Románia Szabó Csaba – N.T. I. évf.

Fekvés Három nagyobb részből áll: Erdély, Havasalföld, Moldva Kárpátok kettévágja az országot: kulturális értelemben is (Közép-Eu. ill. Balkán)

Eredetmítosz Kogălniceanu (dákoromán elmélet) XIX. sz.-ban Kru I. sz. Dácia: Duna-Tisza, Kárpátok, Dnyeszter, Fekete-tenger Dákok lakták – legharcosabbak, ókori nép Traianus császár vs. Decebál dák király Rómaiak leigázzák a dákokat – 200 évi uralom – ellatinosodás Aurelianus – feladja Daciát Római - dák népesség zöme ottmarad – később bolgárokkal keverednek Népvándorlás során – nyelvüket szokásukat megőrzik, csak a bolgároktól vesznek át dolgokat Több helyen hibás: önkéntes kronológia, problémás időszakok átugrása → töredékes Romulus - Remus kultusza, román név Ezzel igazolják, hogy Erdély, stb. az övék

A dák birodalom Romulus és Remus és az anyafarkas

Eredet A Balkán belsejében (első említések: 11.sz. Macedónia területén éltek) Első magyar említések a tatárjárás után Erdélybe is bevándoroltak, főleg a hegyekben laktak és földművesek voltak Erdélyi románok történelme szoros kapcsolatban a magyar történelemmel

Moldova és Havaselve Két hatalom verseng a területért: tatár, magyar Anjou Nagy Lajos – önálló bánság létrehozása (tatár ellen) – Moldova Kinevezi Dragoşt (uralkodó vajda) Feladat: tatárok elleni védelem Hűbéres állam: adózik a Magyar Királyságnak Magyar király trónra lépése – portánkénti ajándék a vlachoktól 1324 Basarab havaselvei fjd. fellázad – leverik 1365 Bogdán lázadása – Dragoş elűzése Keresztény hit felvétele (kezdetben katolikus próbálkozás) Török-magyar háborúk színtere lesz

Dinasztiák Autonómiatörekvések a dinasztiaépítésben fejeződnek ki, függetlenül a külső beavatkozásoktól, cél: utódlás folyamatosságának kidomborítása Havasalföldi Basarab–dinasztia a XVI. századig marad fenn – noha többször megszakad Felvették: pl. az olténiai Craiovescu nemzetség (fiktív leszármazás) Pl.: családok újratemettetése (Nagy István vajda), v krónikaírásokkal bíznak meg kalugyereket (barátokat), krónikaírókat A XVII. században – gazdag konstantinápolyi görög családok, de a török nyomás is erősödik Kantakuzénosz-család adja a fejedelmeket pl. Vitéz Mihály, vagy Matei Basarab is nekik köszönhetik a trónt (görög befolyás) közvetlen leszármazás elmélete

Bizánci örökség Már a XIV. században behatolt - még Bizánc eleste előtt 1453.-tól görög menekültek Vallásban is - ortodoxia

Nagy István (1457-1504) Moldovai vajda Legkiemelkedőbb uralkodó Sikeres háborúk: Mátyás ellen (1467) ill. a török ellen Moldova függetlenségét fenyegetik a magyarok és a lengyelek 1489. Moldova török hűbéres lesz, cserébe önálló maradhat

A vajdaságok és az Oszmán Birodalom Nagyhatalmak gyűrűjében helyezkedtek el Oszmánok ruméliai előrenyomulása (1393-1396) Öreg Mircea oszmánellenes háborúja Dobrudzsa elfoglalása, magyarok ezzel párhuzamosan Vidint ostromolják Oszmán válasz: Bulgária elfoglalása, Mirceát kiűzik Dobrudzsából 1394 Bizánc ostroma, majd Havasalföld ellen (1396. nikápolyi csata) 1475. II. Mohamed vezetésével újabb támadás Mátyás, IV. Kázmér és Nagy István közösen visszaverik a támadást Vaslui csata (1475) 1489. Moldova török hűbéressé válik Csángók ekkor érkeznek: Erdélyi háborúk miatt

