Nemzetközi kapcsolatok és intézmények

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

Készítette: Pósa Szabolcs Németh Gábor
A változó NATO  2009-ben volt 60 éves  Hogyan tudott fennmaradni ennyi ideig?
A logisztika szerepe országunk és vállalataink versenyképességében Chikán Attila Igazgató, Versenyképesség Kutató Központ, BCE Társelnök, Magyar Logisztikai,
A globális világgazdaság regionális átrendeződése
Döntés, kormányzat, kormányzati döntés Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán óra.
Magyar Export-Import Bank Rt.
Turizmuspolitika Turizmus irányítási eszközei: Turizmuspolitika
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
A három pólusú világgazdaság kialakulása és a világkereskedelem
A gazdasági fejlettség mutatói
Az állam a nemzetközi jog alanyaként Állam = szervezett politikai közösségnek alávetett terület és népesség Állam: a nemzetközi jog (NJ) egyetlen alanya.
Ismétlés, rendszerezés
10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl
Hatalomfelfogások, a hatalom minőségei és a hatalomgyakorlás eszközei
A nemzetközi kapcsolatok elméletei
A politika intézmény-és rendszerelméleti megközelítései
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
JAPÁN.
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
A NEMZETGAZDASÁGOK VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRÉNEK VÁLTOZÁSA
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÉRDŐJELEI A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG ÉS AZ ÖKOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉSE A GLOBÁLIS WILÁGBAN.
A fordista termelési rendszer
A globális világgazdaság és az USA világgazdasági szerepköre
1. Bevezetés 1.1. Alapfogalmak
Az államhatalom terjedelme és korlátai
Gazdaságtudományi ismeretek I. - Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Pikó Tibor Országos Tudományos Diákköri Konferencia
Jinnah ellentmondásos álma: Pakisztán. Az államiságra nézve veszélyt jelentő kihívások -politikai válság -szeparatista törekvések -korrupció a problémák.
Úszó demokráciák Vitorlás köztársaságok A karib-tengeri kalóztársadalom, mint proto- demokratikus szubkultúra a XVII-XVIII. században Társadalmi és politikai.
A multilaterális diplomácia sajátosságai
Nemzeti fejlődés és versenyképesség a mai világgazdaságban
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
II. Gazdasági unió A, Pénzügyi unió Közös pénz → összemérhetőség, könnyebb elszámolás - Euro bevezetése 2002-ben.
Csoport, szervezet, hálózatok
Összehasonlító gazdaságtan A globalizáció hatása a gazdasági rendszerek változására.
Összehasonlító gazdaságtan
A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 7.
Szövetség. A NATO fontosabb szervei és működésének jellemzői Készítette: Faludi Miklós.
Mekkora a „biztonságunk árnyéka” globalizált világunkban
A multikultúra megítélése
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
Készítette: Farkas Dominik
Neorealizmus és neoidealizmus
A „második hidegháború”
BIZTONSÁGPOLITIKAI KURZUS 2003/2004 II. FÉLÉV VÁLSÁGKEZELÉS TÓTH LÁSZLÓ MSC HADMÉRNÖK EZREDES SZEGED BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZPONT ELNÖKE.
Transznacionális és multinacionális vállalatok
AZ EURÓPAI UNIÓ.  AZ EU VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRE MAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓMAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓ.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Szervezeti kultúra a közszolgálati- és a versenyszférában
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2. sz. oktatási kérdés anyagából Nem Háborús Műveletek 1. Emlékszik még a világháboruk megdöbbető adataira, melyik a helyes a, - 1.
VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁRSADALOM-ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK KESZTHELY.
Pénz- és tőkepiaci globalizáció
1 Globalizáció és lokalizáció a tér és a hely átértékelődő szerepe Gazdaságföldrajz I. Dr. Bernek Ágnes 2008.
Kiselőadás Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlatra
 A politikai berendezkedések: a demokrácia és a diktatúra  A rendszerváltás Magyarországon  Az Alkotmány  A politikai pártok ma Magyarországon.
A felvilágosult abszolutizmus
Az integráció létrejöttének előzményei I.
A BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM KULTÚRÁJA
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
4. Az Alkotmány.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
Gazdasági rendszerek.
A BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM KULTÚRÁJA
A globalizáció - a globális világgazdaság
Globalizáció.
Előadás másolata:

Nemzetközi kapcsolatok és intézmények szilagyi.judit@kkfk.bgf.hu

A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai Világrend Világgazdaság Világpolitika

A világgazdaság A világgazdaság elemei, szereplői: Nemzetgazdaságok Nemzetközi munkamegosztás Világpiac: - magánszemélyek, vállalatok - ügyletek - szabályok, szabványok - infrastruktúra - nemzetközi intézmények

