1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszaka. A népbíróságok Magyarország története 1944–1956

Háttér, mozgástér Vesztes háború, sikertelen kiugrás hatalmas veszteségek és anyagi károk; „félszabadulás”, „felszabadúlás” Nagyhatalmak egyenlőtlen érdekei a térségben USA: zömmel érdektelen, szólamok szintjén lép fel a Kö-Eu.-i államokért SzU.: új, fordított cordon sanitaire terve, négy zónával Majszkij-terv (területi növekedés, legnagyobb hadsereg, 30-50 év béke, népfrontos kormányok Kö-Eu.-ban) eleve szovjetizálni akarta a térséget, vagy a hidegháború kényszerítette rá? Moszkva, Jalta és Potsdam: paktum és/vagy ellentétek? százalékos megegyezés Sztálin és Churchill között, 1944. okt. Nyilatkozat a felszabadított Európáról, 1945. febr. Jalta hosszú távú következményei viták Lengyelország nyugatra tolásáról és Németország sorsáról, a szabad választások szovjet elutasítása, 1945. júl.–aug.

Új államhatalmi szervek létrehozása 1944. dec. 2. Szeged: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja megegyezik a kommunista pártéval 1944. dec. „spontán” megalakuló nemzeti bizottságok 1944. dec. Moszkva: döntés egy ideiglenes nemzetgyűlésről és az ideiglenes kormány tagjairól (!) népgyűléseken „megválasztják” a képviselőket közfelkiáltással, a nemzeti bizottság (pártok) által jelölt személyeket dec. 21. Debrecen: Ideiglenes Nemzetgyűlés (Sztálin születésnapja) ideiglenes, mert nem rendes választás előzte meg mivel csak az ország keleti fele képviselteti magát, csak határozatokat hoz szakítás a Horthy-rendszer jogfolytonosságával dec. 22. Ideiglenes Nemzeti Kormány élén Miklós Béla miniszterelnök („horthysta” átállt tábornok) a tagok között két nyílt kommunista (pl. Nagy Imre), két titkos kommunista (az egyik a „parasztpárti” Erdei Ferenc belügyminiszter; három tábornok, két-két szocdem. és kisgazda, ill. egy polgári demokrata miniszter

A hatalom megosztása Törvényhozás: egykamarás Ideiglenes Nemzetgyűlés csak kétszer ülésezett, össz. 8 napig (a szovjetek/ MKP meggátolta munkáját) házelnök Zsedényi Béla, két alenökkel együtt ők az Elnökség ápr.-ban és jún.-ban pótválasztások, MKP aránya csökken az FKGP javára ülések között a 22 tagú PB gyakorolja az INGY jogait Államfői poszt ideiglenes szabályozása az INGY, az INGY Eln., az INK és a NFT (Nemzeti Főtanács) látja el. NFT: 1945. jan. 26, három fős testület, inkább reprezentatív Végrehajtás: Ideiglenes Nemzeti Kormány folyamatos ülésezés, 1945 ápr.-tól Budapesten, de szoros szovjet kontroll rendeleti kormányzás az INGY-től kapott felhatalmazással nyári személycserék: az MKP-hez lojálisabb miniszterek Igazságszolgáltatás: ld. később, de a rendes bíróságok változatlanok Összegzés. Nincs írott alkotmány, de facto köztársasági jelleg INGY háttérbe szorul, tv.hozás-végrehajtás összefonódik, de nincs ellenzék; rendeleti kormányzás, pártközi tárgyalások nagy szerepe

Pártok és irányzataik MKP – ideológiai egység, a két szárny mégsem egyenrangú moszkoviták: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy hazai kommunisták: Kádár János, Rajk László FKGP – jobbold. gyűjtőpárt (másikat a szovjetek nem engedtek) kereszténydemokraták: Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán paraszti bázisú centrum: Nagy Ferenc, Kovács Béla, Varga Béla baloldal (MKP-hoz húz): Dobi István*, Dinnyés Lajos* SZDP – szintén megosztott, belső harcok gyengítik jobboldal: Peyer Károly, Valentiny Ágoston centrum: Kéthly Anna, Szélig Imre balszárny: Szakasits Árpád, Marosán György*, Ries István*, Rónai Sándor* NPP – szintén megosztott jobboldal: Kovács Imre baloldal: Veres Péter, Erdei Ferenc* PDP – szűk befolyású, főleg nagyvárosokban jelentős hamar kiszorul a kormánykoalícióból, nemzeti bizottságokból stb. *kriptokommunisták, az MKP beépített emberei

Fegyverszünet 1944. dec. 28. hadüzenet Németországnak 1945. jan. 20. Moszkva: fegyverszünet 1937 végi határok mögé kell visszavonulni (végső döntés a békekonf.-é) 8 hadosztály a náciellenes harc rendelkezésére bocsátása (tényleges bevetésükre nem került sor) 300millió $ jóvátétel (ebből 200 a SzU. részére) „fasiszta” maradványok felszámolása, „demokratizálás” (hamarosan hatálytalanítják a zsidótörvényeket; a fasiszta lapokat, szervezeteket feloszlatják; faji okból v. baloldaliság miatt üldözötteket rehabilitálják) Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) felállítása a SZEB szerepe Magyarországon kizárólag a szovjetek véleményét képviselte, elnöke Vorosilov marsall korlátozta Mo. szuverenitását, beleszólt a belpolitikai életbe (pártok, újságok, sőt külföldre utazások engedélyezése, INGY összehívásának gátlása stb.) az MKP anyagi és erkölcsi támogatása szovjet forrásokból

