2. Újrakezdés a II. világháború után A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politikatörténete
Jalta és Potsdam 1945. febr. 11.: jaltai nyilatkozat – minden ország (elvileg) maga dönti el kormányformáját, szabad választásokon Roosevelt jobban bízott a SzU-ban, mint a gyarmatosító nyugatiakban Anglia és Fro. jobban félt Németországról, mint a SzU-tól lásd 1944. okt. Churchill és Sztálin százalékos megegyezését! Partneri szerepet biztosítanak a SzU-nak (kollektív biztonsági rsz.) felhatalmazás Kö-Eu. szélsőjobboldali rsz.-einek demokratizálására is Sőt: (titokban) „szovjet kézre adták” K-Kö-Eu-t megnőtt a szovjetek imperialista „étvágya” – hosszú távon nem bírja gazd.-lag K-Kö-Eu. társ.-i elmaradottságát csak így (drasztikusan) lehetett felszámolni a szovjetektől való félelem tette lehetővé Ny-Eu. integrációját és az NSZK demokratizálódását Mások szerint: Jalta csak legenda, nem ott dőlt el minden 1945 júl 17. – aug. 2. Potsdam: ellentétek mélyülése Sztálin elutasítja a szabad választásokat K-Kö-Eu-ban viták után elismerik az új szovjet és lengyel határokat, a német kitelepítést Németországot, Ausztriát, Berlint és Bécset 4 megszállási zónára osztják
Szovjet stratégiai célok A SzU. geopolitikai biztonsága: új, „fordított cordon sanitaire” saját érdekszféra kiépítése négy zónával: 1. SzU-hoz kerülő terület, 2. azonnali csatlósok (Lo. és Ro.), 3. 10–15 évi fokozatos átmenet, 4. a független Ny-Eu. Majszkij-terv 1944. jan. 11.: a szovjet birodalom megnövelése, Európa legnagyobb szárazföldi hadereje, legalább 30–50 év béke biztosítása, az antifasiszta koalíció fenntartása, szovjetbarát „népfront-kormányok” létrehozása föderációk elvetése (erős hatalmú riválisok létrejöttének meggátlása) néhány csatlós vezető K-Kö-Eu. SzU-hoz csatolását is akarta (Sztálin ezt elveti) A világforradalom újabb lépcsőjének elérése I. vh.: komm. állam; II. vh.: komm. tábor; III. vh.: az egész világ kommunista vita arról, hogy Sztálin eleve szovjetizálni akarta-e K-Kö-Eu.-t, vagy csak a hidegháború kényszere okozta ezt? jelenlegi tudásunk inkább az előbbit teszi valószínűvé (minden országban hasonló menetrend, a KP-k pénzzel és utasításokkal való ellátátása, kezdettől beavatkozás a megszállt államok belpolitikájába, nincs bizonyíték a forradalom exportjának tervével való szakításra stb.) sőt, egy lélegzetnyi szünet után Németország és egész Európa következett volna
A területi viták kiújulása Fegyverszünetek a II. világháború veszteseivel Románia 1944. szept. 12.; Bulgária 1944. okt. 28.; Magyarország 1945. jan. 20. Szövetséges Ellenőrző Bizottságok felállása (szovjet beavatkozás a belpol.-ba) jóvátétel (Ro. 300m $, Bg. 70m $, Mo. 300m $) (m=millió) szovjet megszállás, katonai jelenlét a vesztes államokban (és Lengyelo.-ban) hadat üzennek No.-nak, Ro. és Bg. ténylegesen is bevet csapatokat német javak kisajátítása a Szovjetunió által területi rendezés: elvesztik háborús hódításaikat, Románia 1940. jún. 28-i, Bulg. 1941. jan. 1-jei, Magyaro. 1937. dec. 31-i határait kapja vissza (Ro. visszakapja É-Erdélyt, de elveszti Besszarábiát a SzU javára) (+D-Dobrudzsát is, Bg. javára) Vitatott területek: revíziók és ellenrevíziók Makedónia-vita Bulgária és Jugoszlávia között, amit esetleg föderáció old meg Jugoszláv igények Szaloniki és Trieszt felé is Erdély, a Felvidék és a Vajdaság kérdése Szovjet–lengyel és szovjet–román viták, a SzU terjeszkedése Szovjet–csehszlovák egyezmény Kárpátaljáról Lengyel–német viták a „Visszatért területekről” (Lo. „nyugatra tolása” miatt) Csehszlovák–lengyel határviták kiújulása és újabbak létrejötte is
Határváltozások 1945 után
