7. A második köztársaság és az ország szétesése, 1938–1939 Csehszlovákia története 1918–1948

A második köztársaság főbb jellemzői Föderatív berendezkedés hivatalos neve Cseh–Szlovák Köztársaság Szlovákia és Kárpátalja autonóm területek (saját parlament és kormány) „mindenki autonóm, csak a csehek nem” (George Kennan amerikai követ) Csalódottság és mély nemzeti depresszió alakult ki csalódtak a Nyugati államokban és a demokráciában, ennek következtében: Autoriter rendszer épült ki rendeleti kormányzás, egypártrendszer, választások manipulálása zsidók, cigányok üldözése, kényszermunkatáborok mindez nem a náci nyomásra, hanem önként történt nyílt fasiszta rendszerré alakult volna, ha elég ideje lett volna erre Külpolitikai elszigeteltség és új orientáció szakítás a régi külpolitikai szokásokkal és szövetségesekkel teljes mértékben a hitleri Németországnak alárendelődő külpolitika Stratégiai pozíciói az új határok között régi erődítmények teljes elvesztése, az államterület megvédése reménytelen fő közlekedési útvonalait kettévágták a gazdasági potenciálja is súlyosan meggyengült nov. 10-én No. elcsatolta Szlk.-tól Dévényt és Pozsonyligetfalut is (43 km2)

Csehszlovákia 1939 elején

Közös ügyek és a cseh politika Alkotmánymódosítás, 1938. nov. 19. (hatályba lépq: nov. 22.) a központi kormány kezében marad a külügy, honvédelem, pénzügy (vámok, adók, külkereskedelem), posta és közlekedés irányítása Szlovákia és Kárpátalja autonóm, saját törvényhozással( snem, ill. szojm) és kormánnyal, amelyek minden egyéb területen önálló döntéseket hozhatnak a választások elvileg a régi szabályok szerint zajlanak le új közt. elnök nov. 30-án a jogász Emil Hácha (Beneš gratulált neki) A politikai élet „egyszerűsítése” nov. 18-án a jobboldal (a fasiszta erők, Agr.p, Népp., NSzP, Kisker.) össze-olvadása: Nemzeti Egység P.; élén az Agrárp. volt elnöke, Rudolf Beran állt egyetlen lojális ellenzéki erő: Nemzeti Munkapárt (Antonín Hampl) a távozó Syrový helyett dec. 1-jén Berant nevezték ki miniszterelnökké, a külügy élére František Chvalkovský került (németbarát vezetés) előzetes cenzúra bevezetése dec. 15. felhatalmazási törvény (rendeleti kormányzás, akár Alk.módosítás is) dec. 23. a CSKP betiltása A fasiszta vonások további terjedése fegyveres, egyenruhás ifjúsági szervezet: Ifjúsági Nemzeti Egység antiszemita nézetek, törvénykezés terjedése a jobboldali sajtó követeli a pártrendszer további egyszerűsítését

Politikai élet Szlovákiában Az önkormányzati szervek létrehozása 1938. okt. 6. Zsolna: az önrendelkezési jog kinyilvánítása okt. 10. Tiso mint Szlk.-ügyi miniszter kiosztja a kormányposztokat: Tiso a min.eln., helyettese és ig.ügymin.: Ďurčanský, propaganda: Šaňo Mach A fasizálódás útján okt.-ben „betiltják” a Kárpátnémet Pártot, helyette: Német Párt (Franz Kar-masin, egyúttal nm. kisebbségi államtitkár); paramilitáris gárdát is létrehoz okt. 9. a CSKP „felfüggesztése”, majd 1939. jan.-ban betiltása Szlk.-ban e sorsa jutottak a zsidó pártok és a szoc.dem.-k nov. 8. a jobboldali pártok szlk. ágai beolvadnak a Hlinka-Néppártba, létrejön a Szlk. Néppárt–Nemzeti Egység Pártja (a Szlk. Nemzeti Párt feloszlott) a magyar kisb. engedélyezett ereje a Magyar Nemzeti P. (Esterházy János) okt. 28. feloszlatják a Sokolt és más „cseh” egyesületeket a Rodobranát továbbfejlesztve létrejött a Hlinka Ifjúság és a Hlinka Gárda, két fegyveres, egyenruhás pártrendőrség és proto-hadsereg (Karol Sidor) Sidor terve a helyi közig. átszervezésére: Nemzeti Bizottságok A snem (országgyűlés) „megválasztása”, 1938. dec. 18. egylistás választás, amely egyúttal a szabad, új Szlk. melletti népszavazás is! a Hlinka Gárda tagjai vigyázó szemei előtt, félig nyílt szavazással a (Szlk.) Nemzeti Egység P. 97,5%-kal „győzött”

