Kulturális antropológia /I.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szociológia mint tudomány
Advertisements

II. A kultúra Bernáth Krisztina Általános szociológia
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
Kognitív nyelvészet Készítette: Molnár Dániel és Herczeg Renáta.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
A századforduló művészetei
1 A négy kvadráns: Az emberi valóságok integrált térképe.
Szociológia és szociológiatudomány
Művészettörténet Az impresszionizmus
AZ AVANTGÁRD új művészeti törekvések a XX. század elején
PRAGMATIKA.
Vallásantropológia rítus, totem, tabu, mágia, mítosz
Nevelés- és oktatásszociológia
Szocializáció Fogalmak:
2008/2009. I. félév Takács-Murinkó Lívia
A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK
A VEZETÉSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE, TÖRTÉNETE
Kultúra – nemzet – emlékezet 4. A kultúra mint szimbólumrendszer (2.)
Kultúra – nemzet – emlékezet
A VEZETÉS FOGALMA ÉS MEGHATÁROZÁSA
Gondolatok a művészet rendszeréről
A társadalmi változások elmélete
A középkori filozófia főbb kérdései
A társadalmi modernizáció és a szociológiai gondolkodás gyökerei
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága és a Pécsi Területi Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi.
Diplomáciatörténet Dr. Botos Máté.
A modern világirodalom
A nevelés, mint célszerű tevékenység
VETÉLKEDŐ EMBERI JOGOK.
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA III.. A 60-as évek antropológiája E. Wolf: részterületek, terminusválság El ő zmények: 1.Angolszász strukturalista funkcionalizmus.
Kisebbségi kultúrák.
Kulturális antropológia II.. Evolucionizmus* Evolúció = Változás? Fejlődés? Rendezőelv? Integráció ~ differenciálódás Szociáldarwinizmus * Teoretikus.
Történelem és antropológia – történeti antropológia
Csáki Zoltán Országos Széchényi Könyvtár Digitális folyóiratok tartalomjegyzékeinek feldolgozása az OSZK-ban (EPAX projekt) NETWORKSHOP 2008.
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Fejezetek a magyar statisztika történetéből Lencsés Ákos KSH Könyvtár.
Elmélettörténet Heterodox irányzatok.
BMEGEENAEHK BMEGEENAEG2
Az impresszionizmus Európában
A felvilágosodás nevelésügye Európában
XX. századi neveléselméletek
4. előadás A szociáldarwinizmus után
Fogyasztásszociológia Balogh Eszter. Miről szól a kurzus? Szociológiai aspektusok Közgazdasági aspektusok.
Ajándékok és viszonzásuk
Edward Sapir ( ).
Az Orvosi Antropológia oktatása a Pécsi Tudományegyetemen
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
A nevelés értelmezése - célja –feladatrendszere
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA
Művészettörténet zenészeknek Irányzatok a XIX
A kultúra fogalma.
Marcel Duchamp: L.H.O.O.Q
A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik.
Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld ( ) –tudatosítja és felhasználja, hogy a h mechanikai hatás dimenziójú (1911) Millikan –a fényelektromos hatás.
Személyközi kommunikáció Készítette: palacsint szeptember 30.2 A kommunikáció és jellemzői.
A székely kulturális örökség digitalizálásának szakmai problématérképe Rab Árpád BME-UNESCO ITTK Székelyföld – Jövőképünk Európa küszöbén május 13.,
5. AVANTGARDE FILMES IRÁNYZATOK
Kövér családok.
Hagyományok, népművészet Magyarországon
A pedagógus helye az iskolai szervezetben
Aldo Rossi ( ) The Architecture of the City.
A NEVELÉS CÉLJA. Emil Durkheim: A homo duplex modell szerint az embernek két oldala az individuális, önző biológiai, továbbá az erkölcsi értékekre fogékony.
I. MI A SZOCIOLÓGIA?. Mai órán Félévi követelmények A szociológia, mint tudomány.
III. A szociológia története. 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon ( ) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai.
I. MI A SZOCIOLÓGIA?.
Antropológusok – a Földön
Az irodalomtudomány mint kultúratudomány
1. A TÁRSADALMI FÖLDRAJZ TÁRGYA ÉS FELOSZTÁSA.
Előadás másolata:

Kulturális antropológia 2006-07/I.

Kulturális antropológia KEYNES: „Nem az új gondolatok megértése nehéz, hanem a régiektől való megszabadulás, mert ezek behálózzák agyunk minden zugát annak a nevelésnek következtében, amelyben legtöbbünk részesült.” CHRIS MARKER: „Amikor az emberek meghalnak, bekerülnek a történelembe; amikor a szobrok elpusztulnak, a művészet részévé válnak. E kettős vég közös neve: kultúra.” KUAN-CU: „Ha egy évre tervezel, vess magot! Ha tíz évre tervezel, ültess fát! Ha száz évre tervezel, tanítsd a népet! Ha magot vetettél, egyszer aratsz, ha fát ültettél, tízszer aratsz. Ha tanítod a népet, százszor aratsz.”

G. HOFSTEDE: „A kultúra nem más mint egy kollektív mentális beprogramozottság.” ÉDOUARD HERRIOT: Kultúra? Mindaz, ami a feledésen túl is megmarad számunkra.” UNESCO 1996, A Kultúra és Fejlődés Világbizottságának jelentése: Kreatív sokszínűség: ‘Az emberi vagy kulturális összefüggésektől elválasztott fejlődés egyenlő a lélek nélküli növekedéssel. A gazdasági fejlődés teljes egészében valamely nép kultúrájának része…A kultúra szerepe nem merül ki a célok kiszolgálásában, hanem e céloknak a társadalmi alapját képezi. A fejlődés és a gazdaság része az ember kultúrájának.’ SCHOPENHAUER: ‘Meghatározhatjuk akaratunk tárgyát, de az akaratot magát nem akarhatjuk.’

KULTÚRA Kroeber, Kluckhohn Markanjan Ágh Vitányi Lukács Bujdosó Szerdahelyi Mátrai Kozma

ANTROPOLÓGIA Eric Wolf: „ ~ a legtudományosabb humán diszciplína, és a leghumánközelibb természettudomány”. T.K. Penniman: A Hundred Years of Anthropology

Meghatározó irányzatok és képviselőik: Evolucionizmus: Lewis Henry Morgan (1818-1881) James Georges Frazer (1854-1917) Materializmus: Karl Marx Leslie White Marwin Harris Diffuzionizmus, F. Ratzel, Franz Boas (1858-1942) Edward Sapir Benjamin Lee Whorf

Francia Szociológiai Iskola:Émile Durkheim (1858-1917) Marcel Mauss (1873-1950) Német Szociológiai Iskola:Max Weber (1864-1920) Angolszász Iskola: A.R.Radcliffe-Brown(1881-1955 E.E Pritchard Sir Edmund Leach (1910-1989) Margaret Mead (1901-1978) Funkcionalizmus: Bronislaw Malinowski(1884-1942 Claude Lévi-Strauss (1908-) Posztmodern etnológia: Clifford Geertz (1926-) Német filozófiai antropológia:Max Scheler Helmuth Plessner Arnold Gehlen