ugyanannak a folyamatnak a két oldala tanulás: emlékek keletkezése soha nem sorban a tanultak beépülnek a tudatunkba, összekapcsolódnak a tudásunkkal minden ember máshogy tanul, emlékszik emlékezés: ezek felidézése nem csak a dolgokra érzésekre is amit a dolgok kiváltottak: a kettő elválaszthatatlan: nem létezik semleges emlék memória “takarékos” összefüggő, egységes, egyszerű szerkezet ha valami nem illik az összképbe inkább kidobja ⇉nem egyezik a belső rendezett, szubjektív emlékezetünk a külső rendezetlen, igazi dolgokkal ⇉ nem egyezik más emberével sem: egyénre jellemző a belső “rend”

Jutalom és Büntetés központ: ha az agy bizonyos pontjait ingerlik: érzelmek válthatók ki hirtelen és tartalom nélküli boldogság/ rémület... élet során állandóan működnek minden emlékre valamilyen érzelmet tesznek különböző agyterületet EEG-je változik meg kellemes, kellemetlen... emlékek felidézésekor

Emlékezésgátlók: endorfinok, morfin, heroin fájdalom, szélsőséges stressz, maximális erőfeszítés, életveszély: elöntik az agyat pl.: súlyos baleset: sokk nők szülés: oxitocin is segít felejteni alvás: “amnesztikus folyamat” egyik legerősebb a friss, futó benyomásokat reggelre kitörli csak a fontosabbak maradnak meg

Tanulás és felejtés semmi sem törlődik ki vagy kopik el megváltoztatjuk az új információk nem helyettesítik, hanem módosítják a már meglévőket sok tanult készség jut alvó szakaszba pl.: sokáig nem beszélünk egy nyelven unalmas, ingerszegény köryezetben tanulás és a felejtés is szünetel mintha a kettő összetartozna alvásban tanulás lehetetlen csak koncentráláshoz segítik a tanulót igazi alvás közben nincs megjegyzés az agyban DE: ha közvetlenül tanulás után alszunk a tanultakra jobban emlékszünk: nincs új információ-› nincs ami kitörölje a frissen tanultakat