A rutén terület jellemzői Az autonómia nehézkes megszületése Syrový kísérletet tett egy miniszter kinevezésére (Iván Párkányi) de okt. 8-án Ungváron az Első Ukrán Kp.-i Nemzeti Tanács auton.-t követelt Syrový 11-én felmenti Párkányit, kinevezi az oroszpárti Andrej Brodyt me.-ké Brody minden čs.-i rutén egyesítését akarja, népszavazást javasol a Mo.-hoz való csatlakozásról (Eperjessel együtt), de 26-án hazaárulásért letartóztatták az új kormányt az ukránpárti Augusztin Volosin vezeti feketeingeseivel nov. elején a bécsi döntés miatt kormánya Husztra költözött Ungvárról a tart. hivatalos neve Kárpát-Ukrajna, hiv. nyelve is ukrán Az egypárti diktatúra kiépülése Kárpátalján Volosin együttműködési megállapodása a náci No.-gal Prága engedélyezi az „ukrán SA”, a Szics-mozgalom létrejöttét (szics=bagoly) a helyi cseh és zsidó lakosok elleni támadások miatti menekülés egyetlen párt működött, az Ukrán Nemzeti Egység; 1939. febr. 12-én egylistás szojm-választásokon 93%-t kapott Prága első beavatkozása, 1939 január útépítésre szánt prágai pénzekből is cseh-ellenes propagandát végeztek szabadcsapatok határincidensei Mo.-gal (Munkács visszafoglalási tervei) Beran ekkor Lev Prchala volt légióst nevezi ki a tart.-i büm. és püm. posztra Szics-gárda zavargások, tüntetések; de Volosin és Berlin nem tiltakozott

Az elcsatolt területeken élő csehek sorsa Általános vonások a Wehrmacht elfoglalt egy egyezményen kívüli 6. zónát is (nov. 20-án határegyezmény Csehszlovákia és Németország között) földrajzilag nem folytonos, de végig hegyvidéki terület, nagy német többség dec. 4-én pótválasztások a Reichstagba (97–99%-ban a nácikra) Sudetenland birodalmi tartomány a München után elcsatolt terület 78%-a önálló tartománnyá alakult (a mara-dékot Sziléziához, Bajorországhoz, Alsó- és Felső-Duna tart.-hoz csatolták) már okt.-ben betiltottak minden pártot, egyesületet, lapot és újságot okt. 30-án létrejött a tartományi NSDAP, a Szud.nm. Párt nov. 5-én megszűnt a tartomány birodalmi biztosa és a náci párt helyi feje Henlein lett a Gestapo tisztogatásai; tízezreket tartóztatnak le, zsidótörvények bevezetése (árjásítás, zsidó vagyon lefoglalása, sok zsidó menekül át Cs.-ba) a cseh lakosság fele szintén elmenekült, egyesületeiket, iskoláikat bezárták Hlučín (Szilézia) etnikailag homogén kicsiny cseh tömbje a cseh feliratokat levették, a cseh nyilvános használata tilos 60e lakosból 53e fő német állampolgárságot kapott, ebből 9e optált Cs.-ba (ezeknek át is kellett települnie, ingatlan és ingó vagyonát is hátrahagyva) az összes (cseh) iskola bezárt, helyettük 45 új német iskola az itt élő cseheket besorozták (12e főből 3e meg is halt 5e megsebesült)

