LUXEMBURGI ZSIGMOND 1387-1437.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A rendi állam kialakulása, működése
Advertisements

Bizánci birodalom.
A PÁPASÁG ÉS A CSÁSZÁRSÁG KÜZDELMEI
Magyar politikai gondolkodás története es tanév, 1. félév.
Az Aranybulla.
A török elleni harc kibontakozása: a védekezés és támadás kettőssége
Keresztesek.
MAGYARORSZÁG A DUNAI MONARCHIÁBAN
Iskolánk névadója: Szent László király
A HUNYADIAK KORA.
Vegyes házi királyok 1301-től 1490-ig.
Készítette: Szoboszlai Adrienn 7.a
„Hazáért és szabadságért”
Zsigmond király és kora
( ).  Gyermekként került a trónra a hatalom a bárók kezébe került.  Az egymással harcoló birtokosok, falvakat, városokat égettek fel.  Király.
Mátyás király, az igazságos
MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS.
XII: BUDAPESTI SPECIÁLIS SZAKISKOLAI KOMPLEX TANULMÁNYI VERSENY a speciális szakiskolák és az előkészítő szakiskolák évfolyamos diákjai számára.
I. (Anjou Nagy) Lajos ( ).
A mohácsi csata.
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Zsigmond király uralma
Zrínyi Miklós életműve
Fehérvár (Székesfehérvár) (7): Magyarország től Géza fejedelem szálláshelye; 1001-től koronázóváros; : török uralom alá.
Szent László- Könyves Kálmán uralkodása
A királyi hatalom helyreállítása
A Jagelló-kor – a rendi monarchia válsága
Az ország 2 majd 3 részre szakadása
Serege Krisztina: Corvin János
Némedi István: A nándorfehérvári csata előzményei
Vencel német király Élt: február augusztus 16.
A huszita típusú szekérvár megjelenése a magyar hadrendben
A HUNYADIAK KORA 1. Hunyadi János
Csík-hágó Iskola Magyar Történelem
Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 4
A mohácsi csata.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása
Napóleon A császár.
Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései.
Ez az állam volt a mai Franciaország közvetlen elődje.
Törökök Magyarországon
Cseh- és Lengyelország a XIV-XV. sz.-ban. A felzárkózó régió  Ny-Európa válsága  érinti Közép-Európát  folyamatos a fejlődés  XIV. sz. eleje – a Luxemburg.
A török kiűzése – Magyarország a dunai monarchiában Savoyai Jenő Badeni Lajos Lotharingiai Károly XI. Ince pápa.
Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait, főbb hadjáratait! Mutassa be Mátyás külpolitikáját, hadjáratait! Válaszában térjen ki az alábbiakra:  A.
Vallások és vallásháborúk A XVI. és XVII. század folyamán.
Nagy Lajos Nagy Lajos, a lovagkirály A király jövedelmei az Anjouk idején.
A királyi hatalom meggyengülése A Jagelló-család.
Hunyadi Mátyás uralkodói portréja február 23. Kolozsváron született. Lovagi nevelést kapott – tanítója Vitéz János váradi püspök. Humanista szellemben.
Az Árpád-ház kihalását követő idők 1301 – I. Károly országa Nápolyból származó család (Anjou = anzsu) Caroberto = Károly Róbert A háromszor koronázott.
Kelet-Európa és a Balkán
Mátyás a nagyhatalmú király
Kialakulása, nyugati és keleti
85. Zsigmond király és kora A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán.
LUXEMBURGI ZSIGMOND Zsigmond uralkodása két szakaszra bontható: 1. Harc a trónért, a királyi hatalom megszilárdítása: Nagy Lajos fiú utód nélkül.
A Német-római Birodalom
Hunyadi János.
Kinizsi pál 1431?-1494.
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
Luxemburgi Zsigmond fél évszázada
A rendi monarchiák kialakulása
A sztyeppei vándorlás szakaszai
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
A királyság újjászervezése: Károly Róbert
A Német-római Birodalom és a pápaság
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Cseh- és Lengyelország
I. Károly (Róbert) ( ).
Szent István örökében.
Szövetségi rendszerek
LUXEMBURGI ZSIGMOND
Előadás másolata:

LUXEMBURGI ZSIGMOND 1387-1437

Zsigmond uralkodása két szakaszra bontható: 1. Harc a trónért, a királyi hatalom megszilárdítása: Nagy Lajos fiú utód nélkül hal meg  küzdelem folyik a trónért eleinte Mária (Nagy Lajos lánya) társuralkodója volt (1395-ig, akkor Mária vadászbalesetben ) ellenkirályt is állítottak vele szemben (II. Kis Károly), akit Mária hívei később megöltek végül a bárók akaratából került hatalomra, ennek nagy ára volt: Lackfi Istvánt nádorrá kellett választania, a Kanizsai-Lackfi liga többi tagjának pedig birtokokat kellett adnia (liga = bárói családok érdekszövetsége) várainak felét elvesztette, így jelentős bevételtől esett el, és a hatalma is lecsökkent.

Zsigmond megpróbálta növelni hatalmát, emiatt a 1401-ben fogságba ejtették a királyt, és Siklós várába zárták. A siklósi fogság ideje alatt szövetkezett a Garai-Cillei ligával, akik kiszabadították. Ezt követően egy királyhű bárói réteget alakított ki: ekkor alapozták meg családjuk tekintélyét a Garaiak, Cilleiek, Báthoryak, Rozgonyiak, és Perényiek. Ekkor került Magyarországra a törökök elleni harcokban hírnevet szerző Ozorai Pipo is. A Zsigmond-párti bárók szövetsége volt a Sárkányos Rend. Fejleszti a városokat, főleg a bányavárosokat (Selmecbánya, Besztercebánya), számított ugyanis az adóikra. 1405-ben kiadta a városi dekrétumokat, melyben megerősítette a városok jogait, és a jelentősebb városokat meghívta az országos tanácskozó gyűlésre.

2. szakasz: aktív külpolitika Fő probléma: a török elleni küzdelem a) Kezdetben támadni próbált, mivel igencsak megnőtt a török veszély: 1354-ben a mohamedán vallású ottomán-törökök elfoglalják a Gallipoli-félszigetet (Európa és Ázsia határa) 1361-ben elfoglalják Drinápolyt (Bizánc 2. legnagyobb városa), amely az európai rész fővárosa lesz az 1389-es rigómezei ütközet után pedig elesett Szerbia, a törökök Magyarország határához értek. Zsigmond eltökélt szándéka volt, hogy kiűzze a törököket Európából, ezért keresztes hadjáratot indított ellenük. A döntő ütközetre 1396-ban Nikápolynál került sor, ahol a lovagok csúfos vereséget szenvedtek.

b) Ezután Zsigmond védekezésre rendezkedett be: új adó a hadsereg fenntartásához a telekkatonaság bevezetése: minden húsz jobbágytelek után a földesúrnak egy felfegyverzett könnyűlovast kellett kiállítania. A déli vidéken megerősítette a határt, és egy tagolt hármas védelmi rendszert épített ki:  szövetséges ütközőállamok: Havasalföld, Szerbia, Bosznia  határ mentén kialakított bánságok (macsói-, szörényi)  a déli végvárvonal, melynek központja Nándorfehérvár 1428-ban megpróbálta visszafoglalni a törököktől Galambóc várát, ám ez nem sikerült. A déli irányú küzdelmek alatt elveszítette Dalmáciát, ami ismét velencei fennhatóság alá került

c) Nyugati szövetség keresése megpróbált a török ellen szövetségeseket is gyűjteni, belátta, hogy csak több európai állam összefogása állíthatja meg őket 1410-ben német-római királlyá választották. Ekkor hívta össze a XV. század legnagyobb „összeurópai kongresszusát”, Konstanzban (1414-1418, konstanzi zsinat.) A zsinat elsődleges feladata az 1378. óta tartó szkizma (egyházszakadás) felszámolása volt. Ekkor ugyanis 3 pápa volt. Zsigmondnak sikerült elérnie, hogy a három helyett egyet, V. Mártont válasszák meg pápának. A második kérdés az egyház megreformálása volt. Ehhez kapcsolódott a cseh reformátor, Husz János meghallgatása is, akit Zsigmond támogatott, ám a püspökök nyomására mégis elítélte máglyahalálra. (cél: a pápa támogatásának megnyerése a török ellen.)

Husz kivégzésével azonban maga ellen hangolta a cseheket, és elkezdődtek a 17 évig tartó huszita háborúk, melynek leverésére keresztes háborút hirdetett. Kihasználta, hogy a huszitáknak két irányzatuk is kialakult (kelyhesek-táboriták)és sikerült megosztania a felkelőket. a kelyhesek átpártoltak hozzá, s az ő segítségükkel végül 1434-ben Lipanynál döntő csapást mértek a táboriták seregére. A huszita háborúk vége felé érte el legnagyobb sikerét, 1433-ban a pápa német-római császárrá koronázta nagy esély egy ütőképes haderő összeszedésére. gond: mire megszerezte a császári címet, megöregedett, így nem tudta megindítani a törökellenes hadjáratot.