A gyerek mint elméletalkotó Lukács Ágnes MTA-BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport MTA Nyelvtudományi Intézete A tudomány kognitív modelljei 2005. November 7.

Piaget (1896-1980) • A gyerek elméleteket generál a külső világról Ugrásszerű változás A kognitív fejlődés szakaszainak egyetemes, változatlan sorrendje Szenzomotoros (0-2 év), művelet előtti (2-7 év), konkrét műveleti (7-11 év), formális műveleti(11 év+) A szakaszok nem kihagyhatók Biológiai érés Genetikus episztemológia Konstruktivizmus

Piaget (1896-1980) Sémák a világ értelmezéséhez: Viselkedéses Szimbolikus Műveleti A fejlődés motorja három folyamat: Adaptáció Asszimiláció Akkommodáció

Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete Piaget munkájára hivatkozás Népszerűsítette Piaget ‘a kognitív egyedfejlődés megismétli a tudományos törzsfejlődés’ tézisét A szakaszosság és ugrásszerű változás kézenfekvő párhuzama

Piaget-kritikák Alulbecsülte a gyerekek képességeit Tárgyállandóság szerinte csak 8 hónapos korban Mert nem különböztette meg a kompetenciát a performanciától? Minden területre érvényes szakaszok a fejlődésben? Inkább leír mint magyaráz Kevés figyelem a társas és kulturális tényezőknek

Tárgyakra vonatkozó tudás és érvelés csecsemőkorban

Tárgyak Ha a vizsgálat nem kíván manuális utánanyúlást (csak nézést) (Spelke, 1990, 1991): A vizuális elrendezések korai szegmentációjának alapvető elvei Kohézió: „a tárgyak megőrzik az egybetartozásukat mozgás közben” Kontaktus: „különálló tárgyak akkor és csak akkor mozognak együtt, ha érintkeznek” Folytonosság: „Egy tárgy pontosan egy összefüggő útvonalat követhet térben és időben"

A tárgyak tulajdonságai Már 2 hónaposok is meglepődnek Kellman & Spelke, 1983

A tárgyak tulajdonságai Szilárdság (Baillargeon, 1986)

Alátámasztás (Baillargeon, 1994) Lehetséges esemény > 3 hónaposok (vagy akár 2): lehetetlen [érintkezés szükséges] > 4.5-5.5 hónaposok: lehetetlen [érintkezés alulról szükséges] > 6.5 hónaposok: lehetetlen [átfedés mértéke számít]

Tárgytulajdonságok Csecsemők tudása 3-4 hónapos korra Komplex vizuális elrendezések tárgyakra szegmentálása (Kellman & Spelke, 1983) Tárgyak tulajdonságaira vonatkozó tudás modalitásokon keresztül működik (Streri & Spelke, 1988) Tárgyállandóság (e.g., Baillargeon et al. 1985, Baillargeon, 1986, Baillargeon & DeVos, 1991) Az újszülöttek nem mutatják ezeket a képességeket (Slater et al. 1990) A tárgyak mozgásainak a szabályait is tudják? 4 hónaposak érzékenyek a szilárdság sértéseire, de a gravitáció sértésekre nem (Spelke et al., 1992)

Élőlényekre vonatkozó tudás és érvelés csecsemőkorban

Értelmezett cselekvés A telelógiai hozzáállás vagy a csecsemő „naiv elmélete a racionális cselekvésről (Gergely és Csibra, 1997) Megfigyelt cselekvés Értelmezett cselekvés Fizikai kontextus Cél Végállapot Megszorítások A jólformáltsági feltételek kielégítése A racionális cselekvés elve Eszköz Viselkedés

12 hónaposok teleológiai következtetései (Csibra et al., 2003; Gergely & Csibra, 2003, Trends in Cogn. Sc.)

Tudásszerzés-elméletek egyetlen, általános célú, elméletképző mechanizmus területspecifikus tudásrendszerek halmaza állati megismeréssel megismerés és észlelés cselekvés közötti kapcsolatot hangsúlyozza

Elmélet-elmélet Gopnik & Meltzoff (1997) “...amellett érvelünk, hogy a gyerekek konceptuális struktúrái a tudósokéhoz hasonlóan elméletek, fogalmi fejlődésük elméletképzés és –változás, és szemantikai fejlődésük elméletfüggő” (p. 11) Elméletek Jellemzők Funkciók Absztrakt Predikció Koherens Értelmezés Okozati Magyarázat Ontológiai elköteleződés Az elméletek dinamikusak és ellentmondó bizonyíték és kísérletezés fényében változnak Veleszületett általános képesség oksági következtetések levonására

Az elméletalkotás mögöttes elvei Leárnyékolási érvelés (Reichenbach, 1956) Számold ki az előforduló események valószínűségét Ha A esemény csak C esemény függvényében korrelált B eseménnyel, akkor C leárnyékolja A-t, mint B okát A felnőttek és gyerekek használják ezt a fajta érvelést (Gopnik, Sobel, Schulz, & Glymour, 2001). Vera Causa elv (Newton, 1729) “Csak annyi okot posztulálj, amennyi a jelenség megmentéséhez szükséges” (a.k.a. “Occam borotvája”). Ha megfigyeled, hogy A esemény és B esemény együtt okozzák C eseményt, és aztán hogy A esemény függetlenül okozza C eseményt, annak a valószínűsége, hogy B eseményt oknak tekinted, csökken A felnőttek és a gyerekek használják ezt az elvet az oki következtetésekben (Sobel & Gopnik, 2001).

