Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon Elek Péter Scharle Ágota Szabó Bálint Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. augusztus 29. Budapest

Tartalom Munkát terhelő adók és foglalkoztatás Közgazdasági elmélet Magyarországi empíria Policy ajánlások Fekete és szürke foglalkoztatás Negatív és pozitív következmények Feketemunka (nem bejelentett foglalkoztatás) Szürkebérezés (aluljelentett bérek) Következtetések

Béradók, munkakereslet és -kínálat Munkakereslet: teljes bérköltség függvénye Munkakínálat: nettó bér függvénye Béradók csökkentik a munkakeresletet és munkakínálatot Minél rugalmasabb a kereslet ill. a kínálat, annál kisebb a foglalkoztatás (adott adóék mellett) bérktség nettó bér Bér (w) Kínálat (Ls) Kereslet (Ld) Munkaerő (L) adó E E*

Béralku – a bérköltség komponensei A („szuperbruttó”) bérköltség komponensei: Bruttó bér Nettó bér SZJA és munkavállalói járulék Munkaadói járulék (tételes EHÓ, %-os járulék) Alku a bruttóról szól, de a felek döntése a teljes bérköltségen ill. a nettó béren alapul. Középtávon: nincs jelentősége, ki fizeti az adót / járulékot (Nickell, 2004) Rövidtávon: munkaadói járulék csökkentése közvetlenebbül csökkenti a teljes bérköltséget, és serkenti a munkakeresletet

Adóék Magyarországon Munkát terhelő adók implicit adókulcsa több mint 5 %ponttal az EU-átlag felett A minimálbér adóéke is magas 2szeres minimálbér utáni szabály nélkül az adóék progresszív Foglalkoztatás alacsony (7%ponttal az EU-átlag alatt)

Empíria: foglalkoztatási hatások Magyarországon Munkakínálat bérrugalmassága alacsony (sőt akár negatív is lehet!) (Galasi, 2002) Munkakereslet bérrugalmassága: Az utóbbi években a fejlett piacgazdaságokra jellemző értékek (Kőrösi, 2005) A képzetlenek iránti kereslet rugalmassága jóval erősebb a képzettek irántinál (-0,5 vs. -0,2) (Köllő, 2001) A minimálbér-emelés erőteljesen csökkentette a képzetlen munkaerő foglalkoztatását Az adók elsősorban a munkakereslet csökkentésén keresztül fejtik ki torzító hatásukat

Adók és gazdasági növekedés: általánosabb szempontok Kérdés: adott költségvetési bevételt lehet-e a béradóknál kevésbé torzító adókkal beszedni? Optimális adózás elméletek feltevésektől függően különböző eredményekre vezethetnek Ramsey, Mirrlees, Atkinson-Stiglitz, Diamond, Valentinyi, Conesa stb. Empirikusan, az adók sorrendje a növekedésre kifejtett hatásuk szempontjából (OECD, 2008): társasági nyereségadók munkát terhelő adók fogyasztási adók ingatlanadók

Policy ajánlások IMF (2007), OECD (2007), IMF (2008, Lengyelo) Munkát terhelő elvonások, elsősorban a munkaadói járulékok csökkentése Képzetlenek iránti kereslet rugalmasabb → a képzetlenek célzott járulékcsökkentésére lehet szükség (pl. tehó eltörlése) nem érdemes a minimálbért emelni A fekete / szürkegazdaság jelenléte megváltoztatja-e ezeket a következtetéseket?

Az adóeltitkolás Csökkenti az adózás által okozott rést (E*-E) (lényegében a torzítás egy mérőszáma) Megengedi olyan tevékenységek informális folytatását, amelyek a túlszabályozás és túladóztatás folytán legálisan nem kifizetődők Ugyanakkor magas adókulcs szükséges a bevétel beszedéséhez (ördögi kör alakulhat ki) Produktív helyett nem produktív innováció Újraelosztás eltérítése

A bérekhez kapcsolódó adóeltitkolás fokozatai Nem bejelentett munka (fekete foglalkoztatás) Részben (szja vagy tb) bejelentett munka Aluljelentett bér Formálisan minimálbéres foglalkoztatás (szürke foglalkoztatás) Minimálbér feletti, a valóságosnál kisebb bejelentett bér Rendszeres munka alkalmi munkavállalói könyvvel Színlelt szerződés Színlelt részmunkaidős foglalkoztatás + adóelkerülés: ebédjegy, osztalékként adózik stb.

