4. PROTEOLÍTIKUS AKTIVÁLÁS

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az “sejt gépei” az enzimek
Advertisements

IZOENZIMEK Definíció: azonos funkció, de: eltérő primer szerkezet,
A farmakokinetikai és metabolizmus vizsgálatok jelentősége a gyógyszerbiztonságban Vereczkey László MTA Kémiai Kutatóközpont.
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus
Az intermedier anyagcsere alapjai 7.
ENZIMOLÓGIA 2010.
Az enzimek A kémiai reakciók mindig a szabadenergia csökkenés irányába mennek végbe. Miért nem alakul át minden anyag a számára legalacsonyabb energiájú,
MCA Metabolic Control Analysis
Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50%
A glukóz direkt oxidációja: Pentóz-foszfát ciklus
A glükóz direkt oxidációja: Pentóz-foszfát ciklus
Unimolekulás reakciók kinetikája
REAKCIÓKINETIKA BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN
REAKCIÓKINETIKA BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
KOMETABOLIZMUS. A fogalom tisztázása Régóta ismert tény, hogy a mikroorganizmusok képesek átalakítani szerves vegyületeket, de a termék felhalmozódik.
BIOKÉMIAI ALAPOK.
LEBONTÁSI FOLYAMATOK.
CITROMSAVCIKLUS.
BIOKÉMIA I..
POLISZACHARIDOK LEBONTÁSA
Halogén-tartalmú szerves vegyületek
MICHAELIS-MENTEN KINETIKA KEZDETI REAKCIÓSEBESSÉG
Zsírsavak szintézise: bevezető
Az intermedier anyagcsere alapjai.
Glukoneogenezis.
Az intermedier anyagcsere alapjai 3.
ALLOSZTÉRIA-KOOPERATIVITÁS
Az intermedier anyagcsere alapjai 4.
Az intermedier anyagcsere alapjai 9.
Pentózfoszfát-ciklus
Az intermedier anyagcsere alapjai 8.
Zsírsavszintézis.
Kémiai kinetika A kémiai reakciók osztályozása:
CITRÁTKÖR = TRIKARBONSAV-CIKLUS
Az intermedier anyagcsere alapjai 5.
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
Mozgatórendszer és Anyagcsere adaptáció
MIÉRT NEM MÉRHETŐ? E + S P + E mol/dm3!!!!
Az Enzimek Aktivitás-Kontrolja
A moláris kémiai koncentráció
Készítette: Füleki Lilla
MIÉRT NEM MÉRHETŐ? E + S P + E mol/dm3!!!!
A.)Termékképzéshez egyszerre több különböző szubsztrát kell, hexokináz glükóz + (Mg)ATPGlükóz-6-foszfát + (Mg)ADP foszforilezés két termék B.) A másik.
FUNKCIONÁLIS DOMAIN-EK
Egészségügyi Mérnököknek 2010
4. Ismertesse az aminosavak reszolválási módszereit.(5 pont)
ENZIM MODULÁCIÓ.
A hormonális szabályozás A központ a központi idegrendszer
ELŐNYÖK ÉS LIMITÁCIÓK MOLEKULÁRIS MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A BIOREMEDIÁCIÓBAN Balázs Margit.
A légzés fogalma és jelentősége
IN VITRO MUTAGENEZIS Buday László.
A foszfát csoport az S, T és Y oldalláncok hidroxil- csoportjához kapcsolódik.
Mi és emésztőnedveink
A szervezet biokémiai folyamatai
Nukleotidok anyagcseréje
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Kognitív személyiségelméletek
MSc 2012 ENZIMES ÖSSZEFOGLALÓ Egy egység az az enzim mennyiség, amely 1  mol szubsztrátot alakít át vagy 1  mol terméket képez 1 perc alatt adott reakció.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Enzimkinetika Komplex biolabor
2. Táplálkozástani Alapfogalmak és Koncepciók
Lebontó folyamatok.
Metabolic Control Analysis MCA
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus
ENZIMOLÓGIA.
ENZIMEK.
A HÚS FOGALMA, Tulajdonságai
Fehérjék szabályozása II
Előadás másolata:

