Inflációs kilátások ra Kovács Mihály András November

Tartalom Egy kis előrejelzési módszertan Inflációs alappálya és kockázatok

Hogyan jelezzük előre az inflációt?

Az MNB előrejelzések speciális feltételes előrejelzések… Változatlan kamat és árfolyamfeltevésekre épülnek (most októberi átlagok) A fiskális pályánál a bejelentett kormányzati terveket elfogadjuk ha azok felett a kormányzatnak direkt kontrollja van Pontbecslések kialakítása más intézményekhez hasonlóan: az alappálya a legvalószerűbb szcenárió Explicit kockázatértékelés a legyezőábra segítségével

Az alappálya kialakítása több eszköz egyidejű használatával történik… Szakértői spreadsheet modellek: –Sok részinformációt képes rugalmasan kezelni (+) –Nehéz kialakítani egy alaptörténetet benne (-) Szimultán makromodellek: –Segítenek a ‘big pictue’ kialakításában (+) –Kevésbé rugalmasan változtathatóak mint a szakértői rendszerek (-)

A kockázat-értékelésnél az asszimetria a kulcsmomentum A stáb kollektív alappálya körüli bizonytalanság érzékelését tartalmazza Az eloszlás terjedelme a historikus előrejelzési hibákból adódik Az asszimetria az aktuális kockázati tényezők asszimetriájának értékeléseként áll elő

Inflációs kilátások 2006 novemberében

Kiinduló helyzet: inflációs fordulópont és magas bérdinamika Az utóbbi két negyedév adatai általánosan emelkedő inflációs tendenciát jeleznek: Mennyi az egyedi vs. tartós folyamat –Egyedi tényezők: ÁFA, szabályozott áremelések, előrehozás –Tartós: inflációs várakozások –Kérdéses: Árfolyamgyengülés, EU csatlakozás utáni verseny hatásának kifutása Az egyedi tényezők kiszűrésével is az alapfolyamat igen magas 5-10% között folyamatosan emelkedett Gyorsuló bérinfláció – A rendszeres és prémium kifizetés igen eltérő dinamikája (lehet benne adóarbitrázs is)

Az inflációs fordulópontot már májusban láttuk, de nem ilyen erőteljesen … Ehhez adódik hozzá a kiigazító csomag hatása (és az év eleje óta bekövetkezett árfolyamgyengülés): –Közvetlen ársokkok: szabályozott árak+ ÁFA –Közvetlen költségsokkok: járulékemelések Jövedelemadó emelések –Kereslet szűkítése Bér és dologi kiadások befagyasztása Szociális transzferek szigorítása

Következmény: Fordított U alakú inflációs pálya és a monetáris politika kulcsszerepe Jelenlegi tudásunk szerint a szűkülő kereslet a kezdeti inflációs sokkokat némileg ellensúlyozza, de nem teljesen A hangsúly az inflációs várakozások horgonyzottságán van, –Ehhez fontos hogy a bérek a termelékenységgel és a 3%-os inflációs céllal összhangban alakuljanak

Az alappályában moderált béreket, horgonyzott inflációs várakozásokat tételezünk fel 2007 stagnáló bruttó reálbérek, 2008-ban némileg a termelékenység feletti emelkedés A maginfláció némileg a fajlagos bérköltsége alatt nő, azaz romló profitabilitásra számítunk Az inflációs alappálya 2008-ban is szignifikánsan a cél fölött van, de a maginfláció 2008 végéig folyamatosan csökken A kettő között különbség: Gázáremelés 2008-ban is –Horgonyzott várakozások esetén is a kereslet lassan dolgozza le a költségsokkokat

Jelentős, közel szimmetrikus kockázati eloszlás Az alappályánál magasabb infláció felé mutat: –Ha az inflációs várakozások nem a cél körül horgonyzottak ( a felmérések szerint ez a helyzet) –A költségvetési kiigazítás felpuhul Az alappályánál alacsonyabb inflációt okoz –A kereslet-visszaesés dezinfláció hatása a várakozásunknál erősebb –A lakossági fogyasztás rövid távon jobban visszaesik (erőteljesebb simítás)

Köszönöm a figyelmet!

A teljes és az adóhatással korrigált maginfláció (évesített negyedéves változás)

Az iparcikk árak és az árfolyam (Évesített negyedéves változás és szint)

Élelmiszer árak (Évesített negyedéves változás)

A szolgáltató-szektor árai (Évesített negyedéves változás)

Lakossági és vállalati inflációs várakozások

A bruttó átlagkereset és komponensei

Az inflációs pálya stilizált lefutása

Maginfláció és fajlagos bérköltség

Az inflációs alapelőrejelzés

Inflációs legyező ábra