SOFTWARE

Szoftver fajtái rendszerszoftver operációs rendszer rendszer-közeli szoftver felhasználói szoftver

Rendszerszoftver ezek nélkül a számítógép nem működtethető feladatai: adattárolás, adatmozgatás programok futtatása nem alkalmas arra, hogy a felhasználó által megfogalmazott feladatokat megoldja

Operációs rendszer feladatai: felhasználói programok futtatása hardver működtetésének vezérlése kapcsolattartás a felhasználóval Az operációs rendszerek jelentõsége és fontosabb feladatainak összefoglalása: programok betöltése a memóriába, és elindítása; input-output mûveletek végzése (billentyûzet olvasása, kiírás a képernyõre illetve nyomtatóra, lemezek írása és olvasása, lemezes adatállományok létrehozása, másolása, törlése stb.); a lemezek tartalomjegyzékének létrehozása, karbantartása és listázása; a billentyûzetrõl kiadott parancsok értelmezése és végrehajtása; a mûködés közben fellépett hibák kezelése.

Rendszer-közeli szoftver kényelmesebbé teszi a munkát ebbe a csoportba tartozik minden szoftver-fejlesztő eszköz ide tartoznak az operációs rendszert kiegészítő programok is (pl. Total Commander, vírusirtó, tűzfal)

Felhasználói szoftver a felhasználó által meghatározott összetett feladatokat oldja meg irodai szoftverek szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis kezelő, stb tudományos programok ügyviteli rendszerek könyvelés, nyilvántartás szórakoztató szoftverek 1896-ban Herman Hollerith megalakítja a Tabulating Machine Company-t, melynek utódcégébõl Thomas J. Watson irányításával létrejön 1924-ben az International Business Machines Corporation, az IBM. 1980. A Microsoft megvásárolja a 86-DOS operációs rendszer forgalmazási jogait a Seattle Computer Products nevû cégtõl, hogy még határidõ elõtt eleget tudjon tenni egy, az IBM-mel kötött határidõnek. Két frissen végzett egyetemista, Bill Gates és Paul Allen maga is meglepõdött, amikor az IBM vezérkara felkínálta számukra a nagy lehetõséget, hogy írjanak egy operációs rendszert az új PC-hardverhez. (Napjainkban Bill Gates a legnagyobb számítógépes óriáscég, a Microsoft tulajdonosa, és a világ leggazdagabb embere.) 1981. februárban az MS-DOS egy verziója már fut egy PC (Personal Computer = személyi számítógép) hardver prototípuson. 1981. augusztus. Az MS-DOS 1.0-át bemutatják az új IBM PC-vel, melynek neve: IBM PC XT (eXTended = bõvített). 1981. november. 320 K-s kétoldalas lemezmeghajtók támogatása (addig csak kazettás egységet kezelt). 1983. A 2.0 megjelenése, mely már hierarchikus könyvtárstruktúrákat és eszközmeghajtókat is kezel. 1984. augusztus: végre megjelentek az AT típusú gépek; (Advanced Technology = fejlett technológia), 1.2 Mbájtos floppyval és maximum 150 Mbájtnyi merevlemezzel. 1987. MS-DOS 3.0. A 3.1 már hálózatképes volt. A 3.2 kezelte a 3.5”-es meghajtókat. A 3.3 képes volt logikai meghajtókat kezelni 32 Mbájtig. Emiatt kellett a már említett 150 Mbájtos merevlemezt a megfelelõ kihasználás érdekében öt logikai meghajtóra szétszabdalni. 1987. április: az IBM gépek legújabb családja a PS/2 (Personal System/2). 1988. MS-DOS 4.0 és verziói nem nagyon terjedtek el Magyarországon. 1991. június. MS-DOS 5.0. Támogatja a high-memoryt (a 640 Kb és az 1 Mbájt közötti memóriaterület jól kihasználható). Jól átgondolt helprendszerrel rendelkezik. 1995. végén többszöri elhalasztás után megjelenik az agyonreklámozott Microsoft Windows95 (korábbi nevén Chicago), amely sokak szerint semmilyen változást nem okozott, de még többek szerint döntõ áttörést jelent a számítástechnikában.