Emberképek a tudományágak szempontjából Szociológia II. Dr. Kovács Ernő egyetemi docens h12725kov@ella.hu

Homo economicus (a közgazdaságtan emberképe) igyekszik az életben, viselkedésében a haszon maximalizálásának elvét alkalmazni, céljait minél kevesebb energia, pénz ráfordításával elérni, minél több haszonnal gazdasági tevékenységén kívül minden tevékenységét meghatározza a haszon-maximálás

Homo sociologicus (a szociológia emberképe) általános normák, értékek döntőek egyéni cselekvésében cselekvését társadalmi normák, szokások, törvények határozzák meg megragadja az emberi lényeget

Homo psychologicus (a pszichológia emberképe) az emberi viselkedést a tudatalatti motívumok, hatások, tapasztalatok irányítják, aminek az ember nincs tudatában minden hatásnak, ami az embert éri jelentősége van

Homo politicus (a politika emberképe) a hatalomra törekvés határozza meg emberi viselkedését, dominálni akar, a mindennapi életben is „kisuralmi” törekvések motiválják Ezek az elemek együttesen alkotják az ember oldalait, mind együttesen jelen van.

A legjelentősebb szociológiai gondolkodók Karl Marx tevékenysége: A kapitalista rendszer elemzése a tőkés – munkás ellentét, a tulajdonos és a tulajdonnal nem rendelkezők ellentéte a kapitalista rendszer kizsákmányoló rendszer, a tulajdonos kizsákmányolja a munkást

Karl Marx tevékenysége: Formáció-elmélet az emberi történelem elméleti fejlődésének rekonstrukciója az evolúció a társadalomban is kimutatható az emberi történelem szakaszai Marx szerint (Morgan fejlődési sémája alapján):

Karl Marx tevékenysége: Ősközösségi társadalom Rabszolgatartó társadalom Feudális társadalom Ázsiai termelési mód Kapitalista társadalom (Szocialista társadalom) (Kommunista társadalom)

Karl Marx Periodikus gazdasági válságok szerepének elemzése a kapitalista rendszeren periodikus gazdasági válságok söpörnek át, az egyiknél a rendszer össze fog omlani Marx szerint (Kondratyev foglalkozott ciklikus, periodikus válságokkal)

Karl Marx A munkásosztály elnyomorodása, elszegényedése két síkon történik: abszolút értelemben (a reálbér csökken…) relatív értelemben (a kapitalista gazdálkodás fejlődik, az életszínvonal nő, de a munkások reálbére stagnál, a relatív életszínvonaluk csökken) elméleti alapja a vasbér törvény (a munkások jövedelme hosszú távon nem haladja meg a létminimumot, a törvény alapja a munkaerő-túlkínálat)

Karl Marx Osztályok (a társadalmak osztályokból állnak, a termelőeszközök birtoklása szerint) a munkásokat két osztályra bontja: magának való (an sich; nem szervez politikai harcokat a közös védekezésért), magáért való (für sich, érdekei védelmében politikai harcokat szervez) - francia polgári-liberális gondolkodóktól, angol közgazdászoktól veszi át, hogy osztályokat konstruál (tehát az osztály nem marxista kategória)

Karl Marx Az emberi társadalmat konfliktusok határozzák meg az osztályharc, a forradalom a történelem fő mozgatórugói Spencer gondolatrendszeré-ben már megjelenik, de ő inkább egyének harcáról beszél, szociáldarwinizmus)

Karl Marx Elidegenedés tana: a tőkés társadalomban az ember kiszakad a közösségből, a társadalom atomizálódik, az ember magára marad

Èmile Durkheim az emberi társadalom kooperációra, integrációra épül, (harmónia- vagy konzisztencia elmélet), a társdalom egésze elősegíti az egyén boldogulását a társadalom lényege a társadalmi szolidaritás, ami biztosítja a társadalom egészének működését

Èmile Durkheim a szolidaritás fajtái: mechanikus szolidaritás (minden társadalomban létezik kollektív tudat; megnyilvánulási formái közös értékek, származás közös tudata, a múlt történelmi közössége, közös nyelv, közös kultúra), a társadalomban élő egyének szolidaritásának alapja a hasonló munka, hasonló életkörülmények organikus szolidaritás (társadalmi összetartó erő) alapja a különböző tevékenység, különböző életkörülmények

Èmile Durkheim a modern ipari társadalomban a munkamegosztás fejlettebb formát kap, a specializálódás hatására az egyén jobban rászorul másokra, a gazdasági cserére, rá van utalva mások munkaeredményére, az egyének interdependenciája megnő az átmeneti stádiumokban bekövetkezik az anómia állapota; az átrendeződés miatt a társadalmi normák, morális értékek megrendülnek  Az öngyilkosság c. könyv (az első szociológia könyv)

Èmile Durkheim a vallásnak fontos szerepet tulajdonít az integrációban, a vallás társadalmi funkcióival foglalkozik (ha az adott társadalomban egy vallás van integratív szerepet játszik) módszertani elvek kidolgozásával is foglalkozott, a társadalom egészében jelenlévő tényeket (tárgyiasult jelenségeket) vizsgál, amiket mint tárgyakat kell szemlélni társadalmi tényeket mindig csak társadalmi tényekkel magyarázhatunk (diktátorok lélektana: hogy kerül egy őrült (Hitler) hatalomra, milyen társadalom választja meg: konkrét társadalmi okokat kell keresni, nem pszichológiait)