4. PROTEOLÍTIKUS AKTIVÁLÁS Emésztöenzimek Véralvadási cascade (Inzulin) (Procollagén) EGYSZERI, IRREVERZIBILIS Inaktív enzim: proenzim, zymogén TRIPSZINOGÉN CHYMOTRIPSZINOGÉN CHYMOTRIPSZIN ENTEROPEPTIDÁZ PROELASZTÁZ ELASZTÁZ TRIPSZIN PROKARBOXYPEPTIDÁZ KARBOXYPEPTIDÁZ

METABOLIKUS UTAK SZABÁLYOZÁSA Metabolikus út fogalma Sebességmeghatározó lépés - kémiai reakció - transzport folyamat reguláció: a leglassúbb lépés a cél glukóz „IN VIVO” szituáció glukóz szintézis Direkt oxidáció glikogén ribóz-5-P Glukóz6-P lebontás glikolízs neogenezis Igény: minden lehetséges út összehangolt szabályozása tejsav

A reakciók [S] által szabályozottak A SZABÁLYOZÁS TERMODINAMIKÁJA Nem sebességmeghatározó reakció Sebességmeghatározó reakció Semmi nincs teljesen equilibriumban (nem lenne nettó elmozdulás, reakció) Közel az equilibriumhoz Távol az equilibriumtól [produktum] [substrate] @ Keq [P] [S] @ Keq Ha az enzim aktivitását változtatjuk, a reakciósebesség kevéssé változik, mert [P] [S] << Keq [P] [S] @ Keq Vakt<< V az equilibrium eléréséhez szükséges lenne A reakciók [S] által szabályozottak Ha [S] , akkor v [P] [S] V =>

A reakciók [S] által szabályozottak Nem sebességmeghatározó reakció Sebességmeghatározó reakció v v [S]1 [S]2 [S] [S]1 [S]2 [S] Ha az enzim aktivitását Változtatjuk, a reakciósebesség Kevéssé változik, mert Vakt<< V az equilibrium eléréséhez szükséges [P] [S] @ Keq [P] [S] akt => A reakciók [S] által szabályozottak Ha [S] , akkor v

A B C ENZIM 1 ENZIM 2 Szubsztrát TERMÉK SZUBSZTRÁT TERMÉK [B] befolyásolja a további reakció sebességét befolyásolja a reakcióút sebességét A B átalakulás Messze az equilibriumtóll V@VMAX D[A] Dv AZ ENZIM AKTIVITÁSA A REGULÁTOROKON MÚLIK

A SZABÁLYOZÁS ERŐSSÉGE v1 v2 v3 v4 v5 vn A B C D E F Z Dv(A-Z) DvA-B Fluxus kontroll Fluxus kontroll érték: 0-tól 1-ig Ha 0, az adott reakció sebességének változtatása egyáltalán nem befolyásolja az út sebességét Ha 1, akkor csak ez a reakció bír befolyással az egész út sebességére Általában egy metabolikus úton egy enzim bír kitüntetten szabályozott jelleggel

A SEBESSÉGMEGHATÁROZÓ LÉPÉS MEGTALÁLÁSA SEGÍTSÉG: Közel a kezdethez (metabolikus út) Közel az elágazáshoz Relatív kis aktivitás Nagy negatív szabadenergiaváltozás [P]/[S]<<Keq De! 4! Lehet DG@0, mégis sebességmeghatározó Pl. glukóz transzport [gluc]IC<<[gluc]EC Hexokináz [P] [S] << Keq Gyakorlatilag irreverzibilis Potenciálisan regulált De! 4! Lehet DG<<0, mégsem sebességmeghatározó pl. LDH (tejsav dehidrogenáz) közel az equilibriumhoz ok: nagy aktivitás (a többi laktátot, piruvátot használó enzimhez képest)

