A válság és az orosz szénhidrogén-ágazat Kormányzati fórum, MeH-MTA FÁK-kutatás Deák András György, Magyar Külügyi Intézet

Az orosz válság legkézenfekvőbb viszonyítási alapja a többi olajtermelő állam. Orosz szénhidrogén ágazat részesedése pár a nemzetgazdaságban: GDP: 25% Költségvetési bevétel: 45% Külkereskedelem: 60% 1.A függés dinamikus növekedett az elmúlt 20 évben: a kilencvenes évek második felében ezek a mutatók 15% - 25% - 40% voltak. 2.A függés növekedésének vannak volumen-, árkonjunkturális- és strukturális okai. 3.Ma Oroszország a „közepes olajdependenciájú csoport” felsőbb kategóriájába tartozik: Norvégia, Irán kategóriája, de függése kisebb, mint Szaúd-Arábia, Algéria vagy Kuvait esetében (durván 40%-75%-90%). 4.„Másfeles gazdaság”: Erős kitermelői szektor, illetve annak közvetett hatásaitól erősen függő feldolgozóipari enklávék és szolgáltatási szektor.

Az orosz gazdaság a válság előtt 1.A szénhidrogén-ágazat volumennövekedésének tartalékai középtávon kimerültek. 2.Az olajdollárok közepes mértékű sterilizálása, közepes méretű költségvetési és jegybanki tartalékok. 3.A holland kór egyértelmű tünetei (magas infláció, szolgáltatási szektor burjánzása, erős rubelárfolyam, termelékenységnövekedést magasan meghaladó bérkiáramlás). 4.Közepes fiskális expanzió főleg a szociális szektorban, erős eladósodási folyamat a magánszektorban főleg devizában. 5.Külkereskedelmi többlet apadása, „fogyasztási boom”. „Általános folyamat” egy olajexportőr esetében. A folyamat feltehetően központi intervenciót igényelt volna legkésőbb középtávon. A kormányzat kellő tartalékokkal rendelkezett volna egy egyszerű árdekonjunktúra esetére.

Indicators of Ruble’s Exchange Rate Dynamics

The volume of RF external indebtedness, billions USD

A válság általános hatásai Két fő hatás: 1.Átmeneti árdekonjunktúra a nyersanyagpiacokon. 2.Likviditáshiány a pénzügyi piacokon. Reakciók: 1.Kormányzat bénultan, az eseményeket követve reagált, alulbecsülte a következményeket, nem volt egységes és megtévesztő üzeneteket küldött a gazdasági szereplőknek elejétől némi javulás. 2.Nincs eszközrendszer gazdaságélénkítésre >> egyetlen opció a fiskális egyensúly tartása, a restrikció és rubelleértékelés. Nincs igazi anticiklus-politika. 3.Mindvégig a politikai, ezen túlmenően a szociális stabilitás megőrzése dominálta a válságkezelést >> gazdasági értelemben kockázatkerülő, politikai viszonylatban veszélyes stratégia.

Main Indices of Russian Foreign Trade (as USD billion)

A válság következményei 1.A szénhidrogén-szektor egyelőre viszonylag intakt maradt, középtávon a következmények kezelhetőek. Az ágazat kihívásai jobbára függetlenek a válságtól. 2.Olajár – magas volatilitás, feltehetően közepes-magas ártartományban az elkövetkezendő 3-4 évben. 3.Egyéb szektorokban maradandó pusztítás és lassabb kilábalás várható. 4.Elmúlt a „tartalékokba vetett vakhit”. Nem csodafegyver. 5.A gazdaságirányítás nem eléggé centralizált, nem volt képes kellően befolyásolni saját ipari csoportjait, illetve egyes esetekben le kellett mondani megvédésükről.

Következmények az olajszektorban 1.Az olajszektorban hozott kormányzati lépések két folyamattal hozhatók összefüggésbe: válság kezelése és Igor Szecsin miniszteri tevékenysége. Kevés olyan lépés detektálható, ami ne lett volna már korábban előkészületben, legfeljebb a válság felgyorsította bejelentésüket. 2.A fő célok: termelési szint stabilizálása (a csökkenés megállítása) aktívabb „energetikai külpolitika” diverzifikáció a célpiacok és a termékstruktúra szintjén 3.Komolyabb lépések, következmények: Adócsökkentés OPEC-kel való nyilvános „flört” Kínai kapcsolat megerősödése (Rosznyeft, Transznyeft hitelek) Centralizációs tendenciák kiújulása („olajmonopólium”?) Nyílt sisakosabb külpiaci fellépés valószínűsége megnövekedett Beruházási programok lelassultak

Következmények a gázszektroban: 1.Súlyosabb likviditási problémák, mint az olajszektorban. Siralmas helyzet a közeljövőben. 2.Két stratégiai projekt maradt talpon: Bovanyenkovszkoje – meghatározó ügy. Északi Áramlat – célszerű. Minden másról nem érdemes túl komolyan beszélni. 3.Közép-Ázsiában kritikus helyzet, Gazprom exportvárakozásai túlzottak (kínai áttörés). 4.Növekvő nyomás a belső árak emelésére. 5.A válság megváltás, a Gazprom „időt nyert”, lazíthat feszes mérlegén. 6.Tranzit ügy rövid távon súlyosbodhat, Moszkva megnyerhetőnek véli ezt az ügyet.

Köszönöm a figyelmet!