Aranymetszés a természetben
Aranymetszés fogalma Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között
Aranymetszés az állatvilágban Az állatvilágban sok helyen megjelenik az aranymetszés. Az alábbiakban csak néhány példát mutatunk: a méhkasokban a hím és nőstény méhek aránya phi. az ötkarú tengericsillag pentagramma alakú, sugaras szimmetriájú, mivel ez fokozza az állat szilárdságát a mechanikai igénybevétel során a nautilus nevű polipfaj esetén, ahol a szelvények az aranymetszés szabályai szerint növekednek
A csigavonal A szárazföldi és tengeri csigák mészházainak felépítése csigavonalat követ. A csigavonal elnevezés is erre utal. Egyes növények levelei térbeli csigavonal mentén rendeződnek el. A térbeli csigavonal térbeli tengely körüli körirányú mozgással származtatható. A csigalépcső korlátjának határoló vonalai szintén térbeli csigavonalat írnak le. A csigavonalat díszítőelemként az ősidőktől kezdve minden korban alkalmazták. Felfűzött csigákból álló nyakláncokkal az őskortól napjainkig találkozhatunk. A csigavonal megtalálható a görög oszlopfők mintázatain, használati tárgyainkon, mai művészeti alkotásokon.
Az emberi test aránya Az emberi test arányaira az aranymetszetet alkalmazva a testhossz úgy aránylik a köldökmagassághoz, mint ez utóbbi a köldök-fejtető távolsághoz.
Aranymetszés a növényvilágban R. Engel-Hardt 60 tölgyfáról 500 ép állapotú levelet szedett össze, melyek közül 235 pontosan megfelel az aranymetszés szabályainak, és a többi is csak pár milliméterben tér el. Bár a botanikusok szerint ez a feltételezés alaptalan. Viszont a porzók és virágszirmok számában gyakoriak a Fibonacci-számok.
A toboz A fenyõtoboz korongján a spirálvonalak olyan rendszere fut a középponttól jobbra és balra, amelyben a csigavonalak száma mindig a Fibonacci-sor értékeit veszi fel: 3; 5; 8; 13; 21… Más tobozfajtákban ez 5; 8; 13; 21; 34… stb.
Készítette : Trepák Ádám és Tóth Dániel