A visegrádi Herkules-kút < 2011 >

Királyi Palota A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.

Visegrád látképe J. Hoefnagel 1595-ben készült metszetén.

Visegrád látképe W. Dillich 1600-ban készült metszetén.

Visegrád látképe a 19. század végén.

A Zsigmond által felépített új északkeleti palota belső udvarát nyolcszögű pillérekre támaszkodó emeletes árkádsor díszítette, belsejében ülőfülkékkel, emeletén karcsú pillérekre támaszkodó, mérműves mellvédű loggiával. Ehhez az árkádsorhoz kapcsolódott az udvar fő dísze, egy monumentális, torony-szerű, nyolcszögletű, emeletes díszkút. Mátyás korában az északkeleti lakópalota belső udvarába is kétszintes - alul késő gótikus kerengőből, felül reneszánsz baluszteres korlátú loggiából álló folyosó épült. Az udvar közepére, a gótikus nyolcszögletű kútház helyére került a vörösmárványból faragott reneszánsz Herkules-kút. A kerengő egyik boltozati bordájára vésett 1484-es évszám az egész együttest keltezi, ugyanis a kerengő- és kútalapozás összefüggése, valamint a kútalapozásban talált rontott borda és baluszterdarab tanúsága szerint a gótikus kerengő, a reneszánsz kút és loggia együttese egyszerre épült.

A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. (A kutat az európai művészettörténet a reneszánsz első Itálián kívül született emlékeként tartja nyilván. ) A kutat Mátyás címerei  díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart  átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki. A kertben  új  teraszokat képeztek ki.

A Mátyás-kori díszudvar szökőkútja a magyarországi reneszánsz egyedülálló emléke. Mintaképei az olasz quatrocento szökőkútjai voltak. Nyolcszögű medencéjének kávalapjain szalagokkal átkötött gyümölcsfüzérek között Mátyás címerei jelennek meg. A puttók által tartott, drágakőmotívumokkal ékesített kerek kúttál fölé magasodott a kútszobor: Herkules és a lernai hydra küzdelme. A kút vízsugarai az állat torkaiból szökkentek ki. A kúttál ornamentikája és a gyümölcsfüzérek Andrea Bregno római mester műveivel rokoníthatóak.

1982

A görög mitológiában a lernéi hidra egy ősi, kígyóra  emlékeztető víziszörnyeteg, számtalan fejjel – írásokban több fej jelenik meg, mint amennyit az amfórafestők ábrázolni tudtak – és mérgező lehelettel. A lernéi hidrával Héraklész végzett tizenkét próbája másodikjaként. Búvóhelye Lerné mocsarában volt az Argolidban, s a víz alatt egy átjáró vezetett az alvilágba, amit a hidra őrzött. Héra annak reményében ajánlotta Héraklész második próbájának a hidra legyőzését, hogy a fenevad végez vele

VÉGE < Dr. Spissák Lajos, 2011. Forrás: INTERNET>