Az új modulrendszer ű OKJ a gazdaság szemszögéb ő l Dr. Szilágyi János

Gazdaság és szakképzés partneri együttműködése  A munkaerő-piac, a felhasználó szféra igényeinek nem megfelelő szakképzés  A tanulók felkészültségének hiányosságai, pályakezdőkkel történő elégedettség  Nem általában nem tartják megfelelően a pályakezdők felkészültségét, hanem, a képzések iránya, jellege és súlypontjai nem felelnek meg minden esetben az elvárásoknak

Pályázói csoportokElőnyt jelentKözömbös Hátrányt jelent Szakképzett fizikai dolgozó Az illető pályakezdő9,357,233,4 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik85,912,81, éves tapasztalattal rendelkezik61,334,54,2 Középfokú végzettségű szellemi dolgozó Az illető pályakezdő10,250,339,5 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik86,811,91, éves tapasztalattal rendelkezik5835,76,2 Forrás: MMSZ vizsgálat (1995.) Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor

Forrás: Szakképzett munkaerő iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében MKIK-GVI július táblázat

Forrás: A pályakezdők iránti vállalati kereslet és a velük való elégedettség egy vállalati felmérés tükrében (MKIK-GVI szeptember táblázat)

Forrás: Szakképzett munkaerő iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében (MKIK-GVI július táblázat)

A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján) Hiányosságok- problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkülÉrettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya Gyenge szakmai gyakorlati jártasság Munkafegyelmi problémák Munkakultúra hiányosságai általában Gyenge szakmai elméleti alapok Rossz együttműködési készség Gazdasági ismeretek hiánya Számítógépes ismeretek hiánya Idegennyelv-tudás hiánya

Új OKJ - tapasztalatok  Kiváló és a mai kor követelményeinek megfelelő elméleti modell  A gyakorlati megvalósításra, a működtetés kidolgozására nem maradt elegendő idő és humánerőforrás kapacitás  A felhasználói szféra számára még nem sikerült meggyőzően igazolni, hogy az új rendszer:  áttekinthető  könnyen kezelhető és  felhasználóbarát  Logisztikailag bizonyos elemek nem álltak időben rendelkezésre:  vizsgákhoz feladatbankok, szoftver, dokumentumok  modulokhoz igazodó tankönyvek  előzetes tudás mérése és beszámítása  A fő egységekhez kapcsolódó időkeretek kialakításában nem álltak rendelkezésre egzakt módszerek

Új OKJ - tapasztalatok  A tantárgyi rendszerről a modulrendszerre történő átálláshoz komoly támogató rendszer és humánerőforrás menedzsment működtetésére van szükség: modulokat tantárgyiasítják  A követelményrendszerben az elmélet orientáltság dominanciája érvényesül, a széles alapozású koncepciót differenciáltabban lehetett volna alkalmazni  Vigyázat, mert jön az FSZ képzés!  Az elméletigényes gyakorlat bevezetése és értelmezése a tanár és a diák szempontjából  A modulrendszerű képzés szinergiája a gyakorlati képzéssel: oktatásvezérelt gyakorlati képzés, két iskola – egy gyakorló hely  A 9-10 osztály és a NAT kerettanterv lehetőségei, előnyei, illetve a szakmacsoportos alapozás 9-12 évfolyamon

PISA Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban

Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon kőművesszobafestőkereskedő élelmiszer- eladó óraszám

Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországban és Magyarországon fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő óraszám

„Végy egy magyart, aki kitalálja aztán még hozzál öt németet, aki meg is tudja csinálni.” (egy vállalati interjú során idézett mondás)

A szakiskolai kilenc-tizedik évfolyamos program óraterve (óra/hét) 9. évf. 10. évf. Matematika 22 Magyar nyelv és irodalom 22 Történelem és társadalomismeret 2 2 Természetismeret és környezetei nevelés 2 2 Élő idegen nyelv 22 Informatika 22 Testnevelés2,52,5 Osztályfőnöki óra11 Pályaorientáció 2 Gyakorlati oktatás 6 Szakmai alapozó képzés (elmélet és gyakorlat) - 8 Helyi programban meghatározott 4 4 Összesen 27,5 27,5 Szabadon választható, nem kötelező órakeret 4 4

Új OKJ - tapasztalatok  A 16 kamarai szvk tapasztalatai: 2-3 éves képzések dilemmái  Bemeneti szintek, illetve bemeneti kompetenciák  Alap és rész szakképesítések rendszere: 5-ös szintkódú szakmák és rész szakképesítéseik:  hiányszakmák  szakiskolák gyengülése  államilag finanszírozott képzés  3+1 év  Rész szakképesítés nem cél az iskolarendszerű képzésben: a tankötelezettség miatt melegedőt csinál, nem kellően motivál  A vizsgáztatás és az új OKJ: feltételrendszer megteremtése

Gyakorlati képzés alakulása a régi és új OKJ-ban Kereskedő:16 %24 % Élelm. vegyiáru keresk.62 % Bolti eladó20 %30 % ABC eladó70 % Burkoló47 %13 % Épületburkoló63 % Épületgépész44%16% Vízvezeték szerelő70% Közp pr. gyak.Közp. pr. Elm. ig. gyak.

Gyakorlati képzés alakulása a régi és új OKJ-ban Kőműves60% Kőműves70 % Kozmetikus50 %10 % Kozmetikus65 %  Szabad sávnál nincs megkötés az elmélet-gyakorlat arányában! Közp pr. gyak.Közp. pr. Elm. ig. gyak.

„Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség. Gyakorlatilag viszont van.”

ÖSSZESEN ÖSSZESEN

Köszönöm a figyelmet!