Római Köztársaság.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Bonaparte Napóleon ( ).
Advertisements

Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
A Nyugatrómai Birodalom bukása
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Róma.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A hódító Róma.
A Római birodalom kora Rácz Lajos
Ki volt? Jézus • Mária • József • Heródes • Péter • Pilatus • Kőszikla
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM.
SPÁRTA Egy másik görög út.
Készítette: Balogh Vanda. Rómában született 17 évesen házasodott, 1 gyereke születtet Az uralkodó elrendelte, hogy váljon el Ezt megtagadta és önkéntes.
Az etruszkok Kik ők? Honnan jöttek? Mi jellemző rájuk? Hogyan éltek?
AZ ÓKORI RÓMA KULTÚRÁJA
Problémák az idegen kultuszokkal A 2. században a római és nem-római közötti határ élesebbé, fontosabbá vált Több esetben korlátozó intézkedéseket hozott.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
GAIUS JULIUS CAESAR Farkas Gyula.
Írta: Szöllősi Veronika 9.a
Kerettantervi követelmények
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
Róma alapítása Készítette: Lizsicsár Dániel 10.a.
A római köztársaság válsága
Róma háborúi.
Az ókori Róma.
A polgárháborúk kora.
Róma háborúi.
ALEXENDROSZ Makedón Nagy Sándor.
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
A nagy népvándorlás.
Vencel német király Élt: február augusztus 16.
RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA.
Az athéni demokrácia kialakulása
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Róma Róma.
AUGUSTUS.
A KORAI RÓMA.
/Falfelirat Pompejiből/
A királyság és a köztársaság kora
A Pun-Római háborúk.
Az egyeduralom létrejötte
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
Egy másik görög út - Spárta
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
A Római Birodalom Összeállította: Csapó Konrád 9.C.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Róma a világ ura i. e. 27-ben Octavianus Augustust Róma első polgárává választották. Megalakult a császárság, élén a császárral, aki teljhatalmú.
A római köztársaság válsága
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
A római hadsereg Órai vázlat.
Az egyeduralom létrejötte
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
A római államtörténet korszakai
A hadvezér és a birodalma
Előadás másolata:

Római Köztársaság

Róma alapítása – A római faj Aeneas legendája (Vergilius: Aeneis) Dido, karthágói királynő története és egyéb utazások (Odüsszeusz bolyongásához hasonló) Történelmi tény Az első települések Kr.e. a 11. században jöttek létre.

Róma alapítása – A római faj Háborúk a latinok ellen (az Iliászhoz hasonlóan) A szabin nők elrablása (J. L. David festménye)

Róma alapítása – Róma (a királyság kora) Romulus és Remus mondája - anyjuk latin hercegnő és Vesta-papnő volt - ennek ellenére két fiút szült Mars istennek - egy nem-latin király elrendelte, hogy öljék meg őket - a két fiút egy nőstényfarkas szoptatta - miután felnőttek, várost alapítottak (Kr.e.753) - Romulus megölte Remust Történelmi tény - az etruszkok legyőzték a rómaiakat (nem-latin királyok) - a rómaiak végül legyőzték az etruszkokat és letették a birodalom alapjait

A királyság kora Az etruszkok elleni háborúval fejeződött be (Kr.e. 500 körül) A háborús hősök a megtestesítői a rómaiak által megkívánt tulajdonságoknak Horatio a hídnál (A Horatiusok esküje – J. L. David) A római történelem első századai sok hasonló legendát tartalmaznak Ez a háború az Amerikai Függetlenségi Háborúhoz hasonlítható A királyság idején 7 király uralkodott A rómaiak fellázadtak az utolsó (etruszk) király ellen, hogy megalapítsák a köztársaságot

A köztársaság kora A Szenátus és a római polgárok vezették SPQR = a Római Szenátus és Nép A szenátus (patríciusok) jelölte ki a konzulokat (1 évre) ők vezették a hadsereget és igazságot osztottak az emberek közvetlenül fordulhattak a konzulokhoz A szegények (plebejusok) törzsekbe szerveződtek és 10 néptribunust választottak helyi ügyek irányítása vétó jog

Államszervezet (hatalom megosztása) Szenátus - patríciusok nem hozott törvényeket, de tanácsait elfogadták rendkívüli esetekben – pl. Rómát fenyegető veszély – kijelölte a diktátor személyét (6 hónap) cenzorokat jelölt ki (erkölcsök örzője/bíró) egyéb tisztviselőket nevezett ki Népgyűlés - plebejusok minden törvényt ő hozott (plebiscitumok) magisztrátusokat és bírákat választott Comitia Curiata/Centuriata – plebejusok és patriciusok az emporiumot igazgatta (katonai erő) Pontifex Maximus Vallási vezető Mindannyian a Fórumon találkoztak (egymás ellenőrzése).

Államszervezet Összehasonlítás az AEÁ kormányával hatalmi egyensúly Szenátus és Képviselőház Konzul (= elnök) Néptribunus (vétó jog) Bíróságok (függetlenek) Katonai hatalom (?) Cenzorok (?)

