I. Gyermekgyógyászati Klinika A gyermekek EGÉSZsége Dr. Pászthy Bea PhD Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika
Egyre nagyobb kihívás a társadalom és kormányzatok számára A gyermekek és az ifjúság testi és lelki betegségei önpusztító magatartása (drog, alkohol, dohányzás, internetfüggőség, kockázatkereső magatartásformák) agresszív viselkedése tudásának és képességeinek hanyatlása családon belüli és iskolai érzelmi/fizikai bántalmazása kiszolgáltatottsága, védtelensége (pl. abúzív média tartalmakkal és szélsőséges eszmékkel szemben) gyermekek szegénysége
Gyermekekkel való bánásmód Egy nemzet fejlettségét, közösségi mentalitását, összefogásra való képességét, jelenét és legfőképp jövőjét az határozza meg, hogyan bánik a legelesettebbekkel, a legkiszolgáltatottabbakkal, a gyermekekkel
Idősek száma emelkedik Fiatalkorúak száma csökken Fertilitási ráta csökken Minőségi mutatók hogyan alakulnak?
Hagyományos jóléti állam válsága 1. demográfiai okok tartós munkanélküliség társadalmi kirekesztés (roma, idős, leszakadók, pszichiátriai betegek) 2. Társadalmi biztonság három alappillére az állam a munkaerőpiac és a család kudarca
Kedvezőtlen társadalmi folyamatok Felnőttek világa (individualizmus, munkanélküliség, szegénység, társadalmi leszakadás) Család válsága Válások nagy száma (1000/536) Értékrendválság Társadalmi bizalom elsilányosulása Identitás krízis Virtuális valóság-média Fogyó társadalom Gyermekszegénység növekszik
Egész-ség „ Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi, spirituális és szociális jól-lét állapota” (WHO, Ottawai Karta, 1986)
Bio-pszicho-szociális szemlélet Biológia Család Pszichológia Gyermek Társadalom
Az egészség társadalmi meghatározói Egy társadalom fejlettségi szintjét meg lehet állapítani a népesség egészségi állapotából, illetve abból, hogy az egészség mennyire igazságosan és méltányosan oszlik meg az egyes társadalmi rétegek között.
Lisszaboni szerződés Elfogadta az egészség és jólét tiszteletben tartását, az egészség multiszektoriális megközelítését. El kell mozdulni a biomedikális paradigmától, -amely a felelősséget az egészségügyi szektorra teszi-, az egészség társadalmi meghatározóira alapuló interszektoriális modell irányába.
WHO előrejelzés 2020 2000 utáni évtizedben az egészségügy legsúlyosabb problémái pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések és következményei lesznek 2020-ra 50%-al emelkedik a lelki beteg gyermekek száma
panaszkodik depressziós tünetekről 16 é feletti népesség 30,5%-a panaszkodik depressziós tünetekről (Hungarostudy, 2003 Kopp Mária és mtsai )
„Depression: Social and Economic Timebomb” 2003 októberi konferencia WHO, Royal Society of Medicine, IFHF Ma a világon a 15-44-éves korosztályban a depressziós megbetegedések a járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a betegségben eltöltött életévek számához (DALY) -WHO, World Bank adata
Hungarostudy 2002 A magyar nők 19%-nál fordul elő szorongásos zavar. Egészségkárosító magatartásformák 29%-ban fordultak elő.
Új morbiditás
Mentális problémákkal küzdő gyermekek száma USA Nagy Britannia Magyarország 1976 : 10% 1997: 11-25% 1993: 23,4% 1989 : 18% (Rutter et al.) (Vetró és mtsai) 2000 : 24% 2004:16-25% (Wright et al.) (Padget, Cohen)
2008
HARLEKIN KATICA
Agresszió
Bio-pszicho-szociális iskolapélda
Gén-környezet modell Retz et al, Int J Law Psychiatry, 32, 245-243, 2009
Mi befolyásolja a fiatalság testi/ lelki fejlődését? Család Iskola Internet Barátok Gyermek
A gyermekekkel való bánásmód része annak a konkrét társadalmi gyakorlatnak, mely elválaszthatatlan a gazdasági, társadalmi és szellemi környezettől. A gyermekkor, a nevelés, a szülői bánásmód, és a gyermekbántalmazás e társadalmi gyakorlat által meghatározott.
