OKAI, CÉLJAI, LEFOLYÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A KERESZTES HÁBORÚK OKAI, CÉLJAI, LEFOLYÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Előzmények: 1054-ben kettészakad az egyház (egyházszakadás, vagy szkizma) Róma központtal: katolikus egyház, vezetője a római pápa;  Bizánc központtal ortodox (görögkeleti) egyház, feje a bizánci pátriárka a keresztény vallásgyakorlat része a zarándoklat is: pl. megtisztulás a Szentföldön, a Szent Sírnál iszlám terjeszkedés: a szeldzsuk-törökök legyőzik a bizánci császár seregét (Manzikert, 1071), elfoglalják Jeruzsálemet is Bizánc segítséget kér VII. Gergely pápától

A hadjáratok okai és célkitűzései: A pápa céljai: a görögkeleti (bizánci) egyház újraegyesítése a római katolikus egyházzal a pápa vezetése alatt; a Nyugat védelme az előretörő iszlámmal szemben; A Szent Sír, a Szentföld felszabadítása.

Az európai feudális államok, népek okai a keresztes hadjáratokra Európa túlnépesedése; Vágy a részesedésre a levantei kereskedelem hasznából; A feudális társadalom belső feszültségeinek levezetése: paraszti elégedetlenség; föld nélküli lovagok  zsákmány és földszerzés lehetősége Ideológiai (vallási) okok: a Szent Sír védelme, bűnbocsánat ígérete, zarándokútvonal (egyben kereskedelmi útvonalak) biztosítása, Jeruzsálem felszabadítása a pogány uralom alól.

A keresztes hadjárat meghirdetése: Idő és helyszín: 1095, clermonti zsinat II. Orbán pápa gyújtó beszéde: Isten így akarja; jelszó: Jeruzsálem; jelkép: a fehér kereszt; Érdekesség: a hadjárat vezetésére a magyar királyt, Szent Lászlót kérte fel a pápa, de László 1095-ben 

A főbb hadjáratok 1. keresztes hadjárat (1096–1099) Itálián, Dalmácián ill. Magyarországon átvonuló gyülekező seregek (Bouillon Gottfried vezetésével) Jeruzsálem elfoglalása 1099. júliusában, Jeruzsálemi királyság megalapítása, A királyság élén Bouillon Gottfried, felveszi „a Szent Sír helytartója” címet, később testvére, Balduin követi a királyság bukása 1187-ben: Szaladin szultán a hattini csata után dönti meg a királyságot.

III. keresztes hadjárat: Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes császár vezeti: győzelmet arat 1190-ben, de Frigyes vízbe fullad a Kalukadnosz (Szalef) folyón való átkeléskor; A helyzetet Oroszlánszívű Richárd angol, és II. Fülöp Ágost francia király seregei mentik meg: Akkon bevétele 1191-ben. Fegyverszünetet kötnek Szaladinnal: engedélyt kapnak a zarándokok Jeruzsálem felkeresésére.

IV. keresztes hadjárat: 1202–1204 III. Ince pápa Konstantinápoly (Bizánc) elfoglalását kéri. (cél: egyházegyesítés) 34000 keresztes lovag támad a Bizánci Császárság fővárosa ellen, hosszas harc és öldöklés árán veszik be. Kirabolják (több nap fosztogatás engedélyezett). Létrehozzák az ún. Latin Császárságot, ezt a területeiket visszafoglaló görögök 1261-ben felszámolják, megsemmisítik. Nem sikerül a pápa terve, a egyházegyesítés sem.

Gyermekek keresztes hadjáratai István (francia parasztfiú) – 15 ezer gyermek összecsődítése, Marseille-ben hajóra szállnak, Szardínia szigeténél vihar, a flotta nagyobb hányada elsüllyed, a maradék megérkezőket a rabszolgakereskedők örömmel fogadják. Miklós (Nikolaus) Kölnben húszezer gyermeket toboroz – többségüket a szülők, segítők hazajuttatják, maradékuk rablók fogságába esik.

További kísérletek II. András magyar király keresztes hadjárata 1217-ben, különösebb eredmény nélkül II. Frigyes német-római császár a kiközösítése miatt kénytelen harcolni, vereséget szenved IX. (Szent) Lajos francia király többször is kísérletezett, de szintén eredménytelenül

A keresztes mozgalom kudarcának oka: A részt vevő országok érdekeiket nem tudták összekapcsolni az egyetemes eszmékkel. Bizánc segítséget akart, de Velence gazdasági, a normannok pedig hatalmi szempontból Bizánc ellenségei maradtak. Bizánc nélkül viszont a szállítás, utánpótlás nem volt lehetséges.

A keresztes hadjáratok következményei: az észak-itáliai tengerparti városok és a dél- franciaországi városok fellendülése (kereskedelem Kelettel), gazdasági és tudományos eredmények cseréje: megjelennek a vízkerekek, szélkerekek, malmok, vízemelők; a papirusz és a pergamen (állatbőr) mellett a papírgyártás kialakulása átvétellel; Kínából kicsempészett selyemhernyó; selyemgyártás. Az ókori kultúra különböző eredményei arab közvetítéssel terjednek Európában (arab számjegyek Indiából, csillagászat, orvostudomány, fizika, alkímia; fémmegmunkálás, kohók, stb.), lefordítják a megszerzett régi kéziratokat (pl. az ókori görögök műveit).