Katonai szervezet Század — 100 felfegyverzett férfi százados vezetésével Manipulus — 3 század nehéz terepen gyorsan tudtak mozogni (jobban mint a phalanx) saját döntések Légió — több manipulus 6000 férfi könnyűlovasság támogatta Büntetések Halál egyéni fegyelemsértésért Megtizedelés gyávaságért

Római terjeszkedés (Itáliában) Itália meghódítása 200 évet vett igénybe Egész vagy részleges polgárjogot biztosított a meghódított területen adó és törvényadta hasznok a meghódított Itáliai területek hűsége Pürrhosz király inváziója (pürrhoszi győzelem) Római kolóniák Stratégiai fontosságú helyeken voltak Megállapodás által jöttek létre Csapatokat küldtek szükség esetén Az adott terület lakosságának szokásai sértetlenek maradtak A kolóniák főleg a kereskedelemben játszottak szerepet.

Római terjeszkedés (Itálián kívül) Pun háborúk Karthágó föníciai gyarmat volt Szicília Hannibal Rómát akarta megtámadni Segítséget kapott az itáliai alávetett népektől

Római terjeszkedés (Itálián kívül) Kelet és Nyugat meghódítása Főleg szövetségeseknek tekintették a legyőzötteket, nem rabszolgáknak Tolerancia Korrupció a görög királyságokban Néhány államot megkapott Róma Gyors, precíz támadások szilárd eltökéltséggel és fegyelemmel A legtöbb csatában számbeli fölénnyel rendelkeztek A Párthus Birodalmat nem tudták meghódítani

Egy birodalom kiépülése Kr.e. a II. században: Róma még mindig köztársaság volt állandó ellenőrzés és egyensúlyra törekedés Két párt jelent meg Optimaták (konzervatívok, Cato vagy Cicero) Populárisok (a nép ereje) Család Római értékek vallásosság, jámborság fegyelem egyszerűség, igénytelenség, szerénység a kapzsiság bűn jogos háborúk soha ne add fel!

Egy birodalom kiépülése A nők helyzete férfiak hiánya a háborúk idején gazdasági hatalmat nyertek engedélyezett volt számukra válás és utána megtarthatták tulajdonukat erkölcseik végül megromlottak, részben az otthonülő, dologtalan élet miatt

Egy birodalom kiépülése Rabszolgaság a hódítások következté- ben megnőtt a rabszolgák száma a lakosság 40%-át alkották rossz életkörülmények a rómaiak féltek a rabszolgalázadásoktól A rabszolgák végezték el a plebejusok munkáját, akik ingyenélők lettek (Róma tartotta el őket – Panem et circensem)

Egy birodalom kiépülése Gazdasági helyzet nem volt elég termőföld az emberek szükségleteinek kielégítésére a gazdálkodókra szükség volt és tisztelték őket a gabona és más élelmiszerek megszerzése rendkívül fontos volt Karthágó legyőzése még több földet biztosított Róma és a római polgárok sokat fogyasztottak a kereskedelemből származó profit sok rómait tett gazdaggá Egyre nagyobbak lettek a különbségek a szegények és gazdagok között Róma polgárai nem kellett adót fizessenek

Egy birodalom kiépülése Róma elfoglalta Görögországot Kr.e. 150-ben A rómaiak sok mindent vettek át a görögtől ugyanazokat az isteneket és istennőket imádták, más néven ezek az istenek indoeurópai eredetűek voltak

A köztársaság összeomlása Gracchus testvérek az erőszak, erőszakos cselekedetek általánosak voltak Marius a konzulok újraválasztása (több alkalommal) állandó hadsereg Sulla egész életére diktátori hatalommal ruházták fel hadsereget használt a lázadások leverésére proscriptiok (feketelisták)

Julius Caesar 100-44 Kr.e. Gyermekkor és ifjúkor arisztokrata családba született császármetszés a legenda szerint Vénusz istennő leszármazottja volt ismert volt nőügyeiről és a szórakozásairól elfogták a kalózok; váltságdíjjal kiváltották visszatért és megölte a kalózokat különböző tisztségeket töltött be szobrot állított Nagy Sándornak

Julius Caesar Triumvirátus - kitűntették Hispániai tetteiért kormányzónak nevezték ki (az általa meghódított területeken) szövetséget kötött Crassusszal és Pompeiusszal triumvirátus Crassus halála után versengeni kezdett Pompeiusszal átkelt a Rubiconon győzött a polgárháborúban Veni, vidi, vici — Jöttem, láttam, győztem Egyiptom meghóditása (Kleopátra epizód)

Julius Caesar Hódító hősként tért vissza Rómába diadalmenet minden elfoglalt területért: Gallia, Afrika, Hispánia, Ázsia, más napokon pedig játékok kétszer is visszautasította a császári koronát, mert tudta, hogy sokan ellene fordultak volna Diktátor (egy ember irányít) kinevezik 10 évre, aztán egész életére Caesar intézkedései Róma vezetőjeként - Julianus naptár - könyvtárak, színházak, egyéb közjót szolgáló intézkedések - polgárjog a meghódított Hispánia és Gallia tartományok lakosságának

Julius Caesar Caesar meggyilkolása a szenátusbeli ellenségei ölték meg okok: Caesar hatalma és a félelem, hogy császár válhat belőle Kr.e. 44, március 15-én halt meg 20 szenátor végzett vele, több késszúrással, köztük volt fogadott fia, Brutus is Marcus Antonius és Octavianus összefogtak az összeesküvők ellen

Újabb területek meghódítása a katonai erők legyőzése, majd a helyi törzsek ellenőrzés alá vonása a hódítások folytatódtak a köztársaság, majd a császárság idején is. (Asterix és Obelix)