Népmozgások, telepítések A németek kitelepítése Közép-Európából a potsdami konferencia dönt róla véglegesen; addigra több helyen már jelentősen előrehaladt az elűzés folyamata a Lengyelo.-hoz csatolt volt német területekről „önként” (még a szovjetek előtt) elmenekült 2-3m fő, további 4-5m embert kitelepítettek (maradt max. 1m fő) Csehország: a Szudéta-vidékről közel 3m németet telepítenek ki a kiűzés első fázisa idején embertelen körülmények, különösen Lo.-ban rengeteg halálos áldozat is; Čs.-ban 1946, Lo.-ban 1947 folyamán vált csak szervezetté Mo.-ról a szöv.-ek több nm.-t akartak kitelepíteni, mint ahányan voltak; a magyar pol. zöme is támogatta eleinte, végül kb. 170-200e fő távozott Ro.-ból kisebb, Ju.-ban jelentős arányú a nm.-k kitelepítése a távozók zöme a Ny-i szektorokba került, de a majdani NDK ter.-re is milliók Lakosságcserék, egyéb önkéntes és kényszertelepítések az elnéptelenedett „lengyel” és cseh ter.-re a két ország többi részéből telepesek a SzU-ból és Ny-Eu.-ból több millió lengyel települt haza széttelepítették a Lo.-ban, Čs.-ban maradt nm., ukrán és (részben) m. lakosságot magyar–szlovák lakosságcsere, alig 70–70e fő (részben kényszer-)cseréje 240e fő menekült a határon túlról Mo.-ra százezreket deportáltak a Gulágra Kö-Eu.-ból, Baltikumból, SzU-n belül is túlélő zsidók kivándorlása Palesztinába; politikai emigráció Nyugatra
A békekonferencia Tárgyalások Párizsban, 1946. júl.–okt. a német, osztrák és japán békéről nem tárgyalnak a konferencia csak ajánlási joggal rendelkezik, a döntést a párhuzamosan ülésező Külügyminiszterek tanácsa hozza meg a plenáris ülésen részt vehetnek a vesztesek, a bizottságok a vesztes államok területi kérdéseit tárgyalják, de a vesztesek ezeken nem tárgyalhatnak győztesek közötti vitákat nem vesznek napirendre Párizsi békék, 1947. febr. 10. magyar, román, bolgár (olasz, finn) határok és a jóvátétel véglegesítése (nincs lényeges változás a fegyverszünetben szereplő feltételekhez képest) Németország: nincs békekötés, de cél az egység fenntartása nyugaton alulról, keleten felülről kezdik meg a közigazgatás kiépítését a SzU fő célja a jóvátétel kiszívása saját zónájából (1945-ben az ipar negyedét szerelték le, majd 10 éven át a nemzeti jöv. 20–33%-át vitték a SzU-ba) a belnémet kereskedelmet is csak kelet felé engedi (és szállítja tovább a SzU-ba) a keleti menekülteket a szovjetek Ny-i zónákba utasítják a nyugati zónák megkezdik összeolvadásukat (Bizónia 1946. dec.) Sztálin No. egységét, demilitarizálását és „demokratizálását” követeli
Politikai erők áttekintése Munkáspártok Más kormánypártok Ellenzék K-No. NKP+szocdem. = NSZEP blokkpártok (CDU, LDPD) nem jött létre Lengyel L. Munkáspárt + szoc. = LEMP Néppárt, Demokrata P. Lengyel Néppárt (Mikołajczyk) Csehszl. CSKP+szocdem. = CSKP Nemzeti Szocialista P. (Beneš) Čs. Néppárt; Szlovák Demokrata Párt nincsenek ellenzéki pártok Mo. MKP+szocdem. = MDP Parasztpárt, Kisgazda-párt a Kisgazdapártról „leszeletelt” erők Rom. RKP+szocdem. = RMP (R. Munkásp.) Ekésfront, Magyar Népi Szövetség, Tătărescu liberálisai Parasztpárt (Maniu) Nemzeti Liberálisok (C. Brătianu) Bulg. BKP+szocdem. = BKP Népi Földműves Szöv., Zveno Népi Szöv. (Petkov) ex-szocdem. (Lulcsev) Jug. JKP 1945 nov.-ig működtek Alb. AKP jelentéktelenek
Azonos események Több a hasonlóság, mint a különbség a legtöbb országban hasonló módon ment végbe az újjáépítés, a földreform, az államosítások megkezdése, ill. a háborús bűnösök felelősségre vonása A változások élén a kommunista pártok álltak politikai ellenfeleik legjobbjai meghaltak a háborúban, a maradék középszerű a kommunisták szervezettek, céltudatosak és eleinte önmérsékletet mutatnak megszerzik a belügyi/igazságügyi tárcát és a (politikai) rendőrséget nacionalista társadalmakban ők is nemzeti érzelmekre játszottak új (nép)köztársaságok: Ju. 1945. nov., Mo. 1946. jan., Bg. szept. Ro. 1947. dec. Nemzeti Front/Népfront-kormányok létrejötte, kommunistákkal Lo.: Lengyel Nemzeti Felszabadító Biz. (Lublin 1944. júl.), Nyugati nyomásra „egyesül” londoni emigránsokkal: Nemzeti Egység Ideigl. Korm.