A szociális ellátás és a versenyképesség ellentmondásai makro- és mikrószinten Zalakaros, szeptember 25. Közgazdasági Vándorgyűlés Dr. Adler Judit

Témakörök 1. A szociális ellátás nemzetközi összehasonlításban 2. Nyugdíjrendszer 3. Egészségügyi ellátás 4. Gyermek és családtámogatás 5. Fogyatékosok 6. Munkanélküli ellátások

Az egy főre eső társadalmi juttatásokra fordított kiadások alakulása között EU-27: 15%-os növekedés Magyarország: 51% Ennél magasabb dinamika: Ciprus, Írország, Románia

A szociális védelem társadalmi juttatásainak növekedési üteme 2000 és 2005 között az EU 27 tagállamában (egy főre, euróban, vásárlóerő-paritáson, 2000=100%) Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

Az egy főre eső társadalmi juttatások színvonala 2005-ben EU-27 átlaga 2005-ben: 5858 Euró/fő Magyarország 2005-ben: 3102 Euró/fő Magyarország az alsó harmadban foglal helyet A magas dinamikájú kiadásnövelés nem változtatott pozícióján

A szociális védelem társadalmi juttatásainak színvonala 2000-ben az EU 27 tagállamában (egy főre, euróban, vásárlóerő-paritáson) Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

A szociális védelem társadalmi juttatásainak színvonala 2005-ben az EU 27 tagállamában (egy főre, euróban, vásárlóerő-paritáson) Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

A szociális védelem társadalmi juttatásai a gazdasági fejlettséghez viszonyítva az EU tagállamaiban EU-27 átlagosan 2005-ben a GDP 26,2%-a Magyarország: 21,4%, ezzel a középmezőnyben foglal helyet A 2004 óta felvett tagállamok közül csak Szlovénia költ fajlagosan többet A GDP százalékában kifejezve öt év alatt csak Írországban és Luxemburgban növekedett magasabb százalékponttal a fajlagos ráfordítás!

A szociális védelem társadalmi juttatásai a GDP százalékában, ben az EU 25 tagállamában, % Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

A szociális védelem társadalmi juttatásai a GDP százalékában, ben az EU 25 tagállamában, % Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

Ausztria0,5Görögország-1,4Németország0,2 Belgium3,3Hollandia1,6Olaszország1,7 Ciprus3,3Írország3,6Románia1,0 Csehország-0,4Lengyelország0,2Spanyolország1,1 Dánia1,2Lettország-2,9Svédország0,8 Egyesült Királyság -0,1Litvánia-2,6Szlovákia-2,3 Észtország-1,5Luxemburg2,6Szlovénia-1,4 Finnország1,6Magyarország2,5 Franciaország1,9Málta2,0 Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest A GDP százalékában mért ráfordítás változása az EU 25 tagállamában 2000 és 2005 között, százalékpont

A szociális ráfordítások szerkezete általában a legnagyobb súlyú tételt az öregséggel kapcsolatos kiadások jelentik (EU-27 átlaga 41,4%, Magyarország 41,2%), a második domináns ráfordítást az egészségügyi kiadások teszik ki (EU-27 28,6%, Mo. 29,9%), ezt követik közel egyforma részesedéssel a gyermek és családtámogatások (EU-27 8%, Mo. 11,8), valamint a rokkantsággal összefüggő kiadások (EU-27 7,9%, Mo. 9,9%), munkanélküliségi ellátások (EU-27 6,1%, Mo. 2,9%), a hátrahagyottak támogatása (EU-27 4,4%, Mo. 1,3%), lakástámogatások (EU-27 2,2%, Mo. 2,4%), egyéb (EU-27 1,3%, Mo. 0,7%).

Társadalmi juttatások funkciók szerint 2005 (az összes társadalmi juttatás százalékában) Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

Összegezve Magyarország a magas dinamikájú szociális juttatásnövelés mellett is, alacsony színvonalú ellátást tud biztosítani, ez is erősen megterheli a gazdaság teherbíró képességét. Az ellátások szerkezete sok hasonlóságot mutat az EU-ban.

