Környezetvédelem alapjai 4 Földtörténeti ókor, középkor

Paleozoikum Kambrium 500-570 Ordovícium 440-500 Szilur 405-440 Devon 350-405 Karbon 285-350 Perm 230-285

Környezeti változások Kőzetekben talált élőlények maradványai alapján Óceánok-szárazföldek elhelyezkedése Pangea I. szuperkontinens, hűvös,jelentős jégtakaró Kambrium kezdete: melegedés, szárazföld széttöredezése Ordovicium: magas hőmérséklet,visszaesés,majd ez tart a devon végéig

Környezeti változások A karbon-perm időszakban ismét erős, tartós lehűlés Az ókor végére a kontinensek ismét egyesülnek: Pangea II. Fischer: üvegház és hűtőház periódusok váltják egymást A szuperkontinensek széttöredezését az alattuk kialakuló hőgócok okozzák

Környezeti változások A ciklusok a vulkáni tevékenységben is megmutatkoznak Az üvegházhatáshoz a vulkánosság nagyban hozzájárul, szén-dioxidot juttatva a légkörbe ? Aeroszol részecskék Probléma:csak 2 ciklus

Óceánok változása Az üvegház és hűtőház periódusok az óceánok hőmérsékletét és szintjét is befolyásolták Hűtőház: 25oC-nál kisebb az egyenlítőnél és 2oC-nál kisebb a sarkokon Üvegház: egyenlítői hőmérséklet hasonló, sarkoknál kb. 10 oC---hőmérséklet különbség és felszíni vizek kis sűrűsége miatt kevésbé intenzív cirkuláció Biológiai produkciókban is különbség

Óceánok változása Tengervízszint eltérő:melegebb magas, hidegebb alacsony Jégolvadás Medence térfogatváltozás: lemeztektonikai mozgások: magasabb tengerszint ha az óceáni kérget létrehozó hátság intenzíven működik A környezet globális változásai szoros kapcsolatban vannak a lemeztektonikai mozgásokkal

Óceánok változása A tengerszint a 225 millió évvel ezelőttitől eltekintve sohasem volt olyan alacsony, mint napjainkban 225 millió évvel ezelőtt (perm-triász határa) vizek visszahúzódnak, óceáni bioszférában jelentős változások: nagy kipusztulás---ez jelzi a középidő határát

Élővilág Mai lándzsahalhoz hasonló élőlények-gerichúr (Pikaia) Állkapocs nélküli páncélozott halak-porcos váz Porcos halak Csontos halak Bojtosúszójú halak (Latimeria-1938)

Pikaia

Páncélozott halak

Anomalocaris (állkapcsos páncélozott hal)

Porcos halak

Cápák

Latimeria

Kambrium

Kambrium eleje 1-É-Amerika,2-Grönland,3É-Eu, 4-Ázsia, 5 Új-Guinea, 6_Ausztrália, 7-Antarktisz, 8-Dél-Amerika, 9-Afrika, 10-India, 11-Madagaszkár, 12-Arab- félsziget

Kambrium legelterjedtebb fossziliája: háromkaréjú ősrák(permben kihal)

Ordovicium

Ordovicium

Szilur

Szilur

Szilur végén megjelennek az ősharasztok

Kontinensek a szilur végén

Devon Ősharasztok Tengeri liliom Korallok Kétéltűek

Devon Páncélos őshalak

Karbon

Karbon A szárazföld meghódítása: elegendő oxigén a levegőben, az ózonpajzs védelmet nyújt Kialakulnak a termékeny talajok, tápanyagfelhalmozódás Állatok megkezdik a szárazföld meghódítását

Karbon Lepidodendron (korpafüvek) pikkelyfa

Karbon

Karbon

Ichtiosega (végtag,de farokúszó)

Perm

Perm végi nagy kihalás A hüllő és kétéltű családok 80%-a A tengeri gerinctelen családok 50 %-a A tengeri gerinctelen fajok 90 %-a Harasztok nagy részének eltűnése Kb. 20 millió év, az élővilág legnagyobb krízise

