A hozzáadott-érték értelmezése a mezőgazdaságban Dr. Vasa László
Hozzáadott-érték: ??? Egy termék eredeti állapotából egy értékesebb állapot irányába történő változtatásának vagy átalakításának folyamata
DE – a nyersanyagoknak is van már (hozzáadott)értéke! Számos nyersanyag eredeti állapotában is tartalmaz hozzáadott-értéket Mg. termelő előállítja; aztán eladja a feldolgozónak további transzformáció céljából Kukorica, búza, választott borjú, bárány, dinnye etc. – mindegyik rendelkezik értékkel .
A termelők nagyobb jövedelemre tehetnének szert termékeik előállításából, ha Differenciált termékeket állítanának elő Termékeiken fizikai változtatásokat eszközölnének eladás előtt (csomagolt vs. ömlesztett áru) Új értékesítési csatornákat keresnének (termékpálya!!!)
Hozzáadott-érték a mezőgazdaság változó világában Fontos azon hozzáadott-értéket jelentő tevékenységek azonosítása, amelyek elősegítik a kutatásba, előállítása és marketingbe eszközölt befektetések megtérülését Lehetőségek a hozzáadott-érték fokozására: Biotechnológiai eljárások alkalmazása „Food engineering” (nyers élelmiszerek fogyasztásra alkalmassá tétele) Disztribúciós rendszerek átstrukturálása.
Értékteremtés vs. értékszerzés A hozzáadott-érték teremtése sokféleképpen lehetséges, de alapvetően két formáját különböztetjük meg: Értékteremtés Innováció Ipari innováció Értékszerzés Koordináció
Értékteremtés vs. értékszerzés Értékteremtés – a termék vagy szolgáltatás nagyobb valóságos vagy érzékelt értéke a fogyasztó számára innovatív új termékek a termék jellemzőinek erősítése a kapcsolódó szolgáltatások erősítése márkaalkotás (brand) különleges fogyasztói élmény megteremtése
Értékteremtés vs. értékszerzés Értékteremtés – innováció: a meglévő folyamatok, eljárások, termékek és szolgáltatások minőségének fokozása vagy újak teremtése. Piacon egyedülálló vagy márkázott termékek Speciális termékek előállítása Direktértékesítés a gazdaságban és az ehhez kapcsolódó rekreációs lehetőségek
Értékteremtés vs. értékszerzés Értékteremtés – ipari innováció: hagyományos termékek felhasználása nem-élelmiszer végfelhasználási célra Gabonából etanol Biodízel szójababból vagy repcéből Szalmából farostlemez Kukoricából műanyag
Értékteremtés vs. értékszerzés Értékszerzés: az élelmiszer-termékpálya mentén képződő értékképződés (jövedelem) eloszlásának megváltoztatása. A fogyasztók élelmiszer-kiadásaiból minél nagyobb hányad megszerzése (capturing) Direktmarketing Vertikális integráció Termelői szövetségek Szövetkezési törekvések
Értékteremtés vs. értékszerzés Direktmarketing A termék közvetlenül a fogyasztó számára történő értékesítése Élőállatok „lábon” történő értékesítése Házikészítésű nem-élelmiszer termékek értékesítése a nagyközönség számára Internet
Értékteremtés vs. értékszerzés Vertikális integráció: Egy termelő vagy más termékpálya-szereplő kontrollálja a terméket a termelési folyamat elejétől a végéig. Ez a szereplő nem adja el a terméket addig, amíg a fogyasztó meg nem veszi. Pl. Bonafarm (Dalmand, Pick, Délhús), Gyermely
Értékteremtés vs. értékszerzés Termelői szövetségek: az élelmiszer termékpálya ugyanazon termelői szinten lévő egyéni gazdálkodói/gazdasági szervezetei összefognak a magasabb hozzáadott-értékkel (értéktöbblettel) rendelkező termékek előállítása és piacosítása érdekében. földrajzi áruvédjegyek, hungarikumok
Értékteremtés vs. értékszerzés Szövetkezési törekvések: egyéni gazdálkodók vagy gazdasági szervezetek aggregálják kínálatukat piaci helyzetük (méretük), alkuerejük erősítése érdekében.
Értékteremtés vs. értékszerzés Költségminimalizálás: Mielőtt a termelők belefognak a hozzáadott-érték teremtéshez a termelésben és a marketingben, minimalizálniuk kell termelési költségeiket. Csak az olcsón és hatékonyan termelők élik túl a piaci versenyt A hozzáadott-érték nem helyettesíti a jó menedzsmentet.
Kulcselemek Az értéktöbbletet teremtő tevékenység sokszor szükségessé teszi a különböző technikák kombinálását Ezek a technikák versenyképessé teszik a termelőt a piacon 6 lehetséges stratégia az értéktöbblet-teremtésre
Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája A termék fizikai állapotának/formájának megváltoztatása A termék tulajdonságainak erősítése A termék differenciálása Termékkapcsolás Olyan termékek termelése, amely javítja a hatékonyságot a termékpálya más szegmenseiben Több termékpálya szegmens kontrollja
Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája A termék fizikai állapotának/formá- jának megváltoz- tatása Búzából liszt Eperből dzsem Energianövények (biomassza) eltüzelése
Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája A termék tulajdonságainak erősítése organikus termékek termelése antibiotikum- és hormon mentes marhahús előállítása szabadtartású baromfi
Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája A termék differenciálása Márkázott hústermékek „heat & eat” termékek Csemegekukorica szezon előtt
Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája Termékkapcsolás Grillezni való hús és a hozzá való tüzelőanyag, szószok, stb. Előpalántázott üvegházi növények
Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája Olyan termékek termelése, amely javítja a hatékonyságot a termékpálya más szegmenseiben Olyan búzafajta termelése, amely javítja az gabonaipar és a sütőipar hatékonyságát A feldolgozók hajlandók magasabb árat fizetni ezért a búzáért
Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája Több termékpálya szegmens kontrollja Kukoricatermelők bioetanol gyártásba kezdenek Marhatartók maguk dolgozzák fel és értékesítik a húsárut Tejüzemek maguk értékesítik organikus jégkrémjeiket
Lehetséges eredmények A termelők egy (vagy több) lehetséges stratégiát választanak növekszik a fogyasztói kör A termelők a termékpályán képződő jövedelem nagyobb hányadát kapják A termelők stratégiai versenyelőnyökre tesznek szert a piacon
Termelői mentalitás korábban: termelés konkrét piac nélkül ÁRUCIKK VAGY TERMÉK? Termelői mentalitás korábban: termelés konkrét piac nélkül A termelők állati vagy növényi eredetű terméket állítanak elő Reménykednek abban, hogy vevőt találnak Az árakra nincs befolyásuk, elfogadják az aktuális napi piaci árat
ELŐSZÖR megvizsgálni, mit akarnak a fogyasztók Mezőgazdaság ma: ELŐSZÖR megvizsgálni, mit akarnak a fogyasztók AZTÁN megtermelni a terméket A mezőgazdaság is globalizálódik A hozzáadott-értékkel rendelkező élelmiszerek világpiaca bővül A fogyasztók igénye az egészséges, tápláló és kényelmes javak iránt Az élelmiszertermelők a termelés hatékonyságában érdekeltek A technológia lehetővé teszi, hogy a termelők azt termeljék, amit a piac diktál!
Fogyasztható javakat termelnek Azok a termelők, akik hozzáadott-értéket állítanak elő, magasabb szintű gazdálkodást folytatnak A végfelhasználók számára termelnek A minőség, változatosság & csomagolás fontos Az ár kevésbé fontos, mint a minőség Fogyasztható javakat termelnek