Földreform 1945. márc. 17. – 600/1945. ME. r. (Nagy Imre), majd 1945. VI. tc. Földek elkobzásának szabályai háborús bűnösök, nyilas és más fasiszta vezetők teljes földjét szintén kárpótlás nélkül a teljes 1000 kat. h. feletti birtokokat kárpótlással az úri birtokok 100 kh. és a parasztiak 200 kh. feletti részét (de Pest megyében 50 kh. felett, az antifasiszta ellenállók földjének pedig csak a 300 kh. feletti részét) Földjuttatás szabályai főleg a földnélküli cselédek, napszámosok, ill. nagycsaládos törpe- és kisbirtokosok kaptak, átlagosan 5 kh. birtokot földigénylő, majd földösztó bizottságok létrejötte 5,6m kh. elkobzása, ennek 58%-t osztják szét 640ezer család között erdők, mintagazdaságok, nagygépek, mg.-i üzemek nem oszthatók szét (utóbbi kettő közös használatát a földműves-szövetkezetekre bízzák) Értékelés megszűnt a nagybirtok-rendszer, általánossá lett a kisbirtok társadalmi igényeket elégített ki, gazdaságilag visszalépést jelentett

Háborús bűnösök felelősségre vonása 1945. jan. 25. – 81/1945. ME. r. (később: 1945. VII. tc.) a „megbízhatatlan” szakbíróságok helyett laikus népbíróságokat állít fel minden törvényszéki központban tagjai: az öt koalíciós párt 1-1 tagja, ill. szav. jog nélküli szakbíró (elnök) fellebbviteli fóruma a NOT (az 5 párt delegálja tagjait, de ők szakbírák) 1945. ápr. hatodik tagként a szakszervezet is tagot delegál szavazategyenlőség esetén az elnök is szavazhat internálás helyett kényszermunkát szabhat ki a PDP-t hamarosan innen is kirekesztik 1950-ig 58,6e fő állt népbíróság elé, 477 halálos ítélet, 189 kivégzés Népügyészség Igazolóbizottságok az öt párt delegáltja + jogász + az érintett intézmény képviselője az eljárás alá vont állami, önkormányzati stb. intézmények tagjai nyilatkozatot töltöttek ki, majd nyilvános tárgyaláson meg is hallgatták őket eredménye lehetett: igazolás melletti feddés, áthelyezés, előléptetésből 5 évre kizárás, vezető állásból kizárás, nyugdíjazás; ill. igazolás nélkül állásvesztés, internálás, népügyészségi vizsgálat

Népbíróságok működése a jogszabály visszamenőleges hatályú pártbíróságok voltak, politikai megrendelésre/elvárások alapján dolgoztak, de az egyéni bosszúállás szempontjai is jelentősek a tárgyalások nyilvánosak, a közönség zajos véleményét nem tartották féken, ezáltal nyomást gyakoroltak minden szereplőre a tanúk, ügyvédek könnyen maguk is vádlottak lehettek a hatályos jogot is gyakran megsértették a vádiratok jogi előkészítése igen gyenge, a vádbeszédek a közönségnek szóló nagy szavak, jogilag nem szabatosak nincs meg az ártatlanság vélelme, az ártatlanságot kell bizonyítani az igazság alapos feltárása helyett gyors bűnbakkeresés jellemzi emiatt gyakran a kisebb bűnösök kaptak nagyobb büntetést, a nagyobbak sokszor megúszták – az elmarasztaló ítélet nem szégyen, hanem pech időnként tudatosan ítéltek el ártatlanokat is az elítéltek zöme bűnös volt, de nem kaptak lehetőséget a tisztességes eljárásra

Rendőrség, politikai rendőrség Kezdettől az MKP szervezte meg és irányította ők döntik el, ki a „nép ellensége” csendőrség feloszlatása, a rőr. állami szerv (Magyar Államrendőrség), Budapesti és Vidéki Főkapitánysággal, helyi szinten kap.-ok, 4 osztállyal (bűnügyi, politikai, igazgatásrendészeti, rendőrbírói) Politikai rendőrség (Politikai Rendészeti Osztály, PRO) Budapesten az MKP hozza létre Péter Gábor vezetésével, Debrecenben pedig a kormány (vezetője ott Tömpe András) a szovjet állambiztonsági szervek segítségével dolgoznak 36 helyi vezetőből 34 a kommunista a szocdem. és kisgazda helyetteseket elszigetelték a döntésektől Első törvénysértések pártrendőrségként lép fel, gyakori brutalitások, túlkapások májustól csak a PRO kezébe kerül az internálás eszköze, a jogerősen felmentett vádlottakat „harmadfokon” internálták a visszaéléseket kivizsgálni akaró Valentiny igazságügy-min.-t leváltják

A politikai rendőrség a hatalmi hierarchiában 1945. jan. 1946. okt. 1948. szept. 1950 jan. 1953. júl. BM ÁVH MÁR MÁR BM ÁVH BFK+VFK BFK VFK ÁVO BFK VFK PRO+PRO