Soviniszta, antiszemita intézkedések A szlovák „nemzetállam” megteremtésének lépései a bécsi döntésért a Hlinka Gárda a zsidókat okolja; éjjel, 10 perc csomagolás után teherautókra rakta és a határhoz toloncolta őket kirabolták és kiutasították a cseh tanítókat, hivatalnokokat is (dec. 12-én megegyezés Prágával 9e cseh alkalmazott hazatelepítéséről) Szudétavidéki és osztrák menekültek kiutasítása zsidó, kommunista, szoc.dem (német és cseh) menekültek a nácik elől okt.-től Londonban is lobbizott Čs., hogy Hitler „ne küldjön” több menekültet nov. 20-án Berlin és Prága megegyezett, hogy ezeket nem ismerik el čs. áp.-ként és (zsidókat, baloldaliakat) kiadják Németo.-nak (KZ-be kerültek) Antiszemita és romaellenes törvénykezés kezdetei nyílt antiszemita tv.-eket eleinte országimázs-okok miatt nem akartak, de a Sokol és az Ifjúsági Nemz. Egység már zaklatta a zsidókat 1939. jan. 27. Prágai korm. rend.: az 1918 után honosított „nem cs., szlk. és rutén nemzetiségűek” elvesztik állampolgárságukat és deportálják őket emellett nem nyilvános belső rendeletekkel kizárják őket a színészi, újságírói, egyetemi állásokból Szlk.-ban jan.-ban parlamenti albizottság alakult, cél a numerus clausus a cseh antiszemitizmus inkább nyelvi–németellenes, a szlovák vallási alapú 1939. márc. 2. a „csavargást tiltó” tv. táborba zárja a „munkakerülőket” és „nomádokat”; a cseh romák zöme innen később Auschwitzba került

A márciusi válság Éleződő feszültség Prága és az autonóm tartományok között anyagilag Pozsony és Ungvár nem önálló; Prágától függtek, ám eközben egyre csehellenesebb politikát folytattak, fegyverkeztek, sereget építettek febr.-ban Beran követeli a kétarcú politikával való szakítást, erre a radikáli-sok a függetlenséget kezdik emlegetni, Berlinhez fordulnak (anyagilag is) Tiso is sejtette a függetlenség közeledtét, bár hivatalosan tagadta azt; Šaňo Mach, Tuka, ill. a Slovák c. lap sokkal egyértelműbben utalgatott erre márc. 6. Tiso nyilatkozata Čs. mellett, függetlenség csak hosszabb távon Prága második beavatkozása Kárpátalján és következményei márc. 6-án Hácha felmentette a huszti kormány ukránpárti tagjait a Hlinka Párt elnöksége megdöbbent: idővel teljes függetl.-re fog törekedni bécsi náci vezetők sürgetik Tisot és Sidort a teljes szuverenitás kinyilv.-ra Prága beavatkozása Szlovákiában mivel Berlin nem kifogásolta a huszti kormány leváltását, ezért márc. 9-én Hácha felmenti a pozsonyi kormányt is, statáriumot, katonai diktatúrát vezet be, 250 radikálist őrizetbe is vettek, mások Bécsbe szöktek Jozef Sivákot nevezik ki szlk. me.-nek, de ő nem vállalja el; új jelölt: Sidor a rivális szlk. csoportok egymást vádolták árulással, de vita volt a berlini és bécsi náci vezetés között is márc. 11-én Tiso leváltott min.eln. védelmet kért Hitlertől Szlk.-nak; a német sajtó felkapta az ügyet (és Hitler megragadta az ürügyet a beavatkozásra)