Vitéz Mihály 1593. Havasalföldi fjd., Habsburg - párti Törökellenes keresztény koalícióhoz csatlakozik – 1595. büntetőhadjárat Gyurgyevónál megverik a törököket 1599 Erdély ellen vonul, elfoglalja Elfoglalja Moldovát is Megszálló seregeket nem tudja fegyelmezni, anarchiába fullad Báthory Moldovát, majd a lengyelek Havasalföldet veszik vissza tőle Kultusza van a mai napig

Jellemzők a XIX. század elején A XIX. század elején Európa alig tud valamit a két fejedelemségről ’’Elvész a három sivatag között’’ (Vasile Alecsandri) Társadalom: nemesség (őshonos, honosított – felső), parasztság: nyomor, elszigetelve élnek Háborúk dúlta föld – lakatlan, parlagon hever Elzárkózás, nemesek az oroszok felé hajlanak Sturzda moldovai fejedelem: minden új eszmét kitilt 1823. Ghica havasalföldi fjd. megtiltja a francia öltözék viselését (Porta utasítása) Bukarest sajátos fejlődése – nagyon fejlett vs. nyomor Kelet és Nyugat közötti törésvonal, keveredés Gazdaság: főleg Bukarest, Galaţi, Brăila – hátráltatja a társadalom merev helyzete

Cigány lakosság A XV. században tűntek fel Moldovában Vitatott eredet, rabszolgasorban élnek A külföldi utazók nagy érdeklődését váltják ki - egzotikum Megközelítőleg 250 000 a két fejedelemségben A kortársak foglalkozás szerint osztották fel a cigány népességet: medvetáncoltatók, sátras cigányok stb. 1844. felszabadulnak az állami és a kolostori tulajdonban lévők

Napóleoni háborúk A Porta egyre gyengül, kivonul pár területről 1798 – 1802 között török-francia háború 1806 – 1812 török-orosz háború 1807 tilsiti kongresszus: Napóleon és I. Sándor: Töröko. felosztásának terve: Moldova és Havaselve az oroszoké lenne 1806. a két fejedelemséget elfoglalják a törökök 1812. orosz-török béke: az oroszok megkapják Besszarábiát Orosz befolyás nő - bojárok tiltakozása Oroszok nevezik ki a vezetőket 20 évig tartó anarchia pl.: török kézen lévő dunai erődök körül Oroszok átveszik a közvetlen irányítást

A görög felkelés hatása I. A Besszarábiában elő görög népesség elérkezettnek látja az időt egy törökellenes felkelés kirobbantására és a görög állam létrehozására 1814 Hetéria (Hetairia) társaság – ezt a célt szolgálja, orosz támogatás 1820. a cár Alexander Ypszilantit nevezi ki a társaság élére Szövetség Tudor Vladimirescuval – azonban törékeny: Ypszilanti az oroszokra, Vladimirescu a parasztokra támaszkodik (nem elsősorban az oroszok ellen harcol, hanem a ’’rossz bojárok’’ ellen) Oroszok megvonják a támogatást, a Hetéria elbukik 1821. török támadás Bukarest ellen, Ypszilanti seregei kikapnak Az oszmán seregek elfoglalják a fejedelemségeket, fél évig tartják megszállva Orosz nyomásra honi nemességből neveznek ki fejedelmeket

A görög felkelés hatása II. 1821. óta folyamatosan zajlik a görög felkelés 1825 – ’27 között új lendület (angol nyomás, I. Miklós orosz cár) Új orosz-török háború: Havasalföld, Moldova és Szerbia orosz protektorátussá válik (akkermani szerződés) 1827. Navarino – francia-angol flotta megsemmisíti a török flottát 1828. törökök felmondják az akkermani szerződést és támadnak 1829. Drinápolyi béke – akkermani szerződés megerősítése Orosz gazdasági, üzleti befolyás erősödik Turnu Severin, Giurgiu, Brăila erődjéből kivonul a török helyőrség 1834. oroszok csatlós államként annektálják a fejedelemségeket Görög függetlenség: balkáni egyensúly törékenysége

1848 Többszörös függőség Júliusi, islazi kiáltvány: népszuverenitás, polgári jogok, egy nemzeti közösség Forradalmi körökben téma a két fjd. Egyesülése De nem lázítanak az oszmánok ellen Liberális vezetést akarnak hatalomra juttatni Memorandum a Portának – hatástalan Orosz, oszmán csapatok megszállják a fejedelemségeket (oroszok ’51-ig maradnak) Cuza fjd. (1859 – 1866) jobbágyfelszabadítás, perszonálunió

