Mondattan I. A mondat születése
Midőn a hajnalt hirdető első piros sugárkéve az égre lopózott, Rao – az emberhorda vezére – fojtott nyögéssel felállt. Akkorát nyújtózkodott, hogy csontjai beleropogtak, majd fürkészően meredt a patak üszökszennyezte vizébe. - Van hal!... – fújta maga elé. (Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember)
Ho-Pi a horda legkitartóbb távfutója volt, ennek köszönhette a nevét is. Most is inkább úszott a levegőben, mint szaladt. A varázsló elé érve, leszórta terhét, néhány mezei tyúkot. - Öreg Ember…, ott…, ott… - mutatott keresztül a vállán.- Fák…, vadak…, víz!... (Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember)
Az ősmondat medve
Az ősmondat medve támad
Az ősmondat nagy medve támad
Az ősmondat Nagy medve támad ember. Az ősmondat
nagy medve támad ember barlang
A mondat A nagy medve megtámadott egy embert a barlangban.
A mondat A nagy medve megtámadott egy embert a barlangban.
medve finom