A magyar ellátási rendszer néhány jellemzője A magyar szociális kiadások között nominálisan több mint a duplájára nőttek, reálértéken 46%-kal emelkedtek, eközben a GDP volumene 23,5%-kal nőtt.

A magyar szociális védelem társadalmi juttatásainak változása típusonként reálértéken, 2000=100% Társadalmi juttatások103,1116,5127,1127,9138,5146,3 Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött juttatások 103,8117,9129,1130,5140,8149,8 Pénzbeli juttatások104,6118,3126,4128,8137,8149,3 Rendszeres104,6115,3126,5128,7137,6148,8 Eseti97,8452,8115,8136,9162,3195,2 Természetbeni juttatás102,3117,0134,5133,8146,8151,0 Jövedelmi/vagyoni helyzethez kötött juttatások 94,097,498,893,1106,698,4 Pénzbeli juttatások97,395,293,593,797,269,3 Rendszeres97,994,494,194,398,168,3 Eseti89,4104,784,685,785,282,7 Természetbeni juttatás91,199,3103,392,6114,6123,0

A szociális ellátáselemei és a versenyképességre gyakorolt hatás Általában: a szociális védelmi rendszer finanszírozása magasan tartja az adó és járulékterheket az öngondoskodási hajlandóság ellen hat megosztja a munkavállalási korú népességet

Konkrétan az egyes elemeknél A nyugdíjrendszer esetében: a magán-nyugdíjrendszer kialakításának finanszírozása a rokkantnyugdíjazás korábbi rendszerének utóhatása (2008-ban a 800 ezer-ből 45,5% korbetöltött, 54,5 korhatár alatti) korai nyugdíjazási lehetőségek

ÉvRokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj teljesítő határozatok Számatízezer lakosra jutó száma , , , , , , , , , , , , ,2 Forrás: Statisztikai évkönyv 2007 OEP Budapest 2008 Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék megállapítás adatai

Konkrétan az egyes elemeknél Az egészségügy esetében: jelentős forráskivonások 1990 óta, mint a „reform” legfőbb eszköze üzemszerű, hatékony működés kialakulásának hiánya az ellátás hozzáférhetőségének és színvonalának radikális esése (pazarlás a betegek idejével, távoltartásuk az ellátástól) aránytalan tehereloszlás a munkáltatók és a munkavállalók között

Konkrétan az egyes elemeknél Gyermek és családtámogatás esetében: kisgyermekes szülök otthonmaradásának támogatása (munkahely, bölcsőde hiánya és fenntartási költségei) gyermektámogatás, mint családi megélhetési forrás gázártámogatás

Konkrétan az egyes elemeknél Fogyatékosok: foglalkoztatásuk megoldhatatlansága az állam és a civilszféra erőlködése ellenére a versenyszféra elzárkózása (alacsony teljesítmény, sok távolmaradás) célszervezetek működésének bizonytalanságai

Konkrétan az egyes elemeknél Munkanélküli ellátások: az aktív eszközrendszer korlátozott eredményessége, szétforgácsolódása, az irányítás és a forráselosztás átláthatatlansága a rendszeres szociális segély, kontra rendelkezési állási támogatás a munkavállalási korú népesség megosztottsága a munkaerő-piacra történő belépés lehetősége szempontjából

A vállalkozások viszonyulása a szociális ellátásokhoz túlzottan magas az összes közteher együttes színvonala szociális kiadások forrása nemcsak a járulékbefizetések a vállalati szociális kiadások alacsony színvonalúak, bár erősen függnek a méretnagyságtól, ennek további csökkenése várható

Összegzés Magyarország gazdasági teherbíró képességénél többet költ szociális kiadásokra A túlzott szociális elkötelezettség a vállalkozások versenyképességét rontó elvonási színvonalat eredményez Mindemellett nem oldódnak meg azok a szociális feszültségek, amelyekre a költés irányul.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!