A magyar pénzügyi szolgáltatók piacának aktuális kérdései, a PSZÁF stratégiája Dr. Szász Károly elnök PSZÁF Szeged, október 2.

2 Globális környezet - A recessziónak vége, a világgazdaság újra növekszik - A fellendülés kezdeti és törékeny, új feszültségekkel terhes - Új kérdés (USA, EU): élénkítés vagy fiskális prudencia? - A tőkepiacok egyéves fellendülése idén áprilisban megtört - Ismét csökken a befektetői kockázati étvágy – az eladósodottak sérülékenysége nő ben, ha újabb recesszió nem is, de érdemi gazdasági lassulás fenyeget - A pénzügyi rendszer túl van az akut válságon, de a gyógyulás még sokáig elhúzódhat (eszközminőségi probléma) -A gyógyulás fontos része a válságot követő szabályozási reform (Bázel3 / CRD4, egyéb banki és tőkepiaci reformok) -A fiskális adósságkontroll és a szabályozási reform fékezi a gazdasági növekedést – lassú, elhúzódó fellendülésre van kilátás

3 Makrogazdasági feltételek - A magyar gazdaság újra nő, bár 2010-ben még csak hajszálnyival -A növekedés teljes egészében a feldolgozóipari exportból származik, a gazdaság kétharmadát egyelőre nem érinti - A hazai fogyasztói és üzleti bizalom, a belföldi fogyasztás és beruházás csökkenése folytatódik - A gazdaság jövedelmi többletet termel, a külső finanszírozási helyzet fundamentumai javulóban vannak, de továbbra is magas az államadósság és az ország külföldi adósságának rátája – óvatosságra int az állami hitelminősítés negatív trendje - A hazai árstabilitás és költségvetési helyzet sokat javult, de a monetáris és a fiskális politika érdemi lazítására nincs mód - Gyenge az ingatlan- és gépjárműpiac, bár utóbbin a stabilizálódás első jelei látszanak - Ismét nő a reálbér és csökken a munkanélküliség, de a csődráta még mindig enyhén emelkedik ben további mérsékelt gazdasági élénkülésre van kilátás

4 A pénzügyi szektor teljesítménye - A hazai pénzügyi közvetítés összmérete csökken, főként a hitelpiaci kereslet zsugorodása és a hitelezési gyakorlat szigorodása miatt – a banki hitelállomány júniusban árfolyamszűrten 7%-kal (év/év) esett vissza - A forrásellátottság, illetve a likviditás jobb, mint a válság előtti helyzetben, kivéve a független pénzügyi vállalkozások egy részét – a bankok átlagos likvideszköz- rátája a 30%-os szinthez közelít - A tőkeellátottság szintje kedvező – a bankok, biztosítók, befektetési vállalkozások és szövetkezeti hitelintézetek átlagos tőkeállománya a szabályozói minimum- követelmény több, mint másfélszerese - A banki és biztosítói jövedelmezőség csökkent, de változatlanul jelentős. A bankok átlagos első félévi tőkejövedelmezősége (ROE) évi 11%-ot ért el. Nőtt viszont a veszteséges szolgáltatók száma (17 bank, 10 biztosító) - A fő teljesítmény-probléma a hitelpiaci szolgáltatók romló eszközminősége. A bankrendszer nem-teljesítő hiteleinek aránya júniusban 7,5%-ra nőtt - További gond a pénzügyi vállalkozások – a nem-banki hitelezők és lízingszolgáltatók – növekvő vesztesége és tőkeproblémái. Ennek túlnyomó része a tulajdonos bankok teljesítményét rontja

5 Fogyasztóvédelmi problémák - A magyar pénzügyi szektorban jellemzően nem érvényesül a szolgáltatók és ügyfeleik között kívánatos érdekegyensúly – hatósági beavatkozás szükséges a szolgáltatói erőfölény mérséklésére - A gazdasági-pénzügyi válság körülményei között a fogyasztói érdekek sérelmének gyakorisága, valamint a jogszerűtlen szolgáltatói magatartás tétje is nőtt – az ügyfelek sérülékenysége nagyobb, helyzete kiszolgáltatottabb - A legnagyobb problémák az eszközminőségi helyzet miatt amúgy is gondot okozó hitelpiacon mutatkoznak, bár a biztosításban és a befektetési szolgáltatásokban is gyakran fordul elő tisztességtelen piaci viselkedés - A legfontosabb hitelpiaci kérdés a hitelszerződéseknek az ügyfelek számára át nem látható gyakorlata, amely a hitelezőnek tág lehetőséget ad a lényeges szerződéses feltételek egyoldalú meghatározására, módosítására - Hasonló jelentőségű probléma a bajba jutott hiteladósok ügyének tisztességes és méltányos kezelése, különös tekintettel az árfolyammozgások miatt nehéz helyzetbe került devizahitelesekre. Ez egyben elsőrendű intézményvédelmi kérdés is, mert a hitelek visszafizetését és az adósok kisemmizésének elkerülését egyidejűleg kell biztosítani

