Demokrácia

Az Ókor esete a demokráciával Etimológiai eredete: magyarul népuralmat jelent, a démosz és a kratosz szóból származik, mon-archia, olig-archia, A démosz kifejezés kettős értelmű, Egyfelől a polgárság egészét jelenti, Másfelől jelentette a köznépet, a sokakat, a szegényeket, A hagyomány a kifejezés megjelenését az arisztokrata Kleiszthenész nevéhez köti, Kr.e. 508-507. Bár!! Arisztokrata frakcióharcban született meg, Akkor talán senki nem tekintette különlegesen igazságosnak, hatékonynak, békésnek vagy engedelmességre és lojalitásra érdemesnek, Talán nem volt szó ideológiai erejéről, ésszerűségéről,

Az Ókor esete a demokráciával Periklésztől Démoszthenészig az állampolgári igazgatás rendszerét jelentette, Az önkormányzás rendszerét jelentette, A demokrácia értelme a szabadság volt, a sorsolás demokratikus volt, a választás az arisztokráciának kedvez mindig, Kis csoport vezette őket, akik a politikáért éltek, de politikából is meg lehetett élni,

Az ókori értelmezés és a modern örökség szétválása a 19. században A demokrácia teljes győzelme újkeletű jelenség, A szét/elválás a 19. században tudatosodott, B. Constant: A régiek és modernek szabadságáról (1819) Szabadság; Szabadságot a és az egyenlőségét, Kisorsolt néphivatal → ←választott hivatalnok, A régi közvetlen → ← a modern képviseleti

A modern demokrácia meghatározása A legegyszerűbb és legszellemesebb megfogalmazása A. Lincolntól származik; a híres Gettysbury-i beszéd, A demokrácia nem más, mint a nép kormányzása a nép érdekében a nép által, A rövid megfogalmazásban négy kisebb probléma húzódik meg; Mit jelent a nép, Mi az a kormányzás, Mi az a nép érdek, és technikailag hogyan is valósítható meg?

A demokrácia meghatározása A megfogalmazás több mint kétszáz változat és akkor … Csoportba osztás metódusa lehet az érdekes (Mostafa Rejai) 1. Normatív - szubsztantív, közhatalmi döntések milyenségét vizsgálja 2. Empirikus meghatározások – proceduális, meghatározott intézményi és döntési rendszert jelent, 3. normatív- empirikus, 4. ideológiai meghatározások,

Normatív vagy klasszikus felfogás Ami közös bennük; Kísérletet tettek a szabadság és az egyenlőség eszméjének egyesítésére, Hasonló eszmények: Önigazgatás, önkormányzatiság é népuralom, Feltételezte az átlag ember józanságát, racionalitását és jóindulatát, A. Individualisták; jog és szabadság, J. Locke, Th. Jefferson, S. Mill, B. Kollektivisták; J.J. Rousseau, A Lincoln, → Erősen bírálták őket, főleg az elitisták,

Az empirikus felfogás (Robert Dahl) Dahl elfogadható mértékben reagálóképes demokrácia csupán akkor létezhet, ha létezik … 1. A szervezetek létrehozásának és a hozzájuk való csatlakozás szabadsága, 2. A kifejezés szabadsága, 3. A szavazati jog, 4. Választhatóság közhivatalokba, 5. A politikai vezetés azon joga, hogy versenyezzenek egymással a tömegek támogatásáért és szavazataiért, 6. Az információ egymást kiegészítő forrásai, 7. Szabad és tiszta választások, 8. Olyan intézmények, amelyek révén a kormány politikája a szavazatoktól és a tömegtámogatás egyéb megnyilvánulásaitól függ,

Az ún. Westmisteri modell (vagy többségi elv – Arend Lijphard) 1. A végrehajtó hatalom összpontosítása: egypárt és alig-alig többségi kabinetek, 2. A hatalom összeolvasztása és a kabinet uralma. (A végrehajtó és törvényhozó hatalom összeolvadása), 3. Aszimmetrikus kétkamarás rendszer késleltető funkcióval, 4. Kétpártrendszer, 5. Egydimenziós pártrendszer, homogén képviselet, 6. Pluralisztikus választási körzet, 7. Egységes centralizált kormányzat, függés a központból, 8. Íratlan alkotmány – a parlament szuverenitása, 9. Kizárólagos képviseleti jellegű demokrácia,

Konszenzus típusú demokrácia 1. a végrehajtó hatalom megosztása: nagy koalíciók, 2. formális és informális hatalom szétválasztása, 3. Kiegyenlített kétkamarás rendszer és kisebbségi képviselet, 4. Többpártrendszer, 5. Többdimenziós pártrendszer, 6. Arányos képviselet, 7. Területi és egyéb föderalizmus és decentralizálás, 8. Írott alkotmány és a kisebbség vétója,