Az erdélyi forradalom A 12 pont értelmében Erdély és Magyaro. Uniója A románok alapvetően nem ellenezték az egyesülést Balázsfalva: a román forradalmárok kidolgozzák a programjukat Avram Iancu: az egyesülés ellen lép fel Falvakban terjeszti nézeteit – 1848 máj. 15 balázsfalvai nemzeti gyűlést elönzönlő paraszti tömegek Balázsfalvai 16 pont: szembemegy a pest-budai törekvésekkel Nemzeti politikai függetlenséget követel (szabadság, egyenlőség, tesvériség elve alapján) Szabad nyelvhasználat (minden olyan közügyben, ami őket érinti) Kolozsvárott azonban nem fogadják el: az Unióval a románok is teljes jogú polgárokká válnának

Az erdélyi forradalom 2. Folynak a harcok 1848-’49 Románok Bécs felé tolódnak el – jogaik biztosítása végett Román nemzeti program megváltozik: román autonóm nagyhercegség létrehozása a cél 1849. a birodalmi alkotmány nem tesz eleget a román követeléseknek – szakítás a Habsburgokkal Iancu a parasztokat a magyarok elleni küzdelemre szólítja fel Bălcescu a fegyvernyugvásért küzd – közösen a Habsburgok ellen A fegyverszünetet azonban túl későn kötik meg (’49 július 14.) ’49 a magyar csapatok Világosnál kikapnak

Románia megszületik 1877-’78 orosz-török háború Háború oka: 1875-ös bulgáriai és boszniai felkelés elfojtása 1866. Cuzát lemondatják A románok Bismarcknál járnak közbe új uralkodóért: elérik, hogy Hohenzollern családból lesz, (Hohenzollern Károly) lesz a fejedelem (népszavazás is volt - sajátos) 1877. Bukarestben megbukik a konzervatív kormány, liberális kormány kerül hatalomra Franciao. támogatja az egyesülést, Ausztria, Töröko. ellenzi, Moldovában szeparatista és unionista törekvések A Porta végülis engedi az egyesülést, ha hűbérese marad az új állam, Károly belemegy – taktikai húzás 1877-’78-as háború: románok hozzájárulnak ahhoz, hogy orosz csapatok megszállják az országot Románia is részt vesz a háborúban: plevnai erős ostroma (oroszokkal együtt) 1878. berlini kongresszus: Románia elnyeri függetlenségét Török kiszorul a Balkánról (Szerbia, Bulgária, Bosznia stb.kiválása)

Az agrárreform A ’48 utáni gazd.-társ. változásokat ez kényszeríti ki Parasztok státusa a munkamegszervezés és a javak elosztása változik: a földhöz való viszonyt a tulajdon határozza meg Elvben nincs földhöz kötés, de távozásukat kötelesek bejelenteni (6 hónap) Eltörli a bérleti díjat – jobbágyság felszabadul Államnak fizetendő kártérítés fejében földet szerezhetnek Új liberális, kapitalista filozófiát tükröz Hosszútávon problémák: birtokok aprózódása (tulajdonközösségek), nem vet véget a paraszti nyomornak, sőt növeli azt

Politika 1866. új alkotmány: erős végrehajtó hatalom és parlamenti rendszer Szabadságjogok biztosítása, liberális alkotmánynak tartják Károly bevezeti a parlamenti váltógazdálkodást (konzervatívok, liberálisok) Liberálisok franciabarátként lépnek fel, több mint egy évtizedig maradnak hatalmon (1876-1888), Rosetti, Brătianu Erős párt, sok egyesület, újságuk: Szabad Választó (1875-től) Károly kezdetben népszerűtlen, de a háború ’’románná avatta’’ 1881. parlamenttel egyetértésben kikiáltják a királyságot Korona: Plevnából zsákmányolt ágyúkból Károly: erős német kötődések (feleség, gyakran tartózkodik Poroszországban) – ingerli a közvéleményt

