1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor

2 1.A költségvetés és az uniós politikák 2.Az uniós költségvetés funkciói 3.A kohéziós politika fogalma és eszköze 4.A jövő kiemelt kérdései 5.Konklúziók 6.A 2013 utáni javaslatok 7.Magyarország érdekei 8.Egy javaslat A kohéziós politika az uniós költségvetés fogságában

3 1. Az uniós költségvetés és a közös politikák (1) A közös költségvetés fejlődése: : a különböző közösségek különböző költségvetéseinek időszaka; : az éves egységes költségvetések időszaka; : az első két pénzügyi perspektíva időszaka; : az Agenda 2000-t követő két pénzügyi perspektíva időszaka.

4 1. Az uniós költségvetés és a közös politikák (2) : Delors I és : Delors II, policy driven budget –egységes belső piac, –gazdasági és társadalmi kohézió (Egységes Európai Okmány 1986); –Gazdasági és Monetáris Unió (Maastricht 1992); –a mezőgazdasági politika reformja (MacSherry 1992); –a kutatás-fejlesztési keretprogramok (1984-); –a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (Essen 1994).

5 1. Az uniós költségvetés és a közös politikák (3) és : budget driven policies –A közép- és kelet-európai bővítés (Agenda 2000) –Stabilitási és Növekedési Egyezmény (1997) –A nettó befizetők és kedvezményezettek vitája – A kiadások „stabilizálása”

6 2. Az uniós költségvetés funkciói (1) Összevetés a tagállami költségvetési funkciókkal: Közjavak és közszolgáltatások – EU: Ø Társadalmi transzferek – EU Ø, Redisztribúció – EU: részben Gazdaságpolitikai funkció – EU: Ø Szabályozási funkció – EU: Ø Gazdaságfejlesztés, szerkezetátalakítás – EU: igen Finanszírozás (állami intézmények) -– EU Ø

7 2. Az uniós költségvetés funkciói (2) A nemzeti (tagállami) és az uniós költségvetés funkcióinak közös halmazát a kohéziós politika fedi le Forrástranszfer, redisztribúció Elmaradott régiók fejlesztése, gazdaságfejlesztés Strukturális problémák kezelése Versenyképesség növelése Az Európa 2020 céljainak szolgálata

8 3. A kohéziós politika fogalma – és legfontosabb eszköze A gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika fogalmán fejlesztési célkitűzések, felzárkóztatási intézkedések és eljárások összességét értjük. Végső célja a gazdasági jólét megteremtése, növelése. Meghatározó eszköze az uniós költségvetés, kisegítője a tagállami államháztartás.

9 Az Európa 2020 céljainak szolgálata (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) Az európai hozzáadott érték fokozása A területi kohézió erősítése A kedvezményezettség kritériumai A támogatás nagysága A feltételesség megerősítése A végrehajtás egyszerűsítése 4. A kohéziós politika jövőjének kiemelt kérdései

10 A kohéziós politika az uniós költségvetés foglya: A politikákat a költségvetési korlát határozza meg (budget driven policies) A tagállami és az uniós költségvetés funkcióinak közös halmazát a kohéziós politika fedi le, a tagállamok „pénzügyminiszterként” viselkednek A kohéziós politika meghatározó eszköze az uniós költségvetés 5. Konklúziók (1)

11 A kohéziós politikát a tagállami kompetenciába tartozó szerkezeti reformokra szorítják (Európa 2020) A kohéziós politika támogatásaink terítése a nettó befizetők felé (területi kohézió, Infrastruktúra Alap, 75%-90% közötti régiók) A gazdasági-pénzügyi válsághelyzet kényszerhatása 5. Konklúziók (2)

12 Eljárási, keret meghatározó javaslatok: Az EU 2020 és a Nemzeti Reformprogramok céljainak szolgálata Közös Stratégiai Keret bevezetése, átfogó beruházási stratégiát, az EU2020 céljainak beruházási prioritásokká alakítása, Partnerségi Szerződés a tagállam és a Bizottság között 6. A 2013 utáni javaslatok (1)

13 Finanszírozási javaslatok, a nettó befizetők érdekeinek megjelenítése A GDP maximum 2,5%-ában meghatározott capping Új kedvezményezetti státusz létrehozása (75%-90%) Európai Infrastruktúra Alap létrehozása A területi kohézió erősítése A feltételesség megerősítése, ex ante, ex post feltételek, teljesítménytartalék 6. A 2013 utáni javaslatok (2)

14 A Szerződések szellemének és betűjének megfelelően fenntartani a tagállamok közötti szolidaritást A kohéziós politika növeli a versenyképességet Allokáció GDP alapon, nem tőke-határhaszon alapon GDP-alapú allokáció nem radikálisan csökkentett capping-gel A GDP-növekedés előrejelzésének felülvizsgálata A 75%-90% közötti régiók támogatásának elutasítása Általában a kohéziós támogatások terítésének, dekoncentrációjának elutasítása 7. Magyarország érdekei és álláspontja

15 Szükségből erényt! A GDP-alapú allokáció korrigálása az államadósság csökkentésének mértékével 8. Egy javaslat

16 Köszönöm figyelmüket!