Szlovákia függetlensége Hitler beavatkozása Čs. likvidálása érdekében Ďurčanský, Mach és Tuka már hónapok óta tárgyalt a Führerrel márc. 12. felhívta Sztójay berlini magyar követet: Szlk.-t el fogja ismerni, de „szöv.-i barátságból” ezután 24 órán át vár K.alja elismerésével… u.aznap Berlinbe hívta Tisot, akinek szlk. vezetők nem adtak szabad kezet márc. 13. Tiso Berlinben (államfői fogadtatással) megtudja, hogy Hitler megszállja Cseh–Morvao.-t; ezután lényegében ultimátumot kapott: mondja ki a függetlenséget, különben Szlk.-t nem védi meg Hitler Tiso csak annyit ér el, hogy másnapra összehívta a szlk. parlamentet éjfélkor Volosin is kérte No. védelmét Kárpátalja számára A szlovák parlament történelmi ülése, 1939. márc. 14. Tiso és Sidor kérésére Hácha és Beran engedélyezte az ülés összehívását Tiso jelenlétében a pozsonyi képviselők inkább csüggedten és megütközve fogadták a hírt, a „kisebbik rossz” elvével döntenek a függetlenség mellett du. Volosin is értesült az eseményekről, s este bejelentette Kárpátalja függ.-t az egy napig élő Kárpát-Ukrajnát 15-én magyar bevonulás számolta fel ennek egy mellékhadszíntere a magyar–szlovák „kis háború”, magyar sikerrel (Szlk. és K.alja határa Ny-abbra tolódik az Ung-völgy biztosítása érdekében) Szlk. 38 200 km2-en jön létre, 2,7 m lakossal. Min.elnöke ismét Tiso, Sidor a belügy élén, Tuka tárca nélküli miniszter

A Cseh–Morva Protektorátus Hácha és Chvalkovský Berlinben márc. 14-én a cseh fél kérte a tárgyalást, estére Berlinbe is érkeztek éjfél után fogadták őket, Hitler bejelentette a megszállás megkezdését súlyos fenyegetések (és egy kisebb szívroham + injekció) után Hácha aláírta a nyilatkozatot, ami a Führer kezébe adta a cseh nép sorsát A megszállás és a németek fogadtatása Místek városánál már 14-én este golyózápor fogadta a német katonákat a szokatlanul hideg, ködös időben több német jármű lerobbant, de 15-én estére az egész ország szilárdan a nm.-ek kezén volt ellenséges és barátságos fogadtatás is volt, a helyi németek örömünnepe a cseh fasiszták hatalomátvételre készültek, de a nácik félreállították őket A Protektorátus állami berendezkedése márc. 16-án Hitler rendelete elvileg autonómiát ígért neki No.-on belül néhány héten át katonai közigazgatás (Johannes Blaskowitz és Sigmund List) ápr. 5-től Konstantin Neurath a Reichsprotektor, államtitkára (és a helyi SS főnöke) Karl Hermann Frank (1943-tól államminiszterként tényleges vezető) Hácha a Protektorátus „államelnöke” lett, a kormány élén ápr. végéig Beran, utána Alois Eliáš tábornok állt; saját rendőrség, kis „kormányhadsereg” is a valódi döntéseket a németek hozták meg, a cseh adminisztráció alárendelt, külföldi képviseletre és valódi hadseregre nem volt joga. területe 49 400 km2, lakossága 7,4 millió (97%-ban cseh)

Szlovákia 1939-ben Németország szerepe 1939. márc. 23. védelmi és külpolitikai egyezmény (nm. hadsereg állomásozik Ny-Szlk. bizt.-i zónájában, erődöket is építhet; No.-nak alárendelt külpolitika) fokozódó anyagi és gazdasági függés Hitler érdeke a stabil Szlk., nem kényszeríti rá a náci ideológiát, nem tolja előtérbe a nácibarát erőket sem; csatlós „kirakatállam” létesül Alkotmány elfogadása és a korporatív rendszer terve 1939. júl. 21. új, pártállami alkotmány az osztrák, olasz és portugál klerikofasizmus bevezetésének tervei: a társ.-t hét korporációra akarták osztani, zsidókon kívül mindenkinek kötelező a tagság osztályellentétek kiküszöbölése, mindenki (kötelező) munkája fontos Jogfosztó és antidemokratikus intézkedések ápr.-ban Állambiztonsági Főnökség létesült az ellenségek (bolsevik, zsidó, cseh) üldözésére; megfigyelés, lehallgatás, besúgóhálózat, munkatáborok a csehek kiutasítása „humánus, keresztény módon” zsidó az, aki izr. vallású; 1918 után keresztelkedett ki; zsidó házastársa van márc.-ban megtiltják keresztény liturgiai tárgyak zsidók általi árusítását ápr.-tól korlátozzák a közjegyzői, ügyvédi, lapszerkesztői (később orvosi, katonai) munkájukat, majd minden állami alkalmazásból elbocsátják őket előírták a zsidó vagyon összeírását; szept.: a romák jogfosztása is

