Sós Ildikó OTDK 2011. Megosztott szavazat a magyar országgyűlési választásokon.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dupláz-e a Jobbik? Mérők Klubja, január 30. Előadó: Závecz Tibor.
Advertisements

 Önbevallás szerint liberális (12%)  Szakpolitikai kérdések és értékválasztás alapján liberális  Kapitalista (4%)  Emberi jogi (18%)  Kevesebb, mint.
Készítette: Pósa Szabolcs Németh Gábor
A magyar választási rendszer
Magyar Tudományos Akadémia
Egyetemes értékek az egyetemen kutatás
Hotel Eger Park Konferenciaközpont október
Az élelmiszer-vásárlást befolyásoló tényezők az EU országaiban Gáti Annamária Tárki - Tudok.
A tanári munka sikerességének vizsgálata a pedagógiai attitűdök, a tanár-diák viszony és az iskolai élmények összefüggésrendszerében Indoklás.
Kvantitatív Módszerek
Taktikai szavazás Magyarországon
Az EP-kampány Magyarországon 2009 PTE-BTK, politológia Németh Attila (V.)
Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye
A köztársasági elnök. 1. Alkotmányos helyzete ► 1.1. Megbízatás keletkezésének módja - prezidenciális rendszerek > végr. hatalom > közvetlen választás.
Amíg a mérésből előrejelzés lesz Mérők Klubja, április 24. Előadó: Závecz Tibor.
A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)
12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÉRDŐJELEI A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG ÉS AZ ÖKOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉSE A GLOBÁLIS WILÁGBAN.
Ozsváth Károly TF Kommunikációs-Informatikai és Oktatástechnológiai Tanszék.
Politikai marketing – kampánystratégiák
Összehasonlító politikatudomány. 3 egymással összefüggő elem Más országok berendezkedésének izolált tanulmányozása – angolszász kultúra – így csak implicit.
FONTOS FOGALMAK AZ INTERJÚZÁS ÉS A KÉRDŐÍVEZÉS MÓDSZEREIHEZ A politikai szocializáció kutatás (1990) példáján Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe.
Pártok és választások Politológia előadás április 14.
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
Államszervezet és közigazgatás
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
orszagtanulmanyok/spanyolorsz ag-leader-megvalositasa/
BENKŐ PÉTER VANNAK-E KULTURÁLIS RÉGIÓINK?. -A méréseknél a KSH jelentéseit vesszük alapul. -Lehetséges mutatók: -a mezorégiók különböző fokú iskoláin.
A mai magyar politikai rendszer és pártpolitikai struktúra
„Listen to Your Heart”: Populáris kultúra és politikai azonosulás Reich Jenő Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudomány MA konzulens : Karácsony Gergely.
Pártirányítás – irányított párt A Fidesz szervezeti változásainak hatása a párt centralizációjára Békés L. Márton.
A SZÉLSŐJOBBOLDALI IDEOLÓGIA REPREZENTÁCIÓJA A DEBRECENI EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN Sőrés Anett Debreceni Egyetem, Szociológia MA II. Témavezető: Prof. Dr.
Összehasonlító elemzés egyes külföldi választási reformok tapasztalatairól, társadalmi, politikai költségeiről Keil András OTDK április 16.
Átalakulás – Az európai zöld pártok és struktúrájuk viszonya a klasszikus bázisdemokratikus elvekhez Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest,
IV. Állampolgári ismeretek 6
Választási rendszerek
ÖSSZEFOGLALÓ ELŐADÁS Dr Füst György.
A könyvvizsgálói szakma kihívásai a válság tükrében dr
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
A politikai képviselettel és a bal-jobb dimenzióval kapcsolatok attitűdök Enyedi Zsolt (CEU) Részvétel és demokrácia, Politikai Viselkedés Szakosztály,
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
Tóth István György – KellerTamás A redisztribúciós kereslet az európai országokban [Income distributions, inequality perceptions and redistributive claims.
Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs.
Tóth István György Társadalomszerkezet és gazdaságpolitika: az állami védelem iránti kereslet meghatározói (avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és.
A szocialista rendszer válsága és a rendszerváltás Magyarországon
Mi várható az EP-választáson? Mandátumbecslés: Európa és Magyarország Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute.
Hány szavazó hiányzik az ellenzéknek? január 30.
Kevés- vagy sokpártrendszer Enyedi Zsolt (CEU). Pártrendszer-fragmentáció a választók szintjén.
Fő kérdések Mekkora a Fidesz közvélemény-kutatásokban megmutatkozó fölénye valójában? Igaz-e, hogy 2010 óta nem változtak az erőviszonyok? Mi okozza a.
A társadalom környezetvédelmi aktivitása Humánökológia 10. előadás.
Munkaerő mobilitás Magyarországon
Személyiségelméletek
Statisztikai módszerek áttekintése módszerválasztási tanácsok Makara Gábor.
Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló évi CXIII. törvény Előadó: Dr. Molnár Krisztián főjegyző, TVI vezető Felkészülés az Európai Parlament.
Personal Vote és Pártosság
7. A társadalmi döntések elmélete
Adalékok a magyar tizenévesek vallásosságáról a rendszerváltás után Csákó Mihály CSc egyetemi docens WJLF Pedagógiai Tanszék.
1. A jogszabályi háttér: - az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) - a választási eljárásról szóló.
A „soft law” hatása az oktatás és képzés szabályozására az európai integráció tükrében dr. Várnagy Péter egyetemi docens PTE FEEK.
Miért készítenek választási prognózist a kutatók? A választók miatt, akik szeretnék tudni, hogy a)kedvenc pártjuk hol áll a versenyben b)melyik párthoz.
A népességnövekedés tényezői és következményei
1 Politikai mélypont Magyarországon? november 22. Somogyi Zoltán, igazgató Political Capital Institute.
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Országgyűlési választások Magyarországon. A választásokat szabályozza: az1989. évi XXXIV. törvény Ideje: négy évente tavasszal A köztársasági elnök írja.
A magyar választási rendszer változásai ( )
Az innovációs modellek (az innovációk keletkezése Roy Rothwell)
1 hónappal az országgyűlési választások előtt Politikatörténti Intézet Dr. Stumpf István március 11.
Baloldali, liberális pártok 2016 elején Reiner Roland
A mesterséges intelligencia alapjai
Előadás másolata:

Sós Ildikó OTDK Megosztott szavazat a magyar országgyűlési választásokon

Miért fontos a megosztott szavazás vizsgálata?  Két szavazat – komplexebb választói döntések  Demokratikus intézményrendszer fejlettségének egyik mérőfoka  Hatása az intézményrendszerre  Választási rendszer működése

Elméletek  Definíció: a szavazat megosztott, ha i szavazó j pártra szavaz r versenyben és nem j pártra szavaz egy másik versenyben  Átfedések, többféle magyarázat Megosztott szavazat Stratégiai szavazás: Bizonytalanság Esélyek Proteszt Őszinte szavazás: „Kényszer” Őszinte preferencia

Feltételezések a magyar esetre  Demokratikus intézményrendszer fejlődése – növekvő szavazatmegosztás, változó okok  Elősegítő és mérséklő elemek  Különböző ösztönzők a két ágon – különbségek kialakulása  De: pártrendszer fejlődése

A módszer  Aggregát adatbázis választási eredményekből  Egyéni választókerületi és területi listás szavazatarányok különbsége  E kettő közötti korreláció  Probléma:  Adatok jellege – Valódi (maximum) mértéke?  Egyéni döntéseket kell vizsgálni – Valódi okok?

 Különböző okok választásonként  Ezek alapján nem figyelhető meg tendencia Eredmények - különbségek

Különbségek és korrelációk – MDF0,89 SZDSZ0,886 MSZP0,822 FIDESZ0,748 KDNP0,925 FKgP0,948 MSZMP0,408

Különbségek és korrelációk – MDF0,451 SZDSZ0,533 MSZP0,762 FIDESZ- KDNP 0,874 MIÉP-Jobbik0,764 Munkáspárt0,756

Összegzés  Szerepe a demokratikus konszolidációban, a pártrendszer alakulásában – visszahat  Nem a szavazatmegosztás általános formája  Zömmel őszinte ösztönzők  Elmozdulás a nyugati demokráciák felé  Van-e jövője?

 Választási verseny vizsgálata aggregát adatokkal  Kényszer-, stratégiai- és különbség- változócsoportok  Pártok helyett az egyéni kerületi verseny helyezettjei  Választói jellemzők vizsgálata survey adatokkal  Szocio-demográfiai tényezők, politikai attitűdök, információs tényezők További kutatási eredmények

Szignifikáns változók Egyéni jelölt-kényszer-0,633***0,689*** Függetlenek száma-0,498**- Esélyesség-, 359**-- Láthatóság, ismertség-,479*-- A verseny szorossága3,446***-2,993**-2,443* Győzelem-0,638**0,586*** Második különbsége--13,962***-18,341*** Harmadik különbsége-7,449*17,855***-22,457*** R2R2,450***,453***,368** *** p <0,01; ** p <0,05; * p <0,1 Választási verseny elemzése

  Válaszadók 9,8%-a megosztotta szavazatát   Stratégiai döntések: 3,8%-ban (+18,2?)   Blokkon belüli és blokkok közötti szavazat- megosztás egyaránt   Kis pártok szavazói inkább, mint a nagyokéi   Szavazatmegosztással kapcsolatban lévő változók: pártosság, kor, iskolai végzettség, szavazás oka Választói jellemzők elemzése

 Szignifikáns pártok közötti interakciók  Jelöltállítások fontossága  Jobbik-LMP, MSZP-LMP, MDF  Nincs kapcsolat az elsődleges pártpreferencia és a szavazatmegosztási hajlandóság között  Viszont van a szavazatmegosztási hajlandóság és az esélyesség érzékelése között  Szavazatmegosztás minimuma: 3,43% A 2010-es választások

 Stratégiai vs. Őszinte szavazatmegosztás (Definícióknál)  2010-es választások  Közös jelöltek vs. Kényszeres megosztás  Magyar kontra német választási rendszer  Módszer helytállósága  Nagy- vs. Kispárti szavazatmegosztó stratégia Kérdések, kritikák

{ Köszönöm a figyelmet!