6 A PSZÁF nemzetközi szerepvállallása I. félévében Magyarország adja az EU Elnökséget, a PSZÁF aktív részvételével –A leghangsúlyosabb témák : betétbiztosítás, piaci infrastruktúra/OTC, CDS/short selling, befektető-védelmi alap, Szolvencia 2 végrehajtási szabályok Szakmai munka keretei: –Új európai pénzügyi felügyeleti struktúra (Európai Felügyeleti Hatóságok, melynek önálló részei a banki (EBA), a biztosítási és foglalkoztatói nyugdíj (EIOPA), és értékpapír (ESMA) hatóság: feladatok: vitarendezés; tanácsadás kötelező érvényű technikai stzenderdekhez; EU jogszabályok betartásának figyelemmel kísérése, értékelése; válságkezelés –bizonyos nemzetek-feletti jogkörök szükséghelyzetekben döntéshozatal: nemzeti felügyeleti hatóságok vezetőinek testülete –Rendszerkockázati Tanács (ESRB), mely szorosan kötődik az ECB-hez és együttműködik a European System of Financial Supervisors-al (nemzeti felügyeletek, EBA, EIOPA, ESMA, az előző három Joint Committee –ja, ESRB).

7 A PSZÁF nemzetközi szerepvállallása Szakmai munka a hatóságokban: irányelvek előkészítése, technikai sztenderdek tervezetének készítése a lényegében változatlanul folytatódó szakértői albizottságokban és munkacsoportokban Nemzetközi szervezetek felkérésére, valamint kétoldalú megállapodások keretében szakértői támogatás nyújtása helyszíni tanácsadással és szakértők fogadásával, elsősorban a régióban A PSZÁF célja: teljes értékű részvétel az új európai pénzügyi felügyeleti struktúrák és az egyéb nemzetközi fórumok tevékenységében az ország érdekeinek érvényesítésével

8 Szabályozói változások és ezek hatásai Jogszabály módosítási javaslatok –PST szerepének újragondolása a gyakorlati tapasztalatok alapján –Pénzügyi Békéltető Testület létrehozása a PSZÁF aktív közreműködésével a jogviták gyors és hatékony lezárására –Felügyeleti rendeletalkotási jog biztosítása egyes meghatározott témakörökben (pl. adatszolgáltatás, belső ellenőrzési rendszer) –CRD II (hibrid tőkeelemek, nagykockázat vállalási korlátok, felügyeleti kollégiumok, likviditási kockázat kezelése, értékpapírosítás tőkekövetelménye) és CRD III (javadalmazásra vonatkozó előírások) implementálása folyamatban –Betétbiztosítási szabályok átalakítása (biztosítási összeghatár 100 ezer euróra emelése, kifizetések gyorsítása, alapok minimum feltöltöttségi szintje)

9 A felügyelet, tevékenysége során nem csak a törvények betűjének, hanem a törvények szellemének is érvényt kíván szerezni. A pénzügyi szektorhoz (is) kapcsolódó, társadalmilag fontos és érzékeny kérdéseket a felügyelet folyamatosan ellenőrzéseinek fókuszában fogja tartani. A felügyelésen és jogérvényesítésen túl a felügyelési munka tapasztalatai alapján, ahol szükséges, a felügyelet proaktív módon megoldási – törvény alkotási – javaslatokat fog kezdeményezni A Felügyelet tevékenységének alapvető szempontjai

10 Kapcsolat a piaci szereplőkkel A Felügyelet a felügyelt piacokhoz, intézményekhez fűződő viszonyában a konzultációk során maximálisan együttműködő, míg ellenőrzési tevékenysége során szigorú, határozott, a törvényeket következetesen betartató legyen. A Felügyelet célja, hogy ne csak a helytelent, hanem a jó gyakorlatot is feltárja az intézmények működésében, s elvárt mércéjét ehhez igazítva a jó gyakorlatok mind szélesebb körű elterjedését elősegítse. A Felügyelet a hatósági munka dinamizálását többek között azzal is elő kívánja segíteni, hogy komoly piaci tapasztalattal rendelkező munkatársakkal erősítette csapatát.