Monetáris politikai kihívások – globális perspektíva és a magyarországi helyzet Karvalits Ferenc Közgazdász Vándorgyűlés június

„..monetary policy should be boring” Marvyn King - BoE „Great stabilization” - két évtized globalizáció/integráció töretlen növekedés és alacsony infláció Napjainkban –a feltörekvő országok megnövekedett kereslete az energia, nyersanyagok és élelmiszerek iránt, erőteljes inflációhoz vezetett –a pénzügyi piacok integrációja mára meglehetősen instabil, volatilis pénzügyi környezetet teremtett „Good times are behind us”

A hazai kérdések A monetáris politika körül zajló vita aspektusai: –globális nyersanyagárak hatásai, –a nemzetközi pénzügyi válság következményei, –megtorpanó hazai dezinflációs folyamat, –az inflációs célkövetés rendszere, –az árfolyam szerepéről a monetáris politika vitelében. A jelentős fiskális szigorítást miért nem támogatta a jegybank a monetáris kondíciók lazításával? A nyersanyagárak egyszeri sokkhatása ellen lehet-e, érdemes- e monetáris eszközökkel küzdeni? Mi a szerepe az árfolyamnak a hazai monetáris politika keretrendszerében?

Az előadás vázlata A monetáris elmélet alapelvei A monetáris politika globális kihívásai Mit tehet egy kis nyitott gazdaság jegybankja? Magyar szempontok A monetáris politika hatásmechanizmusairól

A monetáris elmélet konszenzusos alapelvei Az infláció mindig monetáris jelenség. Hosszú távon nincs átváltás az infláció és a munkanélküliség között, a monetáris politika nem tud hatni a reálváltozókra Az árstabilitásnak fontos jóléti előnyei vannak, hisz az alacsony és stabil infláció, a hatékony eszközallokáción keresztül, magasabb növekedést eredményez. A monetáris politika feladata a várakozások menedzselése Nominális horgony melletti elköteleződés segít Jegybanki függetlenség

A monetáris politika két nagy globális kihívása Pénzügyi turbulenciák: másodrendű (subprime) hitelválság: Globális kockázatvállalás és likviditás csökken Közvetlen növekedési kockázatok elsősorban a nagy, zárt gazdaságokban Közvetett növekedési kockázatok a feltörekvő országokban is Globális importár nyomás Olaj-, élelmiszer és egyéb nyersanyagárak drasztikus emelkedése

A nemzetközi tőkepiaci turbulencia eltérően érintette a régió országait Menedék országok: gyors növekedés, alacsony infláció, kedvező egyensúly (Cseho., Lengyelo.) –felértékelődés, kockázati felárak kisebb emelkedése –kamatemelés a másodlagos inflációs hatások mérséklésére Sérülékeny országok: egyensúlytalanság (Románia, Töröko., Magyaro.) –leértékelődés, kockázati felárak megugrása, tőkekiáramlás –kamatemelés részben az inflációs kockázatok, részben a kockázati prémium emelkedése miatt

Az államháztartási hiány csökkenése a külső egyensúly javulása irányába hat…,

… de a külső finanszírozásban egyre inkább az adósságtípusú források a meghatározóak

A külfölddel szembeni nettó tartozás rendkívül magas

A kedvezőtlen környezetben a magyar gazdaság finanszírozási költségei növekedtek

Globális importár-nyomás 3 egymást nem feltétlenül kizáró magyarázat: Átmeneti áremelkedés: −Időjárás, átmeneti kapacitás korlátok, spekuláció stb. Tartós relatív árváltozás: −Feltörekvő országok növekvő kereslete az élelmiszer és nyersanyagok iránt −Bio-üzemanyag támogatás a fejlett országokban −Éghajlatváltozás? Globális inflációs nyomás −Globális monetáris kondíciók túl lazák voltak elmúlt években (és most is)? −Nyersanyagárak csak az általános inflációs nyomás előfutárai

Élelmiszer-, fém- és olaj árak

Infláció a világban hosszabb perspektívából

Infláció a világban rövidebb perspektívából

Mit tehet egy kis nyitott gazdaság jegybankja – általában? A maximális, hosszú távon fenntartható növekedés elérésének szükséges feltétele az alacsony infláció Minél hitelesebb a jegybank, annál inkább figyelembe veheti a rövid távú reálgazdasági hatásokat −pl. milyen időhorizonton hozza vissza az inflációt a célhoz A globális kibocsátási rést nem tudja befolyásolni, de az importtermékek áraira rövidtávon tud hatni az árfolyamon keresztül

Mit tehet egy kis nyitott gazdaság jegybankja – a globális importár nyomás ellen? Ha átmeneti az árváltozás: Ha kellően hiteles, akkor „átnézhet” az azonnali inflációs hatáson Várakozásokra és a második körös hatásokra figyel Ha tartós relatív árváltozás van: Nem tudja hosszútávon ellensúlyozni Arról dönthet, hogy milyen infláció mellett gyűrűzzön végig a gazdaságon Figyelembe kell vennie, hogy a relatív árváltozás a potenciális GDP-re is hat Várakozásokra és a második körös hatásokra figyel

Mit tehet egy kis nyitott gazdaság jegybankja – a globális importár nyomás ellen? Ha globális inflációs nyomás van: A külkereskedelembe kerülő termékek széles körében jelentkezik, nem csak az importáraknál A monetáris szigorítás kisebb reáláldozattal jár Időzítési kérdés: −„Ellene megy az árnak”: akkor szigorít amikor a globális kereslet még viszonylag élénk −„Úszik az árral”: akkor szigorít, amikor mindenki más is és a globális kereslet lanyhul −A két stratégia között a reáláldozat időzítésében és mértékében van a különbség

Magyar szempontok Hitelesség: Az inflációs teljesítmény alapján a várakozások horgonyzottsága nem teljesen biztosított „Átnézés” kockázatosabb Adósság szint: Magyarország sérülékenyebb Ha a jövőben külföldi monetáris szigorításra kerül sor, az a kockázati prémiumot emelheti Nem célszerű késlekedni a reakcióval Potenciális GDP: Újrabecslés után alacsonyabb Fiskális kiigazítás, olaj- és nyersanyagár is kedvezőtlenül hathatott

Infláció és inflációs cél

Kibocsátási rés becsléseink sávja

Ha lépünk, hogy hatunk? Magyarországon az árfolyamnak kitüntetett szerepe van a monetáris politikai lépések transzmissziójában Nemzetközileg erősebben hatunk az árakra mint a növekedésre Rövidtávon van áldozat, főleg az export és a beruházások esetében mindkettő erősen importigényes: GDP hatás korlátozottabb hosszú távon lényegében nincs reáláldozat: ugyanolyan reálárfolyam pálya mellett hasonló exportteljesítmény mint más térségbeli országokban Devizahitelek terjedése: némileg gyengítheti, de irányát nem fordítja meg A nemzetgazdaság érdeke, hogy az egyensúlyi reálfelértékelődés stabil infláció mellett valósuljon meg Az MNB képes a globális áremelkedések hazai inflációs hatását fékezni, de nem képes a relatív árváltozások hosszútávú hatásait orvosolni

Monetáris politikai sokk hatása* * Forrás: Jakab-Várpalotai-Vonnák (2006)

10%-os tartós árfolyam felértékelődés hatása

Reálárfolyam és piaci részesedés 4 közép-európai országban

Köszönöm a figyelmet!