Feketemunka Magyarországon: becslési eljárás Diszkrepancia módszerrel Előzmények: Sík (1995), Ádám-Kutas (2004), Augusztinovics-Köllő (2007) Fekete foglalkoztatás = KSH munkaerőfelmérés (MEF) szerinti foglalkoztatás - ONyF szerinti (bejelentett) foglalkoztatás Adatforrások: KSH MEF: önbevallás alapján (ILO definíció) méri a foglalkoztatást kb. 60 ezer egyén a mintában ONyF: aki nyugdíjjárulékot fizetett valamilyen munkavégzésre irányuló szerződés után kb. 150 ezer 15-74 éves egyén a mintában Mindkettő: 2000-2004. évekre, panelben kor, nem, foglalkozás, régió információk

Feketemunka: főbb eredmények (Elek-Scharle-Szabó-Szabó, 2008) 2001-2004-ben stabilan 22% körül férfiak aránya jóval magasabb különösen 25-39 éves korcsoport Közép-Magyarország és Észak-Alföld építőipar, sofőrök, személyi szolgáltatások

régiónként

lakossági szolgáltatásokban (alkalmazottak)

Szürkebérezés Magyarországon: hányan vannak a minimálbéresek? Minbéresek vagy az alattiak száma (ONyF adatok, 2004): kb. 500 ezer (átlagos létszám) kb. 620 ezer (kumulált létszám) Mérési eltérések okai: Kumulált vs. átlagos adatok Éves szinten vs. havi szinten minimálbér alattiak Foglalkoztatottság definíciója 2004-es adatok APEH (kum.) ONyF (kum.) ONyF (korr) Legfeljebb minbér (ezer fő) 1131 1120 476 Össz. (ezer fő) 3750 3243 2702 Max. minbér (%) 30,1 34,5 17,6

Szürkebérezés Magyarországon: hányan vannak a fiktív minimálbéresek? Tonin (2007): fogyasztás és jövedelem adatok alapján következtet a szürkebérezés jelenlétére Krekó és P. Kiss (2007): 5 fő feletti és 5 fő alatti vállalatok bérezésének összehasonlítása Elek és Szabó (2008): béreloszlás szétválasztása csaló és nem csaló részre a 2003-as bértarifa felvétel alapján, egyéni jellemzőkkel Megj.: 2006-2007-ben a pontosan minimálbéresek aránya jelentősen csökkent az ösztönzők változása miatt Szakképzett bérminimum Minimálbérnél kissé magasabb bér fizetése (rejtőzködés) De a motivációk valószínűleg 2003 óta nem változtak lényegesen

Béreloszlás foglalkozási csoportonként

Double hurdle becslés Termelékenységi bér: Megfigyelt bér: y = Xβ+u Megfigyelt bér: y*=y ha Xβ+u>0 és Z+v>0 Előzetes transzformáció szükséges a bérek feltorlódása miatt Modell ML-módszerrel becsülhető

Főbb eredmények (Elek-Szabó, 2008) Aluljelentés valószínűsége nagyobb: Szabadúszó, készpénzes fizetésű, kereskedelmi jellegű foglalkozásokban Hazai tulajdonú cégeknél Budapesten és községekben Kisebb vállalatoknál 2003-ban a minimálbéresen bejelentettek 50-60%-a aluljelentett, de egy jelentős részük csak kis összeget kapott zsebbe és az aluljelentő csoportok elég jól behatárolhatók

Becsült és bejelentett bér különbsége a minimálbéresekre Prediktált bér mediánja a minimálbérnél kb. 50%-kal nagyobb Korlátozott többletbevétel a szürkebérezés fehéredéséből Köllő (2008) hasonló számításai alapján a GDP legfeljebb 1,3%-ának megfelelő többletbevétel várható, ha minden minimálbéres a valós bérén dolgozna De: öt fő alattiak (Köllő, 2008 vs. Krekó és P. Kiss, 2007)?

Aluljelentés valószínűsége és prediktált bérkülönbség foglalkozási csoportonként

Következtetések Feketemunka magas tb egyensúly igazságosság (részvétel a közteherviselésben) időskori szegénység munkabiztonság és jogvédelem Fekete- és szürkebéresek aránylag jól körülhatárolhatók egyéni jellemzők alapján Minimálbér (ill. bérköltségének) emelése nem hatékony fehérítő eszköz, kiárazhat alacsony termelékenységű munkát + ktgvetésnek sem feltétlenül jó (Halpern et al., 2004) Helyette ellenőrzés erősítése (OECD, 2007; Világbank, 2008)

Köszönöm a figyelmet!