-a (1945. jún.) Čs.: Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontja, kassai kormányprogram 1945. ápr. a hazai erők és a londoni és moszkvai emigráció nacionalista összefogásával Mo.: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944 dec. Ideigl. Nemzeti Kormány Ro. 1944. okt. Országos Demokratikus Arcvonal. Előbb tábornokkormányok, szovjet nyomásra 1945. márc.-ban balos koalíció Ju. Jugoszláv Népfelszabadítás Antifasiszta Bizottsága (AVNOJ, Tito) 1945. márc.-ban „egyesül” a londoni emigráns kormánnyal Bg.: Hazafias Front, Alb.: Antifasiszta Nemzeti Felszabadító Tanács, 1945
Az első földreformok Közös sajátosságok nagyobb mértékű Mo.-on, Lo.-ban és No. keleti zónájában (nagybirtokok) az eleve kisbirtokos Balkánon kisebb mértékben volt rá szükség határozott nacionalista jelleg (kollaboráns, német és magyar földek elvétele), a többségi lakosság telepítési akcióival együtt ez volt az egyházakra mért első csapás további földreformok követték még egyes országokban (Ro., Lo., Čs., Ju.) dátum (év, hó) max. birtok (hektár) elkobzott kiosztott juttatottak száma átlag juttatás föld nagysága Kelet-No. 1945.09. 100 ha 2,2m ha 570e fő 8 ha Lengyelo. 1944.09. 50–100 ha 6,0m ha 1070e fő 6 ha Csehszlov. 1945.06. – 2,9m ha 1,2m ha 303e fő 4 ha Magyaro. 1945.03. 57–114 ha 3,2m ha 1,9m ha 642e fő 3 ha Románia 50 ha 1,44m ha 1,1m ha 920e fő 1,2 ha Jugoszlávia 1945.08. 45 ha 1,6m ha 0,8m ha 316e fő 2,5 ha Bulgária 1946.03. 20–30 ha 0,14m ha 128e fő 1,1 ha
A gazdasági élet átalakulása Háborús károk és újjáépítés a nemzeti jövedelem 5×-e volt a kár Mo.-on, 13×-a Lo.-ban és 50×-e Jug.-ban Ju: az ipar 40%-a, lakások negyede megsemmisült újjáépítés: kétkezi munka, lelkesedés + UNRRA-segély Čs.-t kivéve eleve elutasították a Marshall-tervet; szovjet nyomásra Čs. is… Államosítási hullámok az iparban ahol az ipari vállalatok zöme német tulajdonban volt, azt azonnal kisajátították (a vesztes államokban) szovjet résztulajdonúvá alakították át vagy leszerelték Lo.-ban és Jug.-ban a német tulajdon miatt korán, 1946-ban (kisebb cégek is) Cs.-ban és Mo.-on több lépcsőben 1945–48 között Ro. és Bg. csak 1948–1950 között államosított (a szovjet gazd.-i pozíciók megszilárdulása után) Tervgazdálkodás bevezetése Jugoszlávia: 1947. ápr.-ban ötéves, már sztálini típusú grandiózus terv, ami egyben a SzU-tól való gazdasági függetlenség megalapozását is szolgálta a többi országban rövidebb távú (1–3 éves), szerényebb tervek, akár 1946-tól, céljuk az újjáépítés, de egyúttal a kommunista gazdaságirányítás is Lo., Mo. 1947–49 hároméves terv; Čs. 1947–48 kétéves terv
Háborús bűnök megtorlása Népbíróságok létrehozása és sajátosságai a népbíráskodást megalapozó jogszabályok kibocsátása: Lo. 1944. aug., Bg. 1944 vége, Mo. 1945 jan., Ro. 1945. ápr., Čs. 1945. jún., Jug. 1945. aug. laikus személyek bevonása az ítélkezésbe (politikai pártok delegálásával) Bg.-ban és Ro.-ban egy évig sem működtek, Mo.-on öt éven át fennmaradt az egyéni és nemzeti bosszú mellett a kommunista térfoglalást is segítette, különösen Bulgáriában és Jugoszláviában az elítéltek között a kisebbségiek felülreprezentáltak (Ro., Čs., Ju., Lo.) az ítéletek döntő többsége ugyanakkor valós bűnökkel szemben született nemcsak katonákat, hanem civileket, politikusokat is érintettek a perek A megtorlás mértéke legkeményebb Bulgáriában (legtöbb kivégzett itt: 2600 halálos ítélet, 1000 végrehajtott + további minimum 2000 főt ítélet nélkül gyilkoltak meg) és No. szovjet zónájában („nácitlanítás”, 500e fő elbocsátása) Romániában az átlagnál jóval mérsékeltebb, csak néhány főt végeztek ki Magyarország esete a nemzetközi átlagnak megfelelő volt Ismertebb háborús perek, halálos ítéletekkel Čs. Karl Hermann Frank, Josef Tiso; Mo. Szálasi Ferenc, Sztójay Döme, Bárdossy László; Ro. Ion Antonescu; Ju. Draža Mihailović