Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) a Kerka-mente Natúrparkban Farkas (1999)

A Kerka-mente Natúrpark természeti értékeinek változása között a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe L.) állományok felmérése tükrében Készítette:Kovács Tünde Konzulens: Lelkes András Témavezető tanár: Dr. Szabó T. Attila

A leendő Kerka-menti Tájvédelmi Körzet

Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) §Tárnicsfélék közül Magyarországon a legelterjedtebb. §20-60 cm magas, tőrózsa nélküli, gyöktörzses évelő növény. §Öt sziromlevél alkotta, feltűnő, 3-5 cm nagy, sötét égszínkék virágai magánosan vagy végálló bogas virágzatban állnak. §Egykor a tüdőbaj (pneumónia) gyógyítására gyűjtötték, ezt a faj tudományos neve (pneumonanthe-pneumo = tüdő, gáz, levegő) és régebbi magyar neve is — tüdőtárnics — jelzi.

Cél §A Kerka-mente Natúrpark területén ismert Gentiana pneumonanthe populációk egyedszámának vizsgálata a környezeti tényezők változásának függvényében. §A tapasztalt változások értékelése az eltérő kezelési módok, élőhely-típusok függvényében. §Járulékos cél volt két védett faj, egy növény (G. pneumonanthe – tápnövény) és egy lepke (Maculinea alcon) együttes előfordulásának vizsgálata.

Vizsgált kornistárnics állományok

Munkám során a következőképpen jártam el: §Áttekintettem a kornistárnicsot (Gentiana pneumonanthe) bemutató szakirodalmi forrásokat, jegyzeteket és azokat másolat formájában összegyűjtöttem. §Az ismert területeket bejártam és mindkét évben ugyanolyan módon elvégeztem az állomány-felvételezést. §Elvégeztem az adatok rögzítését, dokumentáltam a látottakat. §Kijelöltem az értékelés szempontrendszerét. §Összegyűjtöttem az értékeléshez szükséges adatokat, ellenőriztem a helyrajzi számokat, rendszereztem a meglévő forrásokat. §Az adott szempontok (évek, élőhelyek, kezelési módok) szerint értékeltem a terület bejárása során szerzett tapasztalatokat; a rögzített adatokat táblázatos formában feldolgoztam értékeltem eredményeket, levontam a következtetéseket.

Felmért adatok §Községhatár neve. §A terület azonosítása, helyrajzi szám felvétele. §Az élőhely állapotának meghatározása. §A növények számának felmérése. §A növények elhelyezkedése (szórtan, foltokban, szálanként stb. ) §Szürkés boglárka jelen van-e a területen vagy nincs. §Egyéb említésre méltó védett állat- vagy növényfaj.

A jó állapotú kaszált réteken közel ugyanannyi kornistárnics található, ezenkívül a nagymértékben eltér a tőszám a kaszált és nem kaszált réteken.

A csapadék mennyiségének csökkenése valószínűleg hatással volt a kornistárnics állományok drasztikus csökkenésére.

A mumori 69-es helyrajzi számú terület műholdas fényképe

Következtetések: §Történeti forrásokból sikerült azonosítani az első Kerka-menti florisztikai adatot. (Clusius 1579/1583, Szabó és Bíró 2002). §Elkészült a tárnics fajok 16. századi magyar nevére és felhasználására vonatkozó összeállítás, illetőleg a Gentiana fajokkal kapcsolatos hat évszázaddal ezelőtti pannoniai ismert latin nyelvű kivonata. §Két egymást utáni évben (2002,2003) elkészült több mint 25 kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) állomány egyedszám-felvétele hat élőhely kategóriában. §Elkészült a kornistárnics egyedszámának elemzése élőhelyek szerint és az egyedszám változása évek szerint. §Megállapításra került két egymást követő egyre kontinentálisabb (hideg tél, hosszú meleg nyár) évben a vizsgált területek Gentiana pneumonanthe állományainak egyedszám-csökkenés mértéke: 2002=8697 egyed, 2003=6807 egyed. Ez 21,7 %-os csökkenést jelent. §Az eredmények fontosak lehetnek a feltételezett globális felmelgedési folyamatok hatásainak értékelésében, például a környezeti érték és a természeti érték viszonyszámának megítélésében.

Irodalomjegyzék CLUSIUS C., 1583/1584, Rariorum alliquot stirpium per Pannonia, Austriam et vicinas provincias…, Plautin, Antwerpen HEGI G., 1927, Gentiana pneumonanthe L. in Hegi G.: Illustrierte Flora von Mittel-Europa. Bd , pg , Lechmanns Verlag,München KOVÁCS T., 2002, Natúrpark a Kerka mentén. (szemináriumi dolgozat), Veszprém KOVÁCS T., 2002, Természetvédelmi tanulmányok a Kerka-mente Natúrparkban. Veszprém LELKES A., 2000, Jelentés a tervezett Mura-Menti Tájvédelmi Körzet, A Kerka mente és a kapcsolódó területek állapotáról és a védett gerinces állatvilágról, (kézirat) LELKES A., 2002, A tervezett Kerka-menti Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve, (kézirat) ÓVÁRI M., 1999, A tervezett Kerka-menti Tájvédelmi Körzet ökológiai vizsgálata-védetté nyilvánítási előtanulmány, Zöld Zala Természetvédő Egyesület, Zalaegerszeg

Köszönöm figyelmüket! Köszönet a munkában segítőknek: Dr. Szabó T. Attila professzor úrnak, Lelkes Andrásnak, családomnak, a Botanika Tanszék és a lenti könyvtár dolgozóinak