A Protektorátus 1939-ben Cseh–német együtt (nem) élés különböző állampolgárság a németek és a csehek számára (eltérő jogok és kötelezettségek; eleinte csehnek lenni érdemesebb volt) az OMM korából örökölt németellenes praktikák újjáéledése (udvarias ellen-ségesség, bojkott, félretájékoztatás utcán és stat.-ban, nemzeti szimbólumok) három különböző (s ezért még gyenge) ellenállási mozgalom megjelenése Politikai Központ: Beneš hívei, pl. Prokop Drtina, Přemysl Šámal, Ladislav Rašín Nemzetvédelem: földalatti hadsereg, vezetői Sergej Ingr, Hugo Vojta tábornokok „Hűek maradunk” Petíciós Bizottság: főleg baloldali társadalmi mozgalom cseh és német hatóságok versenye a zsidókérdés „jobb megoldására” kezdődő összecsapások, zavargások ismét (Kladno, Brno, Olomouc) Politikai élet: további „egyszerűsítés” 1939. márc. a régi csehszlovák Nemzetgyűlés feloszlik a két még működő cseh párt összeolvad „Nemzeti Összefogás” néven a csehek alávetettsége nem sokkal nagyobb a szlovákokénál, sőt a cseh fasiszták és a helyi németek is kiszorultak a vezetésből Antiszemita és szélsőjobboldali lépések Gajda fasisztái és németek együtt követelik a faji törvénykezést; zavargások máj. végén Hácha további radikálisokat nevez ki jún. 4-én nyíltan zsidóellenes törvény, faji (származási) alapon a zsidó vagyon kisajátítását ua. Neurath nm. kézbe vonja (anyagi okokból)

Az emigráció működése London: Beneš és hívei Prága megszállása után Beneš próbál visszatérni a politikába szerinte a megszállás utólag érvénytelenítette Münchent (és az ő lemondását) fogadta Roosevelt (de nem ismerte el őt, bár Beneš ezt híresztelte) 1939. júl.-ban visszatért Amerikából Londonba, ahol a volt katonai elhárítás főnöke, František Moravec működött (A-54 pedig beépült az Abwehrbe) fogadta Benešt Churchill is (még nem min.elnökként) Beneš célja az 1938 előtti unitáris állam visszaállítása; de eleinte hajlandó egyezkedni az autonómiát kérő szudétanémet szocdem. Wenzel Jaksch-sal aug. 23-án találkozott Ivan Majszkij szovjet követtel; ettől kezdve egyre inkább a SzU.-ra támaszkodik (már itt felajánlja Kárpátalját?) Párizs: Milan Hodža és Štefan Osuský szlovák vezetők, de (a föderalizált!) Csehszlovákiáért küzdenek Franciao. inkább őket akarta elismerni, mint Benešt Kommunisták: szétszóródva 1938. nov.-ben a vezetés zöme Moszkvába menekült, emigráns Elnökség alakult (Gottwald, Šmeral, Rudolf Slánský), de a német komm.-k is Slánský később Párizsba ment (Vlado Clementishez és Jan Švermához) Londonban is működött egy csoport a Molotov–Ribbentrop paktum egyelőre kikapcsolta őket az ellenállásból