Gazdaság - mezőgazdaság Termékeny föld (al-dunai síkság), 1850-1870 között kedvező időszak 1870 után nehéz helyzet: U.S.A.-ból beáramló olcsó búza Legfontosabb termék: búza, kukorica (egyre inkább), jó minőség Terméshozamok azonban bizonytalanok (aszályos évek, éghajlat sajátosságai) Népesség kétharmadát foglalkoztatja Az I. vh-ig megmaradnak ezek a jellemzők 1899. négy rossz termésű év után nagy aszály – éhínség fenyeget Katasztrófát okoz a rossz termés

Gazdaság - olajkitermelés Jelentős változások Kőolajkészletek jelentősek, 1860-as évektől kezdik kitermelni Nehézségek: szállítás nehézsége, geológiai ismeretek hiánya, tulajdonosi jogok körüli spekuláció 1875. bányászati törvény: a külföldi befektetőknek kedvez Két nagy társaság van jelen: Standard Oil (US) és a Disconto-Gesellschaft (D) 1900. szerződés a Standard Oil-al: a társaság járandóságokat folyósít az államnak Állam pénzügyi helyzete ekkoriban katasztrofális, liberálisok vádolják a konzervatív vezetést: eladják az országot az amerikaiaknak Liberálisok németekkel tárgyalnak, 1901 hatalomra jutnak, szerződés a Disconto-val: 5%-os kölcsönt nyújt az államnak (Károly is inkább ehhez húz) A háború kitörésekor német, holland, francia és amerikai tőke finanszírozza szinte a teljes termelést

Gazdaság - ipar Elsősorban a hadsereg fejlesztése volt a cél (1911-re sikerül egy erős sereget létrehozni) 1886. minden kiviteli adót eltörölnek, behozatali adókat megemelik – protekcionista vonal Nagy előrelépés 1912-es törvény: a külföldi befektetőknek min. 75%-ban román munkaerőt kell foglalkoztatni 1880. Román Nemzeti bank megalapítása Nem következik be fellendülés, pedig várták 1913-ban a népesség mindössze 3%-a dolgozik az iparban

Az 1907-es parasztlázadás Moldovában tör ki (Botoşan, Jászvásár környékén) Parasztok földet követelnek, nyomor ellen háborognak, és az idegen (zsidó) bérlők ellen Antiszemita felhang, egész Romániára átterjed a felkelés A hadsereg pár alakulata is átáll (Jászvásár környékén) 156 000 katonát mozgósítanak a felkelés leverésére Jelöletlen tömegsírok: sebesülteket is beletemették Nincs pontos adat az áldozatok számáról (10-20 ezer paraszt kb.)

Szocializmus és populizmus Első szocialisták és populisták (népies aktivisták) Oroszo.-ból jöttek Dobrogeanu-Gherea (szoc.), Stere (pop.) Populisták céljai: a nép felé nyitás, falusi oktatás, egészségügy, stb. Gherea: az 1848-as forradalom meghaladására szólít fel, tagadja a románság sajátosan paraszti voltát, állami birtokok szétosztása Stere nem ért egyet vele, szakadás: 1893. szocialisták pártalapítása Nincs értelme az osztályharcnak mert az állam gyenge, szétesne – mondja Stere Szocializmus fejlődik: betör a legális politikai életbe, hivatalokat vállalnak Probléma: Romániában nincs proletariátus – tisztában vannak vele Május elsejei tüntetések, stb.

A háborúhoz vezető út Nemzeti mozgalom: irredenta, Besszarábia és Erdély felé irányul A XIX. században az erdélyi románok helyzete bizonytalan, az erdélyi románok számára Románia vonzereje kicsi Habsburgokhoz húznak Besszarábia: 1907-es felkelés negatív fényt vet Romániára – cári elnyomással szemben ez az alternatíva? 1881. Román Nemzeti Párt megalakul Erdélyben: programot fogad el az erdélyi autonómia megvalósulására Erdélyben román-magyar közeledési törekvések román részről (Vincenţiu Babeş) – magyarok elzárkóznak tőle Memorandumot terjeszt a RNP a császár elé: hatástalan – Pest feloszlatja a pártot (1905-ben újraalakul) 1907-es oktatási törvények: felháborodás – az elszakadás felé tolja Bukarest 1916-ban fogja megtalálni a megoldást az egyesítésre: a háború

Köszönöm a figyelmet! Vége ;)

Források Catherine Durandin: A román nép története, Maecenas, Bp. 1995. Balogh László: Románia története, Aula, Bp. 2001. Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig, Jate, Szeged 1989.