Explicit és implicit emlékezet Racsmány Mihály Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport MTA-BME Pszichológia tanszék, Megismeréstudományi Csoport Szegedi Tudományegyetem A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2005

Ebbinghaus (1885): a reproduktív emlékezet koncepciója GEV ZUM DAG BIK HOF NID KEB

Main de Biran (1804) Három különböző emlékezet típus létezik: 1) Mechanikus emlékezet: mozgások vezérlik 2) Szenzitív emlékezet: tudattalan érzések formálják 3) Reprezentatív: a gondolatok és emlékek tudatos felidézése

A múlt kétféle formában él tovább: Henri Bergson (1911) A múlt kétféle formában él tovább: 1) Motoros mechanizmusokban: szokások, készségek elsajátítása, amely nem von maga után nyílt utalást a múlt eseményeire, nem utal semmi múltbeli eredetére, az a jelen része. 2) Visszaemlékezésben: Emlék-képekre való emlékezés, az egyén múltjának eseményeit rögzítik.

Korszakov (1888) & Claparède (1911) A páciens nincs tudatában annak, hogy megőrzi az őt ért benyomásokat, ezen nyomok azonban valószínűleg léteznek és ilyen vagy olyan módon hatnak a gondolataira. A betegeknek próbáról próbára kevesebb információra van szüksége ahhoz, hogy töredékes képeket azonosítsanak.

Sigmund Freud (1924) „Ha valaki arra hajlana, hogy túlbecsülje jelenlegi ismereteinket a lelki életről, csak az emlékezet működésére kellene figyelmeztetnünk, hogy szerénységre késztessük. Egyetlen lélektani elmélet sem volt még képes arra, hogy az emlékezés és felejtés alapvető jelenségeiről összefüggéseiben számot adjon…Ma már talán fontosabb számunkra az elfelejtés, mint az emlékezés.” A mindennapi élet pszichopatológiája, 111.o. „ Az elfojtás… lényege csupán a tudattól való elutasítás és távoltartás. Az elfojtás. 1915/1997. 66.old.

Brenda Milner (1954) H.M. kétoldali hippokampusz eltávolítás. Az epizodikus emlékek teljes elvesztése. Készség tanulás megőrzött.

Explicit vs. implicit emlékezet Warrington & McCarthy (1974) Amnéziás vizsgálatok szabad felidézés töredékszó kiegészítés kutya k a asztal asz csizma i a

Daniel Schacter (1987) Az implicit emlékezet koncepciója Az implicit emlékezet koncepciója a korábban feldolgozott információ viselkedésmódosító hatására utal, amely - szemben az akaratlagos, emlékezési élményt okozó explicit emlékezési folyamatokkal - nem szándékos, vagyis a korábban felvett információ úgy facilitálja az egyén viselkedését, hogy az nincs tisztában a folyamat emlékezet-jellegével.

Mediális temporális lebeny Új idegtudományi keret az implicit emlékezethez Larry Squire & Eric Kandel Hosszú távú emlékezet Procedurális (Implicit) Deklaratív (Explicit) Tények Epizódok Készségek, szokások Klasszikus kondícionálás Nem asszociatív tanulás Priming Mediális temporális lebeny Köztiagy Striatum Neocortex Amygdala, Cerebellum Reflexes pályák

Henry Roediger (2003) A női reproduktív rendszer implicit emlékezeti teljesítménye: az első gyerek megszületése megkönnyíti a későbbi gyerekek szülését. A szülésnek két fázisa van: 1) a méhnyak tágulása 2) a méh leszállása. Mindkét idő jelentősen lerövidül a később született gyerekek esetében (Friedman, 1978, idézi Roediger, 2004). Átlagosan 2,9 óra priming, ami 10 440 000 msec(!) Amnéziásoknál épen marad…

Endel Tulving és a többszörös emlékezet koncepciója „Az epizodikus emlékezet olyan rendszer, amely az időileg szerveződő események vagy epizódok feldolgozását és tárolását végzi, téri-idői asszociációkat képezve ezek részei között.” (Tulving, 1983, pp. 21.)

Klasszikus emlékezetkutatási kérdések: Hányféle emlékezet létezik?

Mennyiben különbözik egymástól a szemantikus és az epizodikus információ kódolása? Tulving (1995) Az epizodikus emlékekbe csak a szemantikailag sikeresen feldolgozott információk épülhetnek be. Ennek ellentmond Graham et al. 1997 eredménye szemantikus demenciában szenvedő betegek, akik nem voltak képesek jelentés alapú reprezentációkat kiépíteni képesek voltak felismerni egy adott tárgy perceptuális jellemzőit. A szemantikus emlékezet deficitje mellett is kiépülhet egy adott epizód téri-idői kontextusa. Bár a szemantikai interpretáció kétségkívül segíti az epizód-komponensek kiépítését, összekötését.

Vargha-Khadem et al., 1997 A három beteg azonnali és késleltetett teljesítménye (A) történet, (B) geometriai ábrák, (C) szólista felidézési feladatokban

Vargha-Khadem et al., 1997

Az explicit és az implicit emlékezet disszociatív sérülése RA-ban Az utóbbi években felmerült annak lehetősége, hogy az AA-hoz hasonlóan RA-ban is lenne megőrzött implicit emlékezés a távoli emlékekre. McCarthy & Warrington, 1992. 54 éves betege bitemporális sérült (jobb inkább) betege károsodott önéletrajzi, híres esemény, ember teljesítmény. Ezeket az információkat azonban előhívja szótőkiegészítéses helyzetben. Kettős út modell: a szemantikus tények implicit és explicit epizodikus elérése. Kopelman et al., 1999. Hasonló eredmények több beteggel.

Az autonoetikus tudatosság, mint az epizodikus emlékezet kritériuma (Tulving és Gardiner) Emlékszem - a múlt személyes élménye, mentálisan újraéljük az eseményeket, mentális időutazás. Tudom - tudatában vagyunk, hogy valamilyen tudás birtokában vagyunk, de tudásunk mentes a személyességtől. Magában foglalja az ismerősség általános érzését.

Az „Emlékszem” () és a „Tudom” ()válaszok kísérleti disszociációja Mély vs. Felszínes kódolás  Figyelem megosztása  Azonos vs. Eltérő tanulási és teszt modalitás  Több fenntartó ismétlés  Nemszó vs. Szó bemutatás  Tömeges vs. Elosztott tanulás 

Rekollektív (Recollection) Ismerősség (Familiarity) Befolyásolja Megosztott figyelem, inger generálás, szemantikus kódolás, benzodiazepinek Válaszkritérium változtatás, rövid távú felejtés, percepció változása Idegrendszeri háttér Hippokampusz, prefrontális kéreg Hippokampusz környéki kérgi területek Kísérleti kettős disszociáció Előhívásnál független Egyszerű disszociáció Kódolásnál részben független Kísérleti irodalomban Részben megfeleltethető a szabad felidézésnek Konceptuális implicit emlékezet, de nem perceptuális implicit emlékezet Előhívás pszichofizikai jellemzői Küszöbjellegű folyamat, támogatja az új tanulást Szignál-detekciós folyamat

A felismerés összetevői A két-folyamat elmélet A felismerési teljesítmény két különböző folyamat eredményét tükrözi: 1. Ismerősségi hatás: pusztán az emlékezeti szignál „erősségén” alapul. 2. Előhívás (recollection): viszonylag lassú folyamat, a korábbi epizóddal kapcsolatos kvalitatív, kontextuális információk elérése.

Terminológiák Pszichogén amnézia (Kopelman, 2002) Disszociatív amnézia (DSM IV kategória) Hisztériás amnézia: nem tudatos vs. szándékos, eltúlzott amnézia Funkcionális amnézia

FUNKCIONÁLIS AMNÉZIA Időleges emlékezetvesztés bármilyen detektálható agykárosodás nélkül. Szinte mindig súlyos stressz vagy extrém trauma (pl. bántalmazás vagy nemi erőszak) előzi meg. 1. Globális forma: az önéletrajzi emlékek, a szelf és identitás hirtelen és teljes elvesztése. 2. Esetspecifikus amnézia: időszakos amnézia egy jól körülírható időszak specifikus emlékeire.

Pszichogén amnézia eset-specifikus formák Támadással kapcsolatos amnéziás epizód PTSD: Stressz vagy trauma hatására detektálható idegrendszeri károsodás nélkül fokális vagy globális emlékezetzavar. Gyermekkori szexuális zaklatás

Valódi amnézia vagy szimuláció? Hopwood & Snell (1993) 100 törvényszéki esetet vizsgáltak meg, valamennyinél amnéziát jelentettek: 78% valódi, 14% csalás, 8% kétséges. Miért valószínű?: Az elkövetők a leggyakrabban nem próbálnak meg elmenekülni, elismerik a tettüket, és a jog az amnéziát nem tekinti felmentő körülménynek. Nagyon hasonló tünetekről számolnak be az elkövetők, beszámolóik fenomenológiailag hasonlóak a fuga állapotban leírtakhoz, és a szemtanúk amnéziájához (Kopelman & Morton, 2001)

Pszichogén amnézia globális formák Disszociatív (pszichogén) fuga Pszichogén fokális retrográd amnézia Disszociatív identitás zavar (multiplex személyiségzavar)

DSM IV Disszociatív amnézia A vezető zavar egy vagy több olyan epizód, amelyet valamilyen fontos – általában traumatikus vagy stresszel járó – személyes információra való visszaemlékezés képtelensége jellemez, és ez a szokásos feledékenységgel nem magyarázható. A zavar nem kizárólag disszociatív identitászavar , disszociatív fuga, possztraumás stressz zavar, akut stressz zavar lefolyása során fordul elő, és nem tulajdonítható pszichoaktív szer közvetlen élettani hatásának vagy neurológiai vagy más általános egészségi állapotnak (pl. koponyatrauma miatti amnesztikus zavar).

Disszociatív fuga DSM IV A vezető zavar hirtelen, váratlan elutazás otthonról vagy a megszokott környezetből, a múltra való emlékezés képtelenségével. Bizonytalanság a személyes identitással kapcsolatban, vagy részlegesen /teljesen új identitás felvétele. A zavar nem kizárólag disszociatív identitászavar lefolyása során fordul elő, és nem tulajdonítható pszichoaktív szer közvetlen élettani hatásának vagy neurológiai vagy más általános egészségi állapotnak

NN esete Markowitsch et al., 1997 Fuga-állapotot követően tartós, súlyos retrográd amnézia. Állapota több, mint 8 hónapig változatlan maradt. Az MRI és EEG vizsgálatok semmilyen agyi elváltozást nem mutattak. Kísérleti PET analízis abnormális aktivitás-mintázatot tárt fel önéletrajzi emlékek előhívása alatt (csökkent jobb féltekei aktivitás).

Disszociatív fuga A szemantikai ismeretek többnyire érintetlenek: idegen nyelv ismeretek, utca nevek ismerete stb. IQ érintetlen. Verbális, készség tanulás jó. Kihlstrom & Schacter (1995) vannak esetek, ahol az ÖE implicit tudása megmarad, de a rekollektív felidézés hiányzik.

Bjork és az előhívási gátlás koncepciója A korábban releváns, de az adott célok szempontjából irreleváns emlékezeti elemek gátlás alá kerülnek. Vagyis korlátozott lesz a hozzáférésük, anélkül, hogy ez befolyásolná a rendelkezésre állásukat. A gátlás aktív szupressziót jelent, vagyis a gátlás nem automatikus következménye más kapcsolatok megerősödésének.

IRÁNYÍTOTT FELEJTÉS (Bjork et al., 1968, 1970, 1996) Első lista “Emlékezési” instrukció “Felejtési” instrukció Második lista Felidézés

IRÁNYÍTOTT FELEJTÉS Felidézési teljesítmény (Bjork, 1989)

IRÁNYÍTOTT FELEJTÉS - FELISMERÉSI TELJESÍTMÉNY (Bjork, 1989)

Irányított felejtés reakcióidő feladatokban (Racsmány & Conway, Journal of Experimental Psychology: LM & C, in press) 1. lista tanulása, instrukció (emlékezés vagy felejtés), 2. lista tanulása KÉSLELTETÉS Első felidézés Lexikális döntési feladat, amelyben a célelemek: 1. lista szavai; 2. lista szavai; új, korábban nem tanult szavak; értelmetlen szavak Második felidézés

Első felidézés p < .01

Lexikális döntés

Második felidézés (lexikális döntési feladat után) p < .01

Irányított felejtés: emlékszem válaszok Racsmány, Conway, & Nagymáthé, előkészületben Insrukció X Lista F= 15.4, p<.001 Insrukció X Lista F= 15.4, p<.001

Irányított felejtés: tudom válaszok Racsmány, Conway, & Nagymáthé, előkészületben

A végrehajtó funkciók működésére van szükség (Burgess, 1997) A tervezést és döntést igényelő feladatoknál. A hibák felismeréséhez és kijavításához. Azokban a helyzetekben, ahol teljesen új vagy nem túltanult viselkedést kell produkálni. Veszélyes vagy a kivitelezés szempontjából nehéz helyzetekben. Olyan helyzetekben, ahol a már kialakult szokások ellenében kell cselekedni.

Mi is az a végrehajtó rendszer? Pszichometriai modell Miyake et al., 2000. Cog.Psych.

Miyake és mtsainak (2000) kategóriáinak definíciói Shifting (váltás): Az irreleváns feladat-szettről történő leválás és az adott célok szempontjából releváns szettre történő átváltás képessége. Updating (frissítés): A munkamemória tartalmának frissítése és dinamikus manipulációja. Inhibition (gátlás) A domináns, automatikus vagy prepotens válaszok, reprezentációk gátlása.

Konklúzió A legtöbb végrehajtó funkció teszt nagyon erősen korrelál a RA teljesítménnyel, de nem jár együtt az AA memóriával. Az AA és RA emlékezeti tesztek mutatói nem járnak együtt. A nem tudatos emlékezési folyamatok megértéséhez a kutatás fókuszának a készségtanulási folyamatokról a végrehajtó kontrollnak az emlékezeti előhívásban betöltött szerepére; tehát a kódolási formákról az előhívási folyamatokra kell áthelyeződni.