Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból? Simor András MNB Május 25. Budapest

Miről lesz szó? 1. Miért érintette különösen erősen Magyarországot a pénzügyi válság? 2. Középtávú tanulságok a pénzügyi válság utáni világban 3. Az euró lehetséges horgony szerepe 2 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

1.Miért érintette különösen erősen a pénzügyi válság Magyarországot? 3 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Magyarország a KKE országok közül a leggyengébb fundamentumokkal rendelkezett 2008-ban, amikor a pénzügyi válság eszkalálódott 4 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A krízis egy fájdalmas alkalmazkodási folyamatot indított el, ami a nemzetközi környezet által indokoltnál elhúzódóbb recesszióval járt Az export kezdeti visszaesése mellett a belföldi kereslet is csökkent a belföldi szektorok alkalmazkodási kényszere miatt Költségvetés A mély recesszió ellenére fiskális szigorítás történt, mivel az állam nem volt képes a piacról finanszírozni magát Bank szektor A hitelezés a válság előtt túlzottan külső forrásbevonásra alapult, a globális pénzpiaci likviditási feszültségek begyűrűzésével és az államcsőd kockázat emelkedésével, a lejáró adósságok megújítása itt is nehézségekbe ütközött, a hitel/betét aránynak csökkennie kellett Lakosság S okan a teljesítőképességük felett vettek fel hitelt, a CHF/EUR erősödése felnagyította a problémát, a lakossági megtakarításoknak emelkedniük kellett 5 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A helyzet stabilizálódására utal, hogy a gazdaság növekedésnek indult, és egyúttal az egyensúlyi mutatóink is kedvezőek… Az államháztartás helyzete finanszírozható A bankszektor képes lejáró adósságainak megújítására A lakossági nettó megtakarítások érdemben növekedtek 6 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

… de a túladósodott szektorok mérleg- alkalmazkodási folyamata még évekig eltarthat 2 évvel a válság kitörése után még mindig az exportszektor az egyetlen növekvő szegmens a gazdaságban A Széll-Kálmán Terv ellenére, az államadósság csak lassan csökkenhet (lassú növekedés, magas kamatfelárak) A lakossági szektor eladósodottsága az erősödő svájci frank miatt nem igazán csökkent, így a fogyasztás tartósan nyomott maradhat A bankszektor nem képes támogatni a gazdasági növekedést leromlott jövedelmezőség tartós hosszú lejáratú források hiánya a portfolió finanszírozásában bizonytalan gazdaságpolitikai kilátások 7 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Lassan javuló költségvetési pozíció és gyenge növekedés 8 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A lakossági eladósodás lassan mérséklődik, a vállalati szektorban hitelkínálati korlátok hátráltatják a növekedést 9 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

2. Középtávú tanulságok a pénzügyi válság utáni világban 10 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Az eladósodott országok növekedési kilátásai tartósan kedvezőtlenebbek lesznek 11 *Forrás: IMF 2011 április WEO Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A külső forrásbevonásra alapozott magyar növekedési modell a jövőben nem tartható fenn Az elmúlt két évtizedben a magyar konvergencia egyértelműen külső forrásbevonásra épült A tartósan lecsökkent kockázati tolerancia és magas külső adósság miatt ez a tendencia nem tartható Ha a lecsökkent külső források mellett a vállalati szektor nem jut többlet belső forráshoz a konvergencia üteme lelassul…. 12 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A megoldás kulcsa leginkább a fiskális politikánál található A múltban a külső eladósodás alapvetően ikerdeficit probléma volt Ha az állam nem húzódik össze akkor a magánszektor nem jut elég forráshoz és nem vagy alig lesz reálkonvergencia A válságban egyelőre a magánszektor alkalmazkodott erőteljesen… 13 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A Széll Kálmán terv ígéretes irány, de a részletekben még vannak kérdőjelek Az intézkedéscsomag alapvetően azokra a területekre koncentrál ahol az államháztartási folyamatok fenntarthatóságával kapcsolatban a legfontosabb feladatok vannak Munkaerőpiaci ösztönzők erősítése Szociális transzferek Állami vállalatok fenntarthatóbb gazdálkodásának megteremtése Az intézkedések nem számolnak az esetleges másodlagos költségnövelő hatásokkal (szociális segélyből közmunka) Az adójóváírás szigorítása az aktív munkaerőpiaci programok megkurtításával rontja az alacsony képzettségűek foglalkoztatási esélyeit Bizonytalan, de kedvezőtlen inflációs hatásokkal járhatnak a szabályozási változások Az intézkedések kapcsán még sok a kidolgozatlan részlet, nagyok az implementációs kockázatok 14 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A külső sérülékenység csökkentéséhez hosszú éveken keresztül csökkenő adósságráta szükséges 15 A lakossági pénzügyi vagyona és az államadósság Gazdasági fejlettség és az államadósság Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

