Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök A Magyar Közgazdasági Társaság 48.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1 „Út a munkához” program tapasztalatai Szűcs Erika Balatonvilágos november 10.
Advertisements

GKI Zrt., Bér- és bérteher-reform Akar László vezérigazgató március 10.
Versenyképes gazdaság – versenyképes Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés.
ÚJ TENDENCIÁK A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN
A Kormány intézkedései és tervei
Kellenek-e nekünk a TISZKEK? Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Országos TISZK Konferenciája.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
A családbarát intézkedések előnyei, hasznai és lehetőségei
Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye középtávú gazdaságfejlesztési stratégiája kialakítására (tervezet)
A magyar gazdaság helyzete, fejlesztési prioritások Varju László államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.
A kamarák szerepe a felnőttképzésben
1 „Út a munkához” program tapasztalatai Szűcs Erika Siófok szeptember 17.
Tájékoztató az aktuális foglalkoztatási és képzési programokról.
1 Kormányszóvivői tájékoztató Magyar Universitas Program június 16. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja.
A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely.
FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI NAPOK
Borbély-Pecze Tibor Bors Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH A jelenlegi magyar munkaerő- piaci helyzet Borbély-Pecze Tibor Bors, Ph.D. Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH.
Borbély-Pecze Tibor Bors Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH Az ÁFSZ felépítése, a jelenlegi magyar munkaerő-piaci helyzet Borbély-Pecze Tibor Bors Szakmai tanácsadó.
Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Az ember nevelésének a cselekvéssel.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Segélyezési rendszer átalakítása
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A HUMÁNERŐFORRÁS OPERATÍV PROGRAMOKBAN
A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
A Magyar Köztársaság kormánya. A recesszió foglalkoztatásra gyakorolt hatásának kezelésével kapcsolatos munkaerő-piaci intézkedések Simon Gábor államtitkár.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szerepe a távmunka fejlesztésében Pirisi Károly főigazgató VI. Országos Távmunka Konferencia december.
Távmunka a kárrendezésben a Generali-Providencia Biztosító Rt.-nél III. Országos Távmunka Konferencia Kiss Attiláné.
NŐ az ESÉLY! Esélyegyenlőségi program Zala megyében A projekt az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával valósul meg.
Közfoglalkoztatás ’2011 Szolnok, október 26. Dr. Czomba Sándor Foglalkoztatáspolitikáért felelős Államtitkár.
Kunszentmártoni kistérség munkaerő-piaci helyzete, támogatási lehetőségek Készítette: Deák István kirendeltség-vezető.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Gödöllő,
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Dr. Roóz József TÍZ ÉVES A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS VITAINDÍTÓ.
Dr Sediviné Balassa Ildikó: JUBILEUM UTÁN A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Munkakultúra – Szakképzési Modellek OKTÁV RÁCIÓ február 4-6.
Gázipari Szakszervezeti Szövetség szeptember.
EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA
KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, A MUNKA VILÁGA MSZT HÁROMSZÉKI Tagozata Sepsiszentgyörgy szeptember 29. Dr. Szenes György elnök.
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban a TÁMOP projekt képzési tapasztalatai alapján Szabó Zsóka Nők a Holnapért Alapítvány Várpalota 2011,
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési.
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A felnőttképzés, szakképzés fejlesztése és a gazdaság igényei november 21. DAT 2006 Konferencia S2 – Gazdaság vezérelt informatikai szakképzés Szociális.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Akkreditált Felnőttképzési Intézmény FÉMES NAPOK Fejér megye szakképzési helyzete, különös tekintettel a fémipari szakképzésre Dávid Lajos - Fejér.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI IRÁNYAI MFKB megbeszélés február 5.
1 A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009 Szűcs Erika július 16. Miskolc.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai jelentőségű programja a közötti időszakra Miskolc, november 29. Bihall.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Csongrád megye munkaerőpiaci helyzetéről. Megnevezés Csongrád megyeMagyarország 2010.II. név2016.II. névváltozás2010.II. név2016.II. névváltozás ezer.
„Út a munkához” program tapasztalatai
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Miskolc, október 21. dr.Szilágyiné Baán Anna titkár
Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Kompetencia Végzettség
Kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Előadás másolata:

Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök A Magyar Közgazdasági Társaság 48. Közgazdász-vándorgyűlése Szeged, október 1.

2 Csehországban 10 millióból 1 millió fővel több foglalkoztatott

Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Csehország 1 millióval több foglakoztatott Forrás: KSH

Forrás: KSH, év között

 Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell  Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség.  Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel

 Prioritások meghatározása  Élőmunka-terhek csökkentése  TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása  Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo-gon a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik  Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása  Szociális segélyek juttatásának szigorítása  Minimálbér felfüggesztése  „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása  Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása  Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap  Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás  50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék

Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata I.  Az építőipar építési-szerelési tevékenysége között 35%-kal csökkent  A recesszió hatására a foglalkoztatottak száma 350 ezerről 300 ezer főre csökkent. Turizmusban 350 ezer fő megduplázható lenne  A lánctartozás mértéke több száz milliárd Ft-ot tesz ki  Az ágazat jövedelmezősége alacsony a nyereség 2-3% között mozog, az átlagbér az országos átlag 70%-a  A recesszió elfedi az ágazat régóta meglévő szakmunkaerő problémáit  Ma Magyarországon 4,2 millió lakás van, évente 42 ezer lakásnak kellene épülnie, 200 ezer lakást kellene felújítani – ennek csak fele teljesül

Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata II.  A felújításra váró lakások, középületek a legnagyobb energiapazarlók közé tartoznak. Szükségessé vált egy átfogó épületrekonstrukciós program elindítása:  Nemzeti épületkorszerűsítési program: 2011-ben 100 ezer, majd ezer lakás felújítása, folyamatos munkalehetőség a kis és közepes vállalkozásoknak  A válság után beinduló fellendüléshez meg kell teremteni a több tízezerre tehető szakképzett munkaerő fedezetét  Az építőiparban dolgozók számát hosszabb távon 100 ezer fővel lehetne növelni

Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%

Szakképzés politika, szakképzési stratégia  A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének.  A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő- piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.  A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

KERESLETVEZÉRELT SZAKKÉPZÉSI RENDSZER Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

 Tankötelezettség  Szakközépiskola – szakiskola  Foglalkoztatási jegyzék összeállítása  Felsőfokú szakképzés rendbetétele  TISZK problémakör  Közismereti tárgyak átgondolása  Vizsgarendszer átalakítása  Vállalati érdekeltség erősítése  Átjárhatóság biztosítása