Miért? „csendes”-nincsenek becsapódási nyomok Hosszan tartó erős sugárzás Sugárzás által indukált genetikai életképtelen mutációk Tápláléklánc sérül Légköri oxigénkoncentráció csökkenés

Lehetséges okok Szferulák:geológiai mintákban: apró, 3-20 mikron átmérőjű, főleg vasból (90%) és nikkelből, titánból álló gömböcskék. Néhány cm-es réteg is előfordul. Ezek a szupernova robbanás közvetlen tárgyi bizonyítékai. Mo: Bükk, Nagyvisnyó

30 fényéven belüli szupernova robbanás következményei Neutrinó és gravitációs hullámok Sugárzás megnő-gamma,rötgen-ózonrombolás Korpuszkuláris sugárzás-teljesen lerombolja az ózonréteget anoxia

Fő kihalási ok Az addigi ökológiai rendszer felborul Elhalt biomasszatömeg,amely lebomlása során nagy mennyiségű oxigént von ki a légkörből Fotoszintézis csökken Oxigénhiány: 35%-ról 10-12%-ra

Következmény Teljesen új biológiai rendszer jön létre: A kevesebb oxigén speciális evolúciós alakokat hoz létre: légzés, keringés, szaporodás

Földtörténeti középkor Triász 195-230 millió év Jura 137-195 millió év Kréta 65-137 millió év A korszak végét itt is tömeges kihalás jelzi

Triász

Triász

Triász

Triász Pangea szuperkontinens a Jura közepéig létezik Thetys : pangea keleti szegélyén, a Kréta végéig létezik Kőzetek: vörös homokkő, sekélytengeri „kagylósmészkő”, szárazföldi vörös rétegek Kiegyenlített, meleg éghajlat, nincs jégtakaró

Élővilág Tenger: Ammonites, Belemnites, nagy testű kagylók Szárazföld: nyitvatermők hüllők,

Jura

Belemnites

Ammonites

Jura Atlanti óceán szétnyílása megkezdődik Indiai óceán kialakulása megkezdődik Panthalassa: maradványa a mai Csendes-óceán, legidősebb kéregdarabja jura korú Kelet-Pacifikus hátság szétnyílása megkezdődött Üledékes vasércképződés, pala, kőszén

Kréta

Kréta Megkezdődnek a nagy hegységrendszerek felgyűrődései Bauxitképződés Karbonátos kőzetek Hüllők virágkora

Velociraptor

Tyrannosaurus rex

Diplodocus

Brachiosaurus

Stegosaurus

Triceratops

Ichtiosaurus

Therapsida-Emlősök ősei

Archeopterix-madarak ősei

Újabb tömeges kihalás a kréta végén Tengeri gerinctelenek 26 %-a Nemzetségek és fajok 80 %-a Dinoszauruszok, repülő és úszó hüllők Nyitvatermők nagy része

Kihalás okai Meteorbecsapódás: W.Alvarez. Irídium Füst és porréteg: hőmérsékletváltozás 10 km átmérőjű –mexikói öböl Tűz: nitrogén-oxidok—savas csapadék Primer produkció csökken ózoncsökkenés

Kihalás okai 26 millió évenként periódikusan?(Oort-féle kozmikus felhőből) Vulkanizmus is hasonló tüneteket okoz (lemeztektonikai mozgások) Növényvilág átalakulása—rovarok elterjedése---emlősök elterjedése

Öt nagy tömeges kipusztulás Millió évvel ezelőtt Földtörténeti kor Kipusztult családok Kihalt állatok 440 Ordovícium 25% ősrákok 370 Devon 19% Halak, gerinctelenek 250 Perm vége 54% Ősrákok rovarok 210 Triász 23% Hüllők, gerinctelenek 65 Kréta vége 17% dinoszauruszok