3. Az euró lehetséges horgony szerepe a magyar felzárkózásban 16 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Középtávon az eurónak nincs számunkra alternatívája Ha ki akarjuk használni a gazdasági integráció előnyeit, a hazai gazdaságpolitikának egyre inkább szinkronba kell kerülnie az európaival (Dani Rodrick lehetetlen hármassága). Az új EU intézményrendszer már ebbe az irányba mutat 17 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Bár az euróövezet is komoly kihívásokkal szembesül… 2011-re a legtöbb euró periféria tagállam fenntarthatósági problémákkal küzd Görögország, Írország és Portugália az államadósságát már nem tudta a piacról finanszírozni Spanyolország komoly versenyképességi problémákkal szembesül A problémák egy része a pénzügyi válság előtt megfigyelt globális pénzbőségből és magas kockázatvállalási hajlandóságból adódott A befektetők nem igazán nézték a gazdaságpolitikák fenntarthatóságát A helyzet kialakulásában azonban jelentős szerepet játszottak az euróövezet intézményi gyengeségei Az egyensúlyinál alacsonyabb reálkamat beépített velejárója az övezeti tagságnak felzárkózó gazdaságok esetében A privát szektor túlzott eladósodásának fékezésére hiányoztak az intézményi mechanizmusok, az államadósság kordában tartására pedig az SNE nem bizonyult hatékonynak 18 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

…nincs más út mint megoldani az intézményi problémákat Úgy tűnik az európai döntéshozók felismerték, hogy az eurónak nincs alternatívája, ha Európa a világgazdasági versenyben kedvező helyzetbe akar maradni/kerülni. Az elmúlt egy évben meghozott döntések Rodrick érvelését igazolják, a döntéshozók a további a közös valuta fenntartására a gazdaságpolitikák korábbiaknál jóval erőteljesebb koordinációját választották Stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése Magán szektor egyensúlytalanságainak monitorozása, korrekciós mechanizmusok EURO PLUSZ paktum a gazdaságpolitikát különböző szféráinak koordinálására. Pénzügyi kockázatközösség: Közös pénzügyi alap létrehozása a bajbajutott tagállamok megsegítésére (EFSF majd ESM) 19 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Az, hogy mennyi előnyünk lesz az övezeti tagságból három egymással összefüggő dologtól függ 20 Gazdasági integráció: az árfolyamkockázat megszűnése annál több gazdasági előnyt generál minél nagyobb a Gazdasági szimmetria: az aszimmetrikus sokkok önálló árfolyam hiányában nehezebben kezelhetőek Rugalmasság: Az önálló árfolyam hiányát helyettesítheti a rugalmas munka- és árupiac Az egyes szempontok között átváltás létezik: Rugalmasabb gazdaság kisebb integráció és szimmetria mellett is optimális valutaövezetet alkothat egy régióval… stb. Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Magyarország az OCA kritérium szempontjából nem áll rosszul, és tudatos gazdaságpolitikával a helyzet még javítható… Integráltság Már most a külkereskedelmet és a tőkeáramlásokat tekintve a legintegráltabbak között vagyunk Európában Gazdaság szerkezet hasonlósága A gazdaság ágazati szerkezete hasonló Kérdés, hogy az alacsonyabb fejlettségi szint indokol-e addicionális kockázatokat? Rugalmasság Európában a kedvezőbb értékeket mutatjuk +A fennálló magas devizakitettség, miatt az önálló árfolyam fenntartása költségesebb az MNB ez esetben nem LOR az árfolyamváltozások növekedési hatása csökkent 21 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

