Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök A Magyar Közgazdasági Társaság 48. Közgazdász-vándorgyűlése Szeged, október 1.
2 Csehországban 10 millióból 1 millió fővel több foglalkoztatott
Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Csehország 1 millióval több foglakoztatott Forrás: KSH
Forrás: KSH, év között
Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel
Prioritások meghatározása Élőmunka-terhek csökkentése TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo-gon a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Szociális segélyek juttatásának szigorítása Minimálbér felfüggesztése „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás 50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék
Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata I. Az építőipar építési-szerelési tevékenysége között 35%-kal csökkent A recesszió hatására a foglalkoztatottak száma 350 ezerről 300 ezer főre csökkent. Turizmusban 350 ezer fő megduplázható lenne A lánctartozás mértéke több száz milliárd Ft-ot tesz ki Az ágazat jövedelmezősége alacsony a nyereség 2-3% között mozog, az átlagbér az országos átlag 70%-a A recesszió elfedi az ágazat régóta meglévő szakmunkaerő problémáit Ma Magyarországon 4,2 millió lakás van, évente 42 ezer lakásnak kellene épülnie, 200 ezer lakást kellene felújítani – ennek csak fele teljesül
Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata II. A felújításra váró lakások, középületek a legnagyobb energiapazarlók közé tartoznak. Szükségessé vált egy átfogó épületrekonstrukciós program elindítása: Nemzeti épületkorszerűsítési program: 2011-ben 100 ezer, majd ezer lakás felújítása, folyamatos munkalehetőség a kis és közepes vállalkozásoknak A válság után beinduló fellendüléshez meg kell teremteni a több tízezerre tehető szakképzett munkaerő fedezetét Az építőiparban dolgozók számát hosszabb távon 100 ezer fővel lehetne növelni
Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%
Szakképzés politika, szakképzési stratégia A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő- piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell. A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.
KERESLETVEZÉRELT SZAKKÉPZÉSI RENDSZER Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása
Tankötelezettség Szakközépiskola – szakiskola Foglalkoztatási jegyzék összeállítása Felsőfokú szakképzés rendbetétele TISZK problémakör Közismereti tárgyak átgondolása Vizsgarendszer átalakítása Vállalati érdekeltség erősítése Átjárhatóság biztosítása