A világpolitika Világpolitika: a nemzetközi hatalmi viszonyok összessége. Hatalmi viszony: a döntésekben megjelenő politikai, gazdasági, vagy szellemi potenciál. Alapja: erőszak vagy annak lehetősége (pl. erőszakeszközök, fegyverek birtoklása) gazdaság, javak, pénz feletti hatalom presztízs (tekintély, befolyás)

A világpolitika A világpolitika központjai: a hatalmi központ(ok) - pl. parlament és kormány, vagy diktátor és környezete és/vagy egy párt Belső és nki hatalmi viszony: nem transzformálható és nem analóg Oka: nki szinten nincs egyetlen globális hatalmi központ → Világpolitika az erőviszonyok függvénye

Konfliktusok → A történelem háborúk és konfliktusok története Konfliktusmérséklő eszközök: nemzetközi jog nemzetközi intézményrendszer és szervezetek (kb. 6000 db) nemzetközi közvélemény

A világrend elemei közötti kölcsönhatás Világgazdaság és világpolitika között kölcsönhatás Világrend = világgazdaság + világpolitika + ökológiai rendszer + társadalmi struktúrák + eszmék, kultúrák (Huntington)

A világrend elemei közötti kölcsönhatás A világgazdaság a világpolitika Szenvedő alanya (pl. embargó) Forrása (agrártúltermelés, ker-i háború)

A világrend fajtái Felfedezések, ipari forr.-tól: unipoláris 1920-1940: „multipoláris” 1945-1991: bipoláris, II. vh. utáni „jaltai világrend” Napjainkban: katonailag unipoláris, gazdaságilag több pólusú

A nemzetközi élet szereplői 1. Nemzetállamok 2. Szervezetek nemzetközi intézmények – IGO (Intergovernmental Organization – kormányközi) – NGO (Non-governmental Organization) – nem kormányközi TNC – transznacionális vállalatok (MNC: legalább három országra kiterjedő tőketulajdon és működési kör, a TNC ennél kevesebb) Vállalatok (Import-export tevékenység, akár szolgáltatások terén) Civil szervezetek 3. Egyének

Definíciók Nemzetközi kapcsolatok: minden interakció Külpolitika: államok között Nemzetközi kapcsolatok, mint tudományág: politikatud, történelemtud. rokona

Nemzetközi politikaelméleti iskolák realista: az államok a meghatározóak strukturalista: intézmények (pókháló-elmélet) reformisták: intézményeket fontosak, de megreformálva

A világrend jellemzői Rend és káosz, konfrontáció, kooperáció Meghatározó: nki hatalmi viszonyok Ez függ: 1. Szereplők egymáshoz viszonyított potenciáljától 2. Célkitűzéseiktől (biztonság, jólét, presztízs) Állam a legfontosabb szereplő

Definíció Szuverén állam: „intézmények összessége, amelyek egy földrajzilag meghatározott területen törvényhozói és végrehajtói hatalommal bírnak.” (G. R. Berridge)

Erő nagysága szerint: 1. Nagyhatalmak: (5 db, ENSZ BT állandó tagok) elismert látens vagy manifeszt katonai erejük van, vereségeiket gyorsan kiheverik elismerik a nukleáris fegyverek tulajdonlását (főleg egymás között) speciális jogaik (nagyobb szavazóerő, vétójog, stb.) és kötelességeik (pl. 1991. Irak) vannak: ugyanakkor ez nem indokolhat nagyhatalmi önkényt

Erő nagysága szerint: 2. Szuperhatalmak: a bipoláris rendszer hozta létre őket. Az előbbiek mellett a dominancia-képességgel is rendelkeztek (-nek), ennek alapja: az atomfegyverek (kellő mennyiségben) makroökonómiai mutatók, jelentős pénzügyi többlet (FDI – foreign direct investment – útján lehetősége nyílik a befolyásolásra) 3. Középhatalmak: regionális befolyással rendelkeznek

Erő nagysága szerint: 4. Kisállamok: nem definiált  földrajzi, népességet alapul vevő és közgazdasági megközelítés is lehetséges. 2 magatartásformát mutathatnak: katonai tömbhöz tartoznak nem tartoznak katonai tömbhöz: semleges államok (neutral): valami miatt elismerik a semlegességét el nem kötelezett országok (non-allied): az ún. 77-ek, Nehru, Nasser, Tito alapítása.

Erő nagysága szerint: Sokszor a kisállamok „HÍD-szerepre” is vállalkoznak, azaz gazdasági/politikai összekötő/áthidaló szerepre. Ennek feltétele: történelmi és földrajzi adottság megfelelő átjárhatóság: infrastruktúra (út, vasút, légi közlekedés, távközlés) 5. Mikroállamok: 1 M népesség alatt