.. kérdés, hogy mennyire érdemes sietni? Az euró előnyei alacsonyabb fejlettségi szinten nagyobbak, de a kockázatok is jelentősebbek, az euró periféria tapasztalatai alapján Az euró csatlakozás folyamatában a reálkamat a periféria országokban nagyot esett, ami gyors konvergenciát, reálfelértékelődést, növekvő külső eladósodást okozott A pénzügyi válság ebben a folyamatban hozott radikális törést, bár Portugália esetében a visszaesés már jóval a válság előtt megindult A külső egyensúlyhiány korrekciójához a reálárfolyam gyengülése szükséges, ami önálló árfolyam híján elhúzódó, fájdalmas folyamat lehet 22 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A fellendülés és visszaesés ciklusa 23 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból? Mag országok: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország. Euró periféria: Írország, Portugália, Spanyolország, Görögország

Érdemes lehet megpróbálni egy elkötelezett euró stratégiát 24 Tudatos gazdaságpolitikával mérsékelhető a ‘fellendülés és visszaesés’ kockázata Ezek a gazdaságpolitikai lépések euró nélkül is szükségesek Az euró stratégia növelheti a fenntartható gazdaság politika melletti elköteleződés hitelességét Az új EU mechanizmus is a fellendülés és visszaesés kockázatát csökkenti Ugyanakkor nincsen ingyenebéd: Magyarország esetében egy konkrét euróstratégia meghirdetése rövidtávú hasznot aligha hoz Tekintve, hogy már volt számtalan céldátum Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Egy ‘euró tudatos’ gazdaságpolitika elemei 25 Gazdaságpolitikai lépésKell-e eurótól függetlenül? Fiskális mozgástér megteremtése az alacsony államadósságszint kitűzésével Igen, a külső sérülékenység csökkentésének legfontosabb lépése Inflációs várakozások lehorgonyzása euró övezeti szinten Érdemes, csökkenti a devizahitelezés kockázatait Makroprudenciális szabályozás erősítése a hitelboomok elkerülésére Igen, a válság előtt nem euró tagországokban is kialakul túlzott hitelezés Munkapiac rugalmasságának erősítése Érdemes, a foglalkoztatási ráta emelését kisebb társadalmi költséggel tenné lehetővé Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A monetáris politika szerepe: az inflációs várakozások euró-övezeti szinten való lehorgonyzása 26 Inflációs várakozások Franta et. al. (2007) alapján Hazai lakossági Inflációs várakozások Gábriel (2009) alapján Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Makroprudenciális politikák megteremtése a hitelboomok elkerülésére 27 Forrás: Antipa et. al. (2010) Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A magyar munkapiac európai összevetésben inkább rugalmasnak tekinthető… Korábbi kutatásaink alapján elmondható, hogy a magyar rugalmassága európai összevetésben kedvező A válság alatti béralkalmazkodás ezt alátámasztotta Kérdés mi a helyzet alacsonyabb inflációs környezetben? 28 Reálbér és munkatermelékenység változása 2009-ben Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

...de problémás pont az alacsony és regionálisan egyenlőtlen foglalkoztatási ráta Az inaktív opció nem költséges a magas helyettesítési ráta miatt Minimálbérezés kiterjedt gyakorlata Képzettségi problémák Munkaerő mobilitásának hiánya 29 A foglalkoztatási ráta regionális egyenlőtlenségei Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

A legfontosabb üzenetek még egyszer 30 A pénzügyi válság a növekedési modell megváltoztatására kényszeríti a magyar gazdaságot: a külső forrásbevonásra alapuló növekedési modell nem tartható fenn A növekedési modell megváltozásának kulcsszereplője a fiskális politika, a múltban alapvetően ez állt a külső eladósodás mögött A Széll-Kálmán terv és a konvergencia program ígéretes irányok, a sikeres konvergenciához, azonban hosszú időszakon át fegyelmezett fiskális politika szükséges Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Legfontosabb üzenetek folyt. 31 A fenntartható konvergencia további kulcselemei az árstabilitás mellett elkötelezett monetáris politika, hatékony makro-prudenciális politika és a munkaerőpiac rugalmasságának növelése Mindezen gazdaságpolitikák végrehajtása euróövezeti csatlakozástól függetlenül szükséges Egy határozott euróstratégia a globalizált világunkban erősítheti versenyképességünket, segítheti a sikeres európai konvergenciát Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?

Köszönöm a figyelmet! 32 Simor András : Mit kellene, hogy tanuljunk Magyarországon a pénzügyi válságból?