Max Weber nem lehet sem harmónia, sem konfliktus elméletként bekategorizálni elméleteit, mindkettő alapját elfogadja szemben áll Marx gazdaság alap-felépítmény meghatározó elméletével (nem létezik, hogy minden a gazdaságtól függ, a gazdaság is függ mindentől) a társadalmi struktúrákat négy tényező határozza meg:

Max Weber gazdaság hatalom (sokat foglalkozott vele), az uralmat elkülönült fogalomnak tartja, mert a hatalom tartalmazza a fizikai kényszer lehetőségét, míg a legitim hatalomgyakorlás esetén a kényszer szükségtelen - a legitimitás lehet: - tradicionális (tradíció, hagyomány szabályozza pl. örökletes monarchia) - karizmatikus (valakinek a különleges képessége juttatja a hatalmat pl. Napóleon) - racionális (törvényes, legális formák közt, racionálisan meghatározott szabályok rendszere alapján kapja a hatalmat pl. elnökválasztás) életmód presztizs

Max Weber hatásai Racionalitás a modern gazdasági rendszer kialakulása racionalizálódást jelez: egyre átláthatóbb, kalkulálhatóbb a racionalizálódásnak ki kellene terjednie a jogrendszerre, társadalomra bürokrácia: munkamegosztáson alapuló közigazgatási szakapparátus - egyre nagyobb szerepet fog kapni - a társadalom egészének integrativ ereje lesz - szintjei: felső vezetés: gond nélkül cserélhető, politikai, államigazgatási szakmai bürokrácia: nem lehet cserélni szakmai képzettsége miatt és mert a közigazgatás működésében életbevágó a szerepe

Max Weber cselekvéselmélete Mi motiválja az egyéni cselekvést a társadalomban: tradicionális cselekvés: szokások, értékek, hagyományok határozzák meg érzelmi motiváció: érzelmek határozzák meg a cselekvést érték-racionális cselekvés: az egyén maga által választott érték, norma, az autonóm ember saját értékrendszere határozza meg a cselekvést cél-racionális cselekvés: a cselekvő által kitűzött célok motiválják, az eszközökben nem válogat, a normák nem befolyásolják az érték- és cél-racionális cselekvés szerepe nő a modern társadalomban a modern társadalomra a cél-racionális a legjellemzőbb, az a domináns

Társadalmi változások (Max Weber) mind a konfliktus, mind a harmónia elméletek létjogosultságát elismeri, nem foglal állást egyik mellett sem a modern társadalmak racionalizálódásával a vallás szerepe csökken az ember morális értelemben nem fejlőik, a modernizáció, a technikai gazdaság fejlődése nincs kapcsolatban a morális, etikai fejlődéssel (az utilitarista elmélet szerint a haszonra kell törekedni, ha az egyén haszna nő a boldogságmennyiség is nő, a társadalom jobb és boldogabb lesz) (egyes elméletek szerint, ahogy a civilizáció fejlődik a társadalom kegyetlenebb, rosszabb lesz)

Vallás-szociológia (Max Weber) a vallás hat a gazdaságra, a társadalmi tevékenységre A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. könyvének gondolatai: a protestantizmus befolyásolta a gazdaság fejlődését, fellendítette, a fejlődés katalizátora volt a pénz sokféle felhasználását mentális, gondolkodásbeli tényezők határozzák meg

Max Weber A megértő szociológia feladatai: rekonstruálni, feltárni a valóságot egyéni csoportokat, jelenségeket értelmezni kell, folyamatokat, cselekvéseket mozgató normáit ismerni kell

A jelenkori szociológia fontos kérdései Egyén és társadalom egymáshoz való viszonya, társadalom mennyire határozza meg az ember életét, az egyén szerepe a társadalom-struktúrában, mennyire hat a társadalomra, mennyire befolyásolja a társadalmat (1980-1990-es években úgy gondolták az egyén képes a társadalmi környezetet befolyásolni, felelős a társadalom egészének működéséért)

A jelenkori szociológia fontos kérdései normák és értékek konszenzusának kérdése: alapértékekhez és normákhoz kénytelen legyen mindenki tartani magát, a társadalom széthullik nélküle, a modern társadalomban sokféle értékrendek élhetnek együtt

A jelenkori szociológia fontos kérdései mikro-makrodilemma a szociológiában: a szociológia nagy társadalmi csoportok kapcsolatával, vagy egyéni veselkedéssel, szűk egyéni környezet leírásával foglalkozzon, hogy bontakozik ki az egyén cselekvéseiből a társadalmi egység Merton: mezoelmélet (középszintű elmélet: az összekötő kapcsolatokra vonatkozó kérdésekkel foglalkozik, a társadalmi mobilitással, a társadalmi helycserével)

A jelenkori szociológia fontos kérdései társadalmi szerkezet és rétegződés makrostruktúrai kérdéskor hogy írható le a társadalom alapszerkezete, rétegződése egyén helye a társadalmi hierarchiában

A jelenkori szociológia fontos kérdései szerep a társadalomban betöltött funkció, a személyiség kis szeletét mutatja, az egyént meghatározza, hogy milyen szerepet tölt be, eszköz a nagy társadalmi együttműködésben való részvételhez (tanárszerep…) egyén személyiség, aki személyiségének minden elemét meg akarja mutatni státusz szerepek összessége, amit a személy betölt (állampolgár, vevő…) rengeteg szerep, a szerepek hálózata, nagyon fontosak a személyi adottságok, a lakóhely, munkahely, munkakör, beosztás, iskolai végzettség (pl. két tanár, egyik szép, másik csúnya, többi adottságuk megegyezik, mégis más a státuszuk más szerepeket tölthetnek be)