Losoncz Miklós Egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem A magyar gazdaság versenyképességének néhány forrása

Tartalom A versenyképesség értelmezése Az alkalmazott definíció A versenyképességet meghatározó tényezők Termelékenység Gazdasági környezet Beruházások, külföldi működőtőke-beáramlás Költségoldal: reálárfolyam-indexek, munkaerőköltségek A nemzeti fejlesztési terv és a versenyképesség Gazdaságpolitikai következtetések

A versenyképesség értelmezése Sokféle meghatározás van. Más-más elemet hangsúlyoznak. Sokan a sikerességgel azonosítják. Relatív fogalom, abszolút mércéje nincs. Komplex fogalom. Egyes meghatározásokban keverednek egymással a gazdasági növekedést (fenntartható növekedés) és a versenyképességet meghatározó elemek. Technológia, kapacitás, költség és kereslet hangsúlyozása.

A mértékadó definíció A nemzetgazdaság ama képessége, hogy biztosítsa a gazdasági növekedés tartós tényezőinek megfelelő kínálatát. A versenyképesség az a hatékonyság, amellyel az egyes országok részt vesznek a nemzetközi munkamegosztásban (OECD). A hatékonyság nagymértékben függ azoktól a tényezőktől, amelyek a termelékenységet is befolyásolják

A mértékadó definíció A feldolgozóiparban a hazai termelők és a versenytársak egységnyi munkaerőköltségének (termékegységre jutó munkaerőköltség) és a hazai termelők és a versenytársak feldolgozóipari termékei export egységértékének különbségein alapuló mutatószámok.

A versenyképességet meghatározó tényezők Kínálati oldal: termelékenység, teljes tényezőtermelékenység, munkatermelékenység különös tekintettel a vállalati szférára és az iparra Intézményi oldal: átfogó gazdasági, gazdaságpo- litikai, üzleti környezet Nemzetközi munkamegosztásba való bekapcso- lódás: külföldi működőtőke-vonzó képesség Költségoldal: fogyasztóiár-, termelőiár- és egységnyi munkaerőköltség alapú reál árfolyamindexek

Termelékenység Adatok a munkatermelékenységről

Termelékenység Az ipari munkatermelékenység évi átlagos növekedési üteme, %

Termelékenység Az export döntőhányada feldolgozóipari termékek, a nemzetközi versenyképesség szempontjából termelékenység szempontjából a feldolgozóipar a meghatározó A feldolgozóipari termelékenységet legjobban alakító vállalati, illetve feldolgozóipari beruházások aránya csökkenő

Intézményi feltételek Az állam gazdasági szerepvállalása, a gazdaságirányítás minősége (EBRD) mikrogazdasági környezet: adóterhek az adószabályozással együtt; makrogazdasági környezet: a gazdaságpolitika instabilitása vagy stabilitása, infláció és árfolyamrendszer; fizikai infrastruktúra; jogi környezet: bírói kar, korrupció, bűnözés (utcai bűnözés és szervezett bűnözés).

Intézményi feltételek Világbank, Doing business: A vállalatalapítás, illetve a piacról való kilépés időigénye és költsége Munkaerő-piaci rugalmasság Jogérvényesítés Finanszírozási feltételek (hitelhez jutás stb.)

Intézményi feltételek Európai Unió: Termék- és szolgáltatáspiacok rugalmassága, versenyhelyzete Munkaerő-piaci rugalmasság és verseny Makrogazdasági stabilitás Lisszaboni stratégia

Intézményi feltételek Az üzemi szintű termelékenységet a gazdasági környezet is befolyásolja, az üzemi, illetve mikro és makro szintű termelékenység eltér egymástól MNB: a vállalati hatékonyságjavulás egyre kisebb mértékben járul hozzá a növekedéshez Intézményi reformok hatásai kifulladóban, újabbak kellenek.

Külföldi működőtőke-vonzási képesség Külföldi működőtőke-állomány

Külföldi működőtőke-vonzási képesség A működőtőke-import meghatározói Kiszámítható, piacbarát gazdasági környezet – összefüggés az intézményi feltételekkel Költségelőnyök, főleg munkaerőköltség, beleértve a munkaerő közterheit Egyéb tényezők Szoros korreláció a termelékenység alakulása és a működőtőke-import között

Munkaerőköltségek A termékegységre jutó munkaerőköltség éves átlagos változása, %

Munkaerőköltségek Átlagos havi bruttó bérek (euró)

Bérelőnyök, bérfelzárkózás Árfolyam-és vásárlóerő-paritás eltérése: sajátos versenyelőny forrása A bért terhelő munkaadói járulékok magasak Magyarországon Bér nem minden, bizonyos iparágakban (pl. járműgyártás stb.) más is fontos GDP/fő, illetve bérek felzárkózása jórészt a külföldi működőtőkétől függ.

Nemzeti fejlesztési terv és versenyképesség SA és KA mögött nincs koherens elmélet, a tagországoktól függnek a célok Cél: versenyképesség növelése → fejlett régiók preferálása Cél: felzárkóztatás → fejletlen régiók preferálása → nem hatékonysági követelmények érvényesülnek Cél: kohézió → reg. kül. csökkentése GDP/fő, életminőség vagy struktúra alapján?

Nemzeti fejlesztési terv és versenyképesség Intézményi megközelítés: windfall profit 1. következtetés: infrastruktúra- és humán erőforrás-fejlesztést preferálni vállalkozásfejlesztés helyett 2. következtetés: piackonform vállalkozásösztönzés

Gazdaságpolitikai következtetések A nemzetközi versenyképesség javítása legyen a gazdaságpolitika prioritása. Nincs csodaszer, egy irányba mutató kis lépések, konzisztens piac- és vállalkozóbarát, megtakarítás-ösztönző gazdaságpolitika. Technológia, kapacitás, költség, kereslet. Termelékenység, azon belül a feldolgozóipari termelékenység javításának, VA tartalom növelésének ösztönzése (hazai és külföldi beruházások, K+F eredmények diffúziója, szervezeti súlyképzés stb.)

Gazdaságpolitikai következtetések Beruházásösztönző kamatláb-, árfolyam- és adópolitika (gyorsított amortizáció!) Intézményi reformok: termék- és munkaerő-piaci rugalmasság erősítése stb. Bérpolitika: termelékenységjavulás és reálbéremelés összhangja mikro-makroszinten, fő versenytársakkal szemben összehasonlítva A munkaadókat terhelő járulékos munkaerőköltségek mérséklése feltételeinek megteremtése. ÚMFT: szinergikus és multiplikátor hatások