Gyermekszegénység Életre szóló hátrányok Segélyezési küszöb alatt: 700-900 ezer gyermek Szegénységi ráta (0-16 év) 1992: 18 %, 2005: 32,2 % Leküzdésére erőteljes kormányzati akaratra van szükség Civil kezdeményezések fontosak
Zavart pszichoszociális és szomatikus fejlődés Tartósan alacsony jövedelmű családok Többszörösen hátrányos helyzetű családok Csökkent mobilitási esélyek Társadalomban normaszerűnek tekintett tevékenységektől való megfosztottság Kiegyensúlyozatlan családi és kortárs kapcsolatok Negatív megküzdési stratégiák
RC7: child and adolescent poverty and well-being in EU Material wellbeing: relative income poverty, households without an employed adult, reported deprivation (family affluence, educational resources and books) Health and safety: in infancy (IMR, LBW), preventive health services (immunization rates) safety (deaths from accidents and injuries) Educational well-being: school achievement at 15, continuing in education and training, aspirations for work Family and peer relationships: family structure, eating and talking w parents, peers ‘kind and helpful’ Behaviours and risks: eating and being healthy, risk or adverse behaviour (sex, drugs, violence), experience of bullying Subjective wellbeing: own views on health status, liking school, feeling satisfied and ranking personal wellbeing … missing The right to shelter, civic participation, mental health & exposure to violence, children at all ages and by gender, including early childhood development, breastfeeding UNICEF 2006
UNICEF 2006
n) Az átlagos helyzetű gyerekek és a legrosszabb helyzetű gyerekek közötti különbségek mérése Mérési dimenziók: Anyagi jólét Oktatás Egészségi állapot AZ UNICEF jelentése szerint Magyarország a családtámogatásra fordított direkt pénzbeli juttatások (GDP százalékában) tekintetében ötödik az OECD országok rangsorában.
Férfiak 30 éves korban várható élettartama Magyaror- szágon iskolai végzettség szerint (5éves mozgó átlagok) év Diploma 48 46 Középfok 44 42 Országos 40 38 8 osztály 36 34 32 0-7 osztály 1988 2000 1990 1992 1994 1996 1998 2002 Forrás: Kovács K. –Hablicsek L. (2006)
Mi befolyásolja a fiatalság lelki fejlődését? Család Iskola Internet Barátok Gyermek
Internet a XXI.század játszótere?
A GYERMEKEK közel 300.000 agresszív cselekedet/gyilkosságot látnak 0-18 éves korban
Következmények Szorongás Alvászavar Iskolakerülés Iskolai teljesítményromlás Hazudozás Kortárs és családi kapcsolatok megromlása Morális hanyatlás Gátlástalanság Droghasználat
Az intenet átformálja a hagyományos értelemben vett gyermekkort
Veszélyes oldalak Pornográf oldalak Pro suicide site Pro ana Pro mia Hate sites (faji, etnikai, nemzeti előítéletek) Neo náci és militáns közösségi oldalak Net suicide
www.youtube.com
www.youtube.com Öngyilkosságok közvetítése 156.000 On-line közvetítés kortárs bántalmazásokról (cyberbullying) On-line közvetítés háborús övezetekből Kegyetlenkedések, fajtalanság, szex, malacságok, lét alatti állapotok, halál közvetítése
Pornográfia
Pornográf tartalmak 9-17 éves gyerekek 77%-a kapcsolatba kerül pornográf tartalmakkal az interneten - 38 % hirdetés (banner) - 36 % véletlenül bukkant rá - 25 % üzenetben kapott pornográf oldalakról hírt - 10 % konkrétan pornográf oldalakat keresett Livingstone and Bober (2006)
6 éves kor előtt a fiúk 5 %-a, a lányok 4 %- 12 éves kor előtt a fiúk 70, a lányok 53 %-a 15 éves fiúk 100 %-a a találkozik pornográf tartalmakkal
Pedofília
Net suicide Net öngyilkosság
Öngyilkos oldalak Kollektív öngyilkosságra buzdít Bátorságra sarkall Iszonyú képanyag- trauma!!!! Öngyilkosok, haldoklók, öngyilkos merénylők részletes ábrázolása ABÚZUS
Cybersex
Facebook, Twitter, MySpace
Alberto Giacometti (1901-1966): A kutya
Kedvezőtlen társadalmi folyamatok következményei Egészségmagatartás zavarai gyermekkorban (WHO-OGYEI-14-16 é) 25-33% drog (14,3 év) 33% dohányzás Alkoholhasználat emelkedik Boldogtalansági ráta 25% Pszichoszomatikus betegségek aránya emelkedik 4-5 óra/nap TV (internet játékok, chat stb) magány vagy kedvezőtlen kortárs kapcsolatok mozgásszegény életmód táplálkozásbeli kilengések szexuális élet korai és felelőtlen elkezdése Gyermekkori öngyilkosság száma emelkedik Családon belüli erőszak, fiatalkori bűnözés, kockázatkereső magatartás - emelkedő tendencia
Gyermekközpontú társadalom gyermekközpontú jogalkotás; szülők foglalkoztatásának növelése; hatékony és valóban a gyermeket támogató segélyezési/családtámogatási programok; mindenki számára hozzáférhető gyermekegészségügyi programok; gyermekbarát egészségügyi intézmények; teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programok családi életre nevelés, az önismeret és konfliktuskezelés az iskolában; gyermekek szellemi fejlődését leginkább elősegítő oktatásmódszertan és iskolai nevelés hatékony korai fejlesztő és felzárkóztató programok a hátrányos helyzetű gyermekeknek és szüleiknek
„Én egy olyan országban szeretnék élni, ahol jó gyereknek lenni”
Jövőnk legfontosabb forrása. A gyermekek jóléte nemcsak a társadalom erkölcsi értékeinek indikátora, a gyermek emberi tőke is. Jövőnk legfontosabb forrása.