Az Európai Külügyi Szolgálat és az EU globális szerepének erősítése Szepesi Ágnes Edit Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA, 2. évfolyam Széchenyi István Egyetem Konzulens: Prof. Dr. Losoncz Miklós D. Sc.

Tartalom Kiindulópont Az EKSZ jogi háttere, felépítése, feladatai Az EKSZ az EU intézményrendszerében Az EKSZ szerepe Egységesebb külpolitika – nemzeti érdekek jobb érvényesülése Líbia – az EKSZ első vizsgája Összefoglalás

Kiindulópont (I) Robert Cooper, EKSZ tanácsadó szerint: A globalizáció az alábbi folyamatok együttes eredménye: A hidegháború vége Kína felemelkedése Az internet elterjedése és technológiai forradalom Kis háborúk lehetősége fennáll, a nagyhatalmak a fennálló status quo-ra törekednek: USA elsőbbsége Nukleáris fegyverek Globalizáció

Kiindulópont (II) Két kérdés: Globális problémák kezelése egyre lokálisabbá váló politikák által Európa helye az új világrendben Az európai uniós külpolitika fő irányai: EU-USA kapcsolatok Szomszédságpolitika

Az EKSZ jogi háttere, felépítése, feladatai (I) Jogi háttér: Az Európai Unióról szóló Szerződés 27 (3) cikk 2010/427/EU az Európai Unió Tanácsának határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról Felépítése: 1 főtitkár – 2 főtitkárhelyettes 6 főigazgatóság Személyzet 2/3 EU intézményrendszer – 1/3 tagállamok Földrajzi, nemek közötti egyensúly

Az EKSZ jogi háttere, felépítése, feladatai (II) Költségvetés: 475,8 millió EUR. Feladatai: A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő segítése Támogatás az Európai Tanács állandó elnökének Támogatás a Bizottság elnökének és tagjainak

Az EKSZ az EU intézményi rendszerében (I) Az EKSZ sui generis jellegű, önálló, autonóm szerv Állandó elnök – külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Saját szintjén az EU külképviseletének ellátása A másik hatáskörének sérelme nélkül Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő – Bizottság KKBP a főképviselő hatásköre Külkapcsolatok egyéb területei a Bizottság hatáskörébe tartoznak, így a bővítés is

Az EKSZ az EU intézményi rendszerében (II) A Tanács és az Európai Tanács egyhangúan határozza meg és hajtja végre a KKBP-t illetve A KKBP-t a külügyi főképviselő és a tagállamok közösen hajtják végre Állandó elnök – stratégiai iránymutatás Külügyi főképviselő - végrehajtás A Tanács és a Bizottság felelős a külső tevékenységek és az egyéb uniós politikák összhangjáért Képviselet 3. felekkel szemben: főtárgyaló, a Tanács nevezi ki, a Bizottság ill. a külügyi főképviselő javaslata alapján

Az EKSZ szerepe Intézmények közötti versengés elkerülése (EKSZ - Bizottság) A főképviselő több-kalapos szerepéből adódik az erőforrásokért és azok felügyeletéért folyó verseny Gazdagítja az EU politikai döntéshozatali rendszerét és a nemzeti diplomáciai gyakorlatokat Hatékony és gazdaságos diplomáciai képviseletek működtetése A külügy az utolsó olyan nagy terület, ahol az EU többet tehet állampolgáraiért A KKBP végrehajtásának eszköze

Egységesebb külpolitika – nemzeti érdekek jobb érvényesülése Az utóbbi években a külpolitika terén ellentmondások: Horizontális vetület: közösségi és kormányközi politikák összhangjának hiánya, Vertikális vetület: a tagállamok és az EU álláspontjának különbözősége. Az egységesebb európai külképviselet = nemzeti érdekek hatékonyabb védelme. Mindannyiunk érdeke, hogy az EU ne maradjon „csendestárs” (global payer global player).

Líbia – az EKSZ első vizsgája (I) 2011. február 15. első tüntetések Líbiában, másnap már 45 áldozatról számoltak be 2011. február 19. Tripoli bekérette a magyar nagykövetet, Obama elnök elítélte a felkelők elleni erőszakot 2011. február 20. Olaszország és a Frontex megindítja a Hermes 2011 műveletet, az Észak-Afrikából érkező menekültek nagy száma miatt 2011. február 22. EU-Líbia keretegyezmény tárgyalásai és a jelenleg is futó együttműködések felfüggesztése 2011. február 28. ENSZ BT 1970. sz. rendelete: fegyverembargó, ezen felül az EU befagyasztja Kaddafi és a hozzá közel állók pénzügyi eszközeit

Líbia – az EKSZ első vizsgája (II) 2011. március 10. További szankciók az EU részéről Líbia ellen (legfőbb líbiai bankok) 2011. március 11. Brüsszel EiT csúcs: Kaddafi minden legitimitását elveszítette, ezért mennie kell, ill. az Átmeneti Nemzeti Tanács elismerése tárgyalópartnerként Bizottság és a főképviselő asszony tervezete: Partnership for Democracy and Shared Prosperity with the Southern Mediterranean 2011. március 14. Lady Ashton egyiptomi látogatása során tájékoztatta az Arab Liga főtitkárát az EU állásfoglalásáról

Líbia – az EKSZ első vizsgája (III) 2011. március 17