DPR kommunikáció lehetőségei dr. Kuráth Gabriella 2009. november 18.

Feladat Az intézményi pályakövetés két fő feladata: Tájékoztatás: a fejlesztés és a tájékoztatás. Tájékoztatás: eredményes kommunikáció az érintett célközönség felé, a különböző szereplők fontosságának átgondolása, a hangsúlyok újradefiniálása.

Kiinduló helyzet A felsőoktatási nyilvánosság kiemelt területe a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatrendszere. A központi és az erre ráépülő intézményi DPR kialakítása, az eredmények megfelelő kommunikálása az érintettek felé, jelentős mértékben javítja a felsőoktatás belső és külső nyilvánosságának hatékonyságát, jelentős hatással lehet az intézményválasztásra is.

Gyakorlatorientált megközelítés Fő feladat: az információk eljuttatása az érdekeltekhez, eredményeinek gyakorlati hasznosítása, hasznosulása, gyakorlati munkában is jól alkalmazható, jól kommunikálható szakértői elemzések, eredmények. Minél szélesebb kör számára nyújt hasznos információt a pályakövetési adatbázis, annál inkább biztosítható, hogy az érintett csoportok előnyként értékeljék, hogy csatlakoznak a rendszerhez.

Az eredmények hasznosítása Intézményfejlesztés (képzésfejlesztés, minőségfejlesztés, versenyképesség, vonzerőfejlesztés, intézményi hírnév), kapcsolattartás erősödése (alumni, munkapiaci, jelentkezők, stb.) Oktatásfejlesztés (oktatási és munkaerő-piaci kapcsolatrendszer, stratégiai tervezés) Munkaerőpiac (kapcsolatrendszer, tervezés) Hallgatói csoportok (javuló elhelyezkedési lehetőségek, intézményi kötődés kialakulása, erősödő alumni rendszerek, céltudatosabb hallgatói-jelenlét a felsőoktatásban) További érdekeltek (kapcsolatok erősödése, társadalmi elfogadottság)

Kommunikációs tevékenységek A DPR kommunikáció kialakítása sokrétű feladat. A cél az összhang, a harmónia, az egymásra épülés elérése, az intézményi célokat, specialitásokat figyelembe vevő kommunikáció. Tervezés - marketingszemléletű gondolkodásmód.

A kommunikációs tervet befolyásoló tényezők a felsőoktatási környezet, az ágazati szervezetek céljai, elvárásai, a munkaerőpiac változásai, az intézményi specifikumok, a DPR eredményei, a célcsoportok sajátosságai, a jellemzők alakulása, az intézményi stratégiák, a menedzsment elvárásai, a pénzügyi háttér, valamint a kommunikációt koordináló szervezetek szakmai háttere.

Kommunikációs terv szakaszok Rövid leírás Vezetői összefoglaló A terv rövid összefoglalója Helyzetértékelés Külső és belső környezet elemzése, piaci előrejelzés Cél A terv céljainak összefoglaló bemutatatása, konkrét kommunikációs célok összefoglaló bemutatása Intézményen belüli együttműködés Többkarú intézmények esetében a központi és kari együttműködés definiálása Célközönség A célközönség meghatározása, főbb jellemzők, információs igények Arculati standardok Intézményi DPR alapstandardok, stílus meghatározása Üzenet A célokkal összhangban a DPR eredmények alapján a konkrét üzenet megfogalmazása Médiamix Főbb kommunikációs csatornák, belső és külső eszközök meghatározása, rövid leírása Feladatterv, időterv, költségterv készítése Részletes feladatleírás, időzítés, költségvetés készítése Hatékonyságmérés A kommunikáció hatékonyság mérésére szolgáló módszerek, mutatók leírása, időzítése Ellenőrzés, visszacsatolás, módosítás Beszámolók készítése az eredményekről, vezetői prezentációk A megvalósítás feltételei Szervezeti (kari és központi együttműködés), szakmai szempontok

A tervezés kiemelt területei Érdekeltek körének meghatározása,célcsoportok kijelölése, jellemzése Kommunikációs csatornák, eszközök kijelölése

DPR célcsoportok a kapcsolat intenzitása alapján Közvetlen Közvetett Intézményi munkatársak Menedzsment Oktatók, kutatók DPR-t végző szervezetek munkatársai Egyéb munkatársak (adminisztratív, műszaki, egészségügyi, stb.) Hallgatói csoportok Potenciális hallgatók és döntésbefolyásolók Jelenlegi hallgatók Végzett hallgatók Munkaerő-piaci szereplők Oktatási ágazat szereplői és háttérszervezetek Egyéb szakmai és érdekképviseleti szervezetek, hatóságok Társintézmények Társadalomkutatók Sajtóképviselők Társadalom, lakosság (regionális, országos és nemzetközi szint)

Célok szerinti két nyilvánosság kategória Belső nyilvánosság: az intézményi szereplők meghatározott körének biztosítja az adatok elérését, megismerését. Cél: FEJLESZTÉS Teljes nyilvánosság: minden érdeklődő számára elérhetővé tenni a kommunikációs csatornákon az információkat. Cél:NYILVÁNOSSÁG, MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS CÉL

Marketingkommunikációs eszközök Az eszközkombináció alkalmazása függ: a kommunikációs céltól, a célközönségtől, a pénzügyi feltételektől, a szervezeti sajátosságoktól, valamint a kapcsolatrendszertől is.

Kategória Belső Külső Nyilvánosság köre Elsődleges cél belső nyilvánosság teljes nyilvánosság Elsődleges cél belső felhasználás, képzésfejlesztés, intézményfejlesztés a nyilvánosság tájékoztatása Főbb eszközök Összefoglaló, kutatási tanulmány Belső hírlevél Levelezőlisták, hírek Intranet – tartalommenedzsment Bel- és kültéri reklámeszközök, hirdetések Intézményi újság, televízió, rádió megjelenések Vezetői fórumokon prezentációk, beszámolók Szakmai workshop-ok, szakmai nap, konferencia Tréningek frontoffice kollégáknak Nyomtatott és online tájékoztató füzet, igényes kiadvány Online és nyomtatott hírlevél Online és nyomtatott névre szóló levél Intézményi portál DPR portál Online és offline hirdetések, pr megjelenések Sajtóanyagok, sajtóesemények Hallgatói események További érintett partnerek számára találkozók, események Reklámtárgyak

Összegzés Tervszerű, szakmai szempontokat figyelembe vevő kommunikáció. Intézményen belüli együttműködés. Központi és kari szervezetek kommunikációs tervének, tevékenységének összehangolása.

Köszönöm a figyelmet!