Magyarország 2020 Intézményi reformok
A stratégiai-alkalmazott kutatás jelentősége (tudományos paradigmaváltás) 1. EU távlati „tervezés-kényszer” – előrelátható események és menetrend 2. Közpolitikai intézetek, intézmények és hálózatok, frontier research 3. Új tagok – fejlesztéspolitika – fejlesztő állam – „teljes tagság”
Intézményi reformok és nemzetközi versenyképesség („good governance”) 1. Az első reformhullám – erős versenyképesség, felzárkózás 2. A második reformhullám elmaradása, leszakadás, halmozódó feladatok 3. A közszféra reformja: felülről integrált – alulról építkező intézményrendszer
A magyar intézményrendszer átvilágítása („a magyar beteg”) 1. Túlcentralizált döntéshozatal – „ágazati diktatúrák” 2. A területi és társadalmi szereplők gyengesége 3. Hiányzó közpénzügyi reform – az önkormányzati „konfliktus-konténerek”
A jelenlegi reform irányai és gyengéi (ciklusokon átfutó reformok) 1. „Kormányzás”: régiók és kistérségek - partnerségi háromszögek 2. A régiók „lisszaboni” értelmezése, politikai, gazdasági és társadalmi előnyei 3. De még lebegő intézményrendszer – a koordinálás és a szinergiák hiánya
Három céldátum: („Finnország Délen”) – a magyar intézményrendszer és közpolitika tervezés tesztje – teljes tagság, valamennyi közpolitikához csatlakozás – versenyképes Magyarország, „országegyesítés” és EU felzárkózás
Köszönöm a figyelmet!