Az EURÓPAI UNIÓ története, jelentősége

Az európai egység gondolata Filozófusok, gondolkodók javaslatai, elképzelései Dante Alighieri: Európa népeinek békés együttélése Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok Richard Coudenhove-Calergie 1923: „Páneurópa”, Páneurópai Mozgalom (béke, egyenjogúság) Aristide Briand 1929: európai gazdasági és politikai együttműködés 27 állam között Winston Churchill 1946: Európai Egyesült Államok (de GB nélkül)

Az európai integráció mozgatórugói Nagyhatalmi fenyegetettség: USA nyomasztó gazdasági, SU ijesztő katonai fölénye (hidegh.) Különböző nemzetközi szervezetek létrejötte: Marshall-segély elosztó intézménye, KGST, IBRD, IMF, GATT Francia-német megbékélés szükségessége, béke garantálása Nemzetállami korlátok: munkaerő, tőkekoncentráció, szűk belső piac, pl. 1944 Benelux-államok vámuniója

Előnyös földrajzi fekvés: természeti erőforrások és gazdasági kapcsolatok. pl. Elzász és Lotaringia, szén és vasérc közös ellenőrzése Energiaválság az 1970-es években, tőkeigény az energiatakarékos K+F-ben Politikai okok: demokratikus fejlődés elősegítése pl.: 1980-as évek: Görögo., Spo., Portugália Újabb kihívások az ezredfordulón: globalizáció, szocialista rendszer összeomlása

Az integráció elmélyülése vertikális integráció A gazdasági integrációtól a politikai integráció felé

Európai Szén-és Acélközösség (Montánunió) 1950 Alapeszméje a „Schumann-terv”: Robert Schumann, Jean Monnet Szénbányászat, vas-és acélipar nemzetek feletti hatáskörbe kerülése (szupranacionális) európai béke biztosítása, német nehézipar ellenőrzése Koreai-háború, NSZK NATO-tagságának kérdése, fegyverkezés Tagok: Benelux-államok, NSZK, Franciaország, Olaszország

Közös európai hadsereg kérdése Klasszikus hidegháború, koreai-háború 1950: felmerült az NSZK NATO-tagsága (európai országok félelme, Adenauer semleges, de egységes No.-ban gondolkodott) 1950 Pleven-terv: Európai Védelmi Közösség (European Defence Community EDC) Fro., GB: NSZK alárendelése és felügyelete, SU ellensúlyozása 1954: Nem valósult meg a katonai integráció 1955 NSZK NATO-tagsága (1955 VSZ)

Nyugat-európai Unió 1955-2010 1954: Western European Union, WEU Tagjai: NSZK, Fro., Olaszo., GB, Benelux-államok gazdasági, politikai és kulturális együttműködés, közös európai védelem 1990-es évek kelet-közép-európai válságkezelés NATO és EU árnyékában működött Köln 1999: WEU beolvasztása az EU-ba

Római Szerződések 1957 Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) EGK 1. Vámunió (1968) 2. Négy szabadság (áru, tőke, szolgáltatások, személyek szabad áramlása) elve 3. Közös politikák (verseny-, agrár-(1968), közlekedéspolitika, jogharmonizáció) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) atomenergia-ipar közös irányítása

Európai Szabadkereskedelmi Társulás 1960 European Free Trade Association EFTA Tagok: Nagy-Britannia, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Izland, Liechtenstein, Ausztria, Svájc, Portugália EGK ellensúlyozására Csupán az ipari termékekre szabad kereskedelem, nincs közös külső vám

1964 Európai Közösségek (EK) Montánunió EGK Euratom egyesítése Az eddig meglévő szerződések és egyezmények egyesítése, névváltoztatás

1960-as évek gazdasági konjunktúra az integráció elmélyülése 1970-es évek olajválság, gazdaság strukturális problémái az integráció lelassulása USA, Japán gyors szerkezetváltása, technológiai fölénye Ny-Európa lépéskényszere

A gazdasági integráció válaszai 1971 USD aranyparitásának vége instabil árfolyamok, gazdaság tervezhetetlen 1973 olajárrobbanás Európai Monetáris Rendszer 1979 EMS Közösségen belüli pénzügyi stabilitás alapjai Új árfolyam mechanizmus létrehozása Valutakosár, ±2,5%-os lebegtetési sáv: a nemzeti valuták egymáshoz való arányainak rögzítése ECU (European Currency Unit) bankszámlapénz!

1990-es évek: politikai és gazdasági integráció Kétpólusú világ vége: kelet-európai rendszerváltások, német újraegyesítés, SU összeomlása Intézményi reformok szükségessége Vertikális integráció: az eddigi szerződések felülvizsgálata, döntési mechanizmus javítása 1989: EGT = EFTA + EK (szabadkereskedelmi övezet, de még nem vámunió)

1992 Maastrichti Szerződés Szerződés az Európai Unióról 1993 életbe lépés Cél: pénzügyi és politikai unió Három pillér és a preambulum Uniós állampolgárság EURO bevezetése Közösségi politikák köre bővül: kulturális, fogyasztóvédelmi-és iparpolitika Jelképek

Gazdasági és monetáris unió 1998.12.31-ig: Európai Központi Bank felállítása 1999.01.01.: EUR megjelenik számlapénzként 2002.01.01.: EUR a pénzforgalomban Eurózóna: EUR-t bevezető országok csoportja EURO bevezetésének feltételei: a maastrichti konvergenciakritériumok A tagország inflációja legfeljebb 1,5 % haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál Az államadóság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül

Eurózóna-országai

Amsterdami Szerződés 1997 ASZ Alapelvek megerősítése EP pozíciójának megerősítése (demokratizálás) A schengeni egyezményt beemelték az EU intézményi keretébe Kül- és biztonságpolitikai képviselet (közös stratégiák) Foglalkoztatási politika közösségi szintre emelése

Schengeni Egyezmény Schengen 1985: az alapító hat ország között fokozatos határellenőrzés megszűntetése EU első és harmadik oszlopának része A belső határellenőrzés megszüntetése, közös külső határellenőrzés Az 1997-es ASZ emelte be az EU-ba

Schengeni országok

2001 Nizzai Szerződés 2003 hatályba lépés Maastrichti és a Római Szerződések kiegészítése megújította az EU intézményrendszerét (ASZ sikertelen) Cél: tervezett bővítések után is működőképesség megőrzése 732 fős parlament Tanácsban a szavazatok számának átcsoportosítása Addigi szerződések megerősítése

2007 Lisszaboni Szerződés EU reform: átláthatóság, elszámoltathatóság, demokratizálás, közös fellépés Minősített többségi szavazások számának növelése, pillérrendszer megszűntetése Új tisztségek: Tanács elnöke, EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője EU ALKOTMÁNYA helyett lépett életbe (Fro., Íro., Cseho. belpolitikai harcok) Elfogadása: 2009. december 1.

A Szerződések – a jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei 1952 Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 1958 Római Szerződések: Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 2009 Lisszaboni Szerződés 1987 Egységes Európai Okmány: az egységes piac 1993 Maastrichti Szerződés: Szerződés az Európai Unióról 2003 Nizzai Szerződés 1999 Amszterdami Szerződés 24

500 millió ember – 27 ország 25 Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt országok 25

Az integráció bővítése = a horizontális integráció A kettészakított, egymással rivalizáló Európától az egységes Európa felé

1970-es évek: északi bővítés 1973 Nagy-Britannia De Gaulle távozása Erős amerikai kapcsolatok Dánia, Írország

1980-as évek: déli-bővítés Katonai diktatúrák vége cél: a demokrácia megszilárdítása Mezőgazdasági riválisok Szegény országok (gazdasági teher) 1981 Görögország 1986 Spanyolország, Portugália

1990-es évek: a semlegesek-köre Szovjetunió összeomlása 1990 NDK az újraegyesítés révén 1995 Svédország, Finnország, Ausztria

XXI. század első évtizede: keleti-bővítés 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 2007 Bulgária, Románia

Tagjelöltek Horvátország Törökország Izland Macedónia Montenegró

Vezetők… Közös politikák… Intézményrendszer Vezetők… Közös politikák…

EU „vezetői” Európai Parlament a polgárok érdekképviselete Martin Schulz az Európai Parlament elnöke (2012. januárig) Miniszterek Tanácsa a tagállamok érdekképviselete Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Európai Bizottság a közös érdekek képviselete José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke 33

Intézményrendszer Legfőbb reformok az 1990-es években: demokratizálás Kormányközi és nemeztek feletti jegyek keveredése Nincs szigorú hatásköri szabályrendszer, rugalmas keretszabályozás (hatáskörök a gyakorlatban konkretizálódnak, kompromisszumpolitika) Demokratikus deficit: a Tanács a Parlament nélkül is hozhat döntést!! Törvényhozás: Tanács, Parlament Bíráskodás: Bíróság Végrehajtás: Bizottság Számvevőszék

Európai Parlament = törvényhozó Székhelye: Strasbourg demokratikus felügyelet 2009 június: 27 tagország, 736 képviselő (5 évente) Fő feladata: a törvényhozás (Tanáccsal együttműködve) feloszlathatja a Bizottságot Parlament és a Tanács az évi 100 milliárd eurós EU-költségvetés jóváhagyása A képviselők nem nemzeti, hanem politikai alapon szerveződnek Plenáris ülés: Strasbourg, egyéb ülések Brüsszel 23 hivatalos nyelv

Európai Parlament képviselői 2009.07.14. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) EPP 265 Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja S&D 184 Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport ALDE 84 A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja Greens/EFA 55 Európai Konzervatívok és Reformisták ECR Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja GUE/ NGL 35 A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport EFD 32 Független képviselők NA 26 TOTAL   736  

Európai Tanács = törvényhozó Székhelye: Brüsszel Legfontosabb jogalkotó és döntéshozó szerv Az EU irányvonalért felelős: közös kül- és biztonságpolitika, közös politikák területén (pl.:gazdaságpolitikák összehangolása) Nemzetközi szerződések megkötése Tagjai: kormányok képviselői (szakminiszterek) Csúcstalálkozók évente négyszer Szavazatszám: népesség aránya (de a kisebbeknek kedvez) Soros elnök: tagállamok miniszterelnöke

Szavazatok megoszlása Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság: 29 Spanyolország és Lengyelország: 27 Románia:14 Hollandia:13 Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország és Portugália:12 Ausztria, Bulgária és Svédország:10 Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország:7 Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia: 4 Málta: 3 ÖSSZESEN: 345 

Európai Bizottság = végrehajtó Székhelye Brüsszel közös érdekek képviselete (független a nemzeti kormányoktól) javaslattétel új jogszabályokra Figyeli a közös politikák végrehajtását, az alapok szétosztását,a szerződések és törvények betartását Testület 27 fő: 1 ország-1 biztos (5 év), kb. 24 000 tisztviselő (Brüsszel) Elnök: nemzeti kormányok választják, a Parlament hozzájárulásával A biztosokat a Parlament jóváhagyásával nevezik ki. (nem nemzeti érdekképviselet, a közös politika adott területe)

Európai Bíróság = bíráskodás Székhelye: Luxembourg Törvényesség, közösségi jogrend felügyelete szupranacionális Pl.: nemzeti bíróságok ugyanabban az ügyben nem hozhatnak eltérő határozatot Felügyeli, hogy a tagállamok az EU jogszabályainak megfelelően működjenek 1 ország 1 bíró

Számvevőszék Székhelye Luxembourg Pénzügyi tevékenység átfogó felügyelete és értékelése (az adófizetőktől származó bevételek jogszerű, gazdaságos felhasználása) Joga van a közösségi pénzben részesülő bármely intézmény, vállalkozás könyvelésének átvizsgálására Testületet a Tanács nevezi ki 6 évre, 27 taggal

Európai Központi Bank Központja : Frankfurt am Main stabil valuta biztosítása Elsődleges célja: árstabilitás (infláció megelőzése) Feladata az euró kezelése (kamatok megállapítása) kormányoktól és más szervektől független

Európai Beruházási Bank Székhely: Luxembourg európai érdekeket érintő, főként a kevésbé jómódú régiók megsegítésére kölcsönt nyújt Pl.: infrastrukturális projektek (vasúti vagy közúti összeköttetések, repterek), környezetvédelmi rendszerek Hiteleket nyújt kisvállalkozások A tagjelölt államok és a fejlődő országok számára is biztosított a hitelfelvételi lehetőség

Európai uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Az EU teljes költségvetése 2011-ben: 141,9 milliárd euró = a GDP 1,13%-a Európai uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1% Az EU mint globális szereplő (beleértve a fejlődő országok támogatását) 6% Igazgatási és egyéb költségek 6% Természeti erőforrások: mezőgazdaság, környezetvédelem 41% Fenntartható növekedés: munkahelyteremtés, versenyképesség, regionális fejlesztés 46% 44

Néhány közösségi politika KAP Költségvetés EMS, gazdasági unió Közös kül –és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködés (szabadság, biztonság, jog) Migrációs politika regionális politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap), kohéziós alapok Európai Szociális Alap (szociálpolitika és esélyegyenlőség) Személyek szabad áramlása (munkavállalás) Közlekedés Versenyjog Vállalkozásfejlesztés Oktatás Közös halászati politika Fogyasztóvédelem Energiapolitika

Közös Agrárpolitika (KAP) 1968-tól működik Kialakuláskor élelmiszerhiány jellemző, jelenleg túltermelés Feladata: a folyamatos ellátás biztosítása 3 alapelv 1. termékek közös piaca, szabadkereskedelem 2. közösségi preferencia 3. pénzügyi szolidaritás: ártámogatási r. garantált felvásárlási árak eladhatatlan készletek felvásárlása (tárolása) közös külső vámrendszer (vám, árlefölözés) 1980-as évektől inkább szociális, mint gazdasági politika Nemzeti érdekek irányítják (Fro.-No. ellentéte)

EU a világkereskedelemben Nemzetközi szolgáltatáskereskedelem (2007) Nemzetközi áruforgalom (2007) EU 17% Többi ország 53,2% Többi ország 40,6% EU 28,5% USA 14,5% USA 18,2% Japán 5,8% Kína 5,9% Japán 6,8% Kína 9,5% 47

A külkereskedelem legjelentősebb szereplői, 2010 (1000 millió EUR) Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

A legjelentősebb exportkereskedelmi partnerek, EU-27, 2010 Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)