A korai németalföldi festészet rejtett szimbolizmusa

„spirituális dolgok testi metaforákban” „spirituális dolgok testi metaforákban”. Valóság és szimbólum a korai flamand festészetben – jellemzi a problémát Erwin Panofsky, az ikonográfiai/ikonológiai vizsgálódások egyik legnagyobb tudósa. A korai flamand festészet jellegzetességeit vizsgálva jut el az illúziókeltő realizmus és rejtett (szemben a korábbi nyílt, leplezetlen) szimbolizmus feltárásáig a korszak festőinél. Az egész világegyetemet betölti a „gyönyörűséges allegóriák ragyogása”, és Isten, aki többé nincsen jelen látható alakban, minden látható tárgyon átsugárzik. A művészetet a korai flamandoknál így áthatja a látható világ teljes átlényegítésére való törekvés, leplezett szimbólumok formájában.

Ebben állt realizmusuk lényege. Közjáték Magritte belga szürrealista festő képe évszázadokkal később mint avantgárd, provokatív műalkotás a valóság és a művészet tükörviszonyáról beszél, azt problematizálja: mi kerül a vászonra, mi valóság és műalkotás státusza, tükör-e a mű valóban. A perspektivikus ábrázolás felfedezését követően a régi németalföldiek is kezdtek úgy tekinteni a vászonra, mint a valóság kicsinyített, bekeretezett tükörképére, avagy ablakra a külvilág felé. Ebben állt realizmusuk lényege.

A két Dürer-képen Soissons kardját írisz, kardliliom (gladiolusz) helyettesíti a boldog anyaságában ábrázolt Mária mellett: megjelent a rejtett szimbolizmus. A. Dürer: Rózsafüzérünnep

A. Dürer: A királyok imádása 1504

A szimbólumoknak valóságos dolgok mezébe öltöztetése nem flamand találmány, jelen van az itáliai trecentóban is. Giotto Salome táncán Herodes palotájának tetején pogány istenek szobrai sorakoznak. GIOTTO di Bondone Scenes from the Life of St John the Baptist: 3. Feast of Herod 1320 Fresco, 280 x 450 cm Peruzzi Chapel, Santa Croce, Florence

DUCCIO di Buoninsegna Disputation with the Doctors 1308-11 Tempera on wood, 42,5 x 43 cm Museo dell'Opera del Duomo, Siena Duccio képén a helyszín gonosz jellegét (a rabbik le akarják győzni vitában a tizenkét éves Jézust) négy felfegyverzett, szár-nyas démon szobra mutatja a féloszlopok felett.

Melchior Broederlam: Dijoni oltár Melchior Broederlam: Dijoni oltár. Angyali üdvözlet és Mária látogatása (1393-1399) A kép előterében Mária egy nyi-tott, gótikus szoborfülkében ül, mögötte titokzatos, keleties, kupolás épület (utalás az Új-, illetve az Ószövetség világára). Leghátul, a csarnok (loggia) átlátszó gótikus oromzatán a három, nem teljesen odaillő, mert sehová sem vezető ablakot a mérműveken átra-gyogó aranyszínű háttér vilá-gítja meg. E három „indokolatlan”, külö-nösképp kiemelt ablak csakis szimbólum lehet: a Szentháromságot jelképezi. Máriát a „Szentháromság templomának és szentélyének” tekintették.

Melchior Broederlam: Dijoni oltár. Jézus bemutatása és menekülés Egyiptomba.(1393-1399) Az előtérben fakadó forrás apokrif motívum, kissé hátrább lévőnek tünteti fel a csoportot, a mélybe vezető ösvény szintén hozzájárul a térélmény fokozásához. Ilyen kezdetleges eszközöket alkal-maztak a festők a tájképfestészet késő-középkori megújulásának kezdetén. Flamand megfigyelőkészséget mu-tatnak az arcok, és méginkább a kulacsából nagyot húzó József. Pompás, közvetlen hatású rusz-tikus zsánerfigura.

Még egy példa a kétféle stílusú, egymásba épített, de egymástól elkülönböződő templomtér szimbolikus jelentésű ábrázolására; a két épületrész tkp. nem egyenlő pontossággal van megfestve. A Flémalle-i Mester: The Marriage of Mary c. 1428 Oil on panel, 77 x 88 cm Museo del Prado, Madrid

Flémalle-i Mester: Mérode Altarpiece (detail) c Flémalle-i Mester: Mérode Altarpiece (detail) c. 1427 Oil on wood Metropolitan Museum of Art, New York A szoba telve csendéletnek „álcázott” Mária- és Jézus-szimbólumokkal, melyeket sokszori előfordulásuk okán azonosítani tudunk: liliom, gyertya, földön ülés, oroszlán-faragvány a kanapé karfáin (az oroszlánok a bölcs Salamon trónusát idézik, s ez a korszak kedvenc eszköze a Madonnának mint a „Bölcsesség székének” megjelenítésére) stb.

Flémalle-i Mester: Mérode Altarpiece (detail) c Flémalle-i Mester: Mérode Altarpiece (detail) c. 1427 Oil on wood Metropolitan Museum of Art, New York

Mérode Altarpiece (detail) c Mérode Altarpiece (detail) c. 1427 Oil on wood Metropolitan Museum of Art, New York

Flémalle-i Mester: Annunciation (detail) 1420s Tempera on wood Musées Royaux des Beaux-Arts, Brussels

Flémalle-i mester: Madonna with the Child by a Fireplace 1433-35 Oil on panel, 34 x 24 cm The Hermitage, St. Petersburg A kandalló és tűzellenző, ill. a két falikar, az egyik gyertyával, a másik üresen (l. még Mérode-i oltár, 15. kép) már nem értelmezhető a korábbiak mintájára oly „könnyedén”, mivel a gyer-tya Máriára vonatkozó ér-telmét elfedi és árnyalja a Szent Brigitta értelmezésével rokon eszme, mely szerint a fizikai fény „semmivé válik” az Isteni Világosság ragyo-gásában…

Melchior Broederlam: Krisztus bemutatása a templomban Végezetül egy személyes, csupán a korlátozott tudás-ból származható megjegyzés a „rejtett szimbolizmus” kér-déséhez: ki a bájos hölgy a szent jelenet tanújaként, kezében ama kosárkányi madárkával?

VÉGE