A SEBESSÉGMEGHATÁROZÓ LÉPÉS MEGTALÁLÁSA Két faktor az irreverzibilitáshoz - DGo<<0 - alacsony aktivitás a többi enzimhez képest [P] [S] << Keq lehet szabályozott, de nem szükségszerűen az BIZONYÍTÁS vagy KIZÁRÁS -- KÍSÉRLET [metabolit] a nem stimulált reakció aktivitásának %-ában stimulált kontroll A B C D E F G gátolt Bizonyítás: [D]/[C]<<Keq [D]/[C] arány változik, ha az út aktivitása változik

TRANSZPORTFEHÉRJÉK ENZIMSZERŰ TULAJDONSÁGAI Passzív, vagy aktív a szabadenergiaváltozás határozza meg a mechanizmust Passzív – spontán (energia igény nélkül) végbemegy Töltetlen molekula 0 10 102 103 104 105 ln (cin/cout) DG DG=RTln (cin/cout) Kötés KD glukóz [glukoz]out Transzport fehérje [glukoz]in V Glu felvétel 0 1 2 3 4 5 6 Glout) Facilitált diffúzió Feltétel: [gl]in 0 vMAX KMglukóz=1.1 mM Sout + Permeáz S-Permeaz Sin vMAX[S]out KM+[S]out Ha [S]in ->0 v=

AKTÍV TRANSZPORT A TRANSZPORTEREK SPECIFICITÁSA Cukor KM D - glukóz 1.2 L - glukóz >3000 D - mannóz 20 D - galaktóz 30 TÖLTÉSSEL BÍRÓ MOLEKULÁK TRANSZPORTJA DG DG=RTln(Cin/Cout) + zFDV Membrán potenciál Faraday Mem. Pot. (mV) AKTÍV TRANSZPORT permeáz Spontán nem megy végbe, ha Aout------------Ain reakcióban DG>0, Egy nagyobb DG csökkenéssel járó folyamat kapcsolódását igényli. Ca2+out Ca2+in =104 Pl Ca2+ pumpa vvt-ben

A szubsztrátot a terméktől a lokalizáció különbözteti meg. TRANSZPORTFEHÉRJÉK ENZIMSZERŰ TULAJDONSÁGAI Sout + Permeáz S-Permeaz Sin vMAX[S]out KM+[S]out v= Ha [S]in ->0 Hasonló kinetika (M-M kinetikával értelmezhetők) KM, VMAX Kezdeti reakciósebesség Specificitás Szabályozhatóság Ugyanazon termodinamikai törvényszerűségek TRANSZPORTFEHÉRJE – ENZIM A szubsztrátot a terméktől a lokalizáció különbözteti meg.

AKTÍV TRANSZPORT permeáz Spontán nem megy végbe, ha Aout------------Ain reakcióban DG>0, Egy nagyobb DG csökkenéssel járó folyamat kapcsolódását igényli Ca2+out Ca2+in Pl Ca2+ pumpa vvt-ben =104 Ca2+ ATP ADP + Pi Ca2+ ATP-ase Ca transzport az IC térből az EC térbe

THE MICHAELIS ANTHEM The substrate changed by an enzyme, Initially in unit time, Varies (if not it in excess) With substrate concentration, [S]. If enzyme concentration’ s low And reaction back from product’s slow, Then, if we choose a steady state, Velocity and [S] relate

This relationship can be derived As Briggs and Haldane first contrived: The unbound enzyme [E], we guess Is [Eo] (total), less [ES] k1[S][E] gives ES formation And k2[ES], dissociation And [ES] gives the product, P, At a rate that’s [ES] times k3..

When ES is at the steady state This terms are all seem to relate (Eo less [ES]).k1[S]) Equals (k2+k3)[ES]. Now the maximum velocity Is k3[Eo], (or big V), These terms can be manipulated If one more definition’s stated

Define as Km (just for fun) (k2+k3) on k1 And note that v (velocity), Is always [ES] times k3.. Then rearranging these relations We get the final rate equation: V times [S] on Km+[S] Is v (initial) – more or less.