Sobel és Gopnik (2001) “bliket detektor” A tárgyak új, nem nyilvánvaló oki tulajdonsága, amit a kv kontrollál Először A és B tárgy együtt, aktiválják, utána B egyedül egyik feltételben aktiválja, másikban nem. 4 évesek aszerint kategorizálják a tárgyakat, hogy azok aktiválják-e a detektort (Gopnik & Sobel, 2000) Csak akkor bliket, ha függetlenül aktiválja a gépet (Gopnik, Sobel, Schulz, & Glymour, 2001).

Magtudás (Core-Knowledge) Elméletek Carey és Spelke 1994 A gyerek veleszületett kognitív képességekkel, magtudás rendszerekkel rendelkezik, amelyek elméletszerűek, de nem minden szempontból Informális elméletek segítik őket a releváns információ szervezésében (naiv fizika, pszichológia, és biológia) Olyan területeken, amelyek az emberiség története során fontosak voltak (például az emberek megértése)

Magtudás elméletek Carey és Spelke 1994 Nem minden tudás származik elméletekből Sémák Forgatókönyvek Listák prototípusok nem biztos hogy elméletként értelmezendők nem minden tudásváltozás elméletváltozás Érés Kapacitásnövekedés paraméterbeállítás Nem minden tudás változik: magtudások fejlődésben nagyon korán megjelennek és stabilan megmaradnak

Magtudás elméletek Több specializált rendszer a különböző típusú entitások reprezentálására Korai fejlődési vizsgálatok szerint legalább négy rendszer tárgyak, ágensek, számok és a tér. Eltérő jelenség és entitáshalmaz, eltérő alapvető elvek Lehetővé teszik az entitások gyors azonosítását és megszorítják az entitásokról való érvelést. Sok azonnali és sürgető probléma megoldása anélkül, hogy nagy hipotézisteret kellene végigkeresni.

Magtudás elméletek 1. Tudósok és későbbi gyerekelméletek entitásazonosító eszközei mások 2. tudományos elméletalkotás humánspecifikus, négy magrendszer állatoknál is megvan 3. Elméletek központi és széles körben elérhető tudásrendszerek. Magtudás válasz és feladatspecifikus 4. Az elméletek mindig nyitva állnak a revízó vagy akár elvetés előtt, magtudás nem

A tudásgyarapodás két folyamata (Carey) A fejlődés radikális fogalmi ugrások vagy újrastukturálódások sorozata, amelyben a jelenlegi értelmezés inkommenzurábilis a korábbi konceptuális szerkezettel A fejlődés több korai magyarázórendszer fokozatosabb gazdagodása, amely lehetővé teszi az időn és változáson keresztüli összemérést Különös figyelem a naiv biológiai tudás és értelmezés fejlődésére

Élőlények és készítmények Carey (1985, 1988) Naiv biológia:élet, halál, az-ember- mint-egy-az-állatok-közül, a-faj-mint-az-állat-eredete-által- meghatározott) Az óvodások minden biológiai jelenséget kezdetben pszichológiai és viselkedéses terminusokban Animisztikus biológiafogalmi váltás egy másik elméletre Vitalisztikus biológiaelméleten belüli újrastukturálódás és gazdagodás  Mechanisztikus biológia Készítmények: tervezői hozzáállás; a szándékolt funkcióval való érvelés

Johnson és Carey (1998) A tudás gazdagodása (információ hozzáadása már kialakult fogalmi struktúrához) és a fogalmi változás (a tudás újraszervezése) két különböző folyamat, amelyek disszociálni képesek Williams-szindrómában az első működik, a második nem Saját vizsgálataink: A WSz személyek nem értik meg azokat a fogalmakat, amelyek fogalmi változást igényelnek Nem értik a-faj-mint-az-állat-eredete-által-meghatározott Nem alkalmazzák a tervezői hozzáállást A kifinomult magyarázórendszerek alkalmazásának hiánya nem feltétlenül a foglami újraszerveződés deficitjére utal: az oki viszonyok észlelésénel és alkalmazásának általános deficitje is lehet Valószínűleg nem specifikus a Williams-szindrómára, általánosan értelmi fogyatékosságra

Konklúziók Néhány korai specializált tartomány koherens elvekkel Elméletváltozásra vonatkozó eredmények ellentmondásosak Kellene jó eszköz arra, hogy meg tudjuk állapítani, mi az, ami elmélet és elméletváltozás Pl. A nyelvi tudás? A szintaxisra senki sem alkalmazta az elmélet-elméletet Gopnik: ‘Még ha Chomskynak igaza is van, és a szintaktikai tudás veleszületett, a szintaxis úgy tűnik egy nagyon elszigetelt jelenség, amely a megismerés maradékához, sőt még a szemantikai és lexikális tudáshoz képest is nagyon más mechanizmusokat használ’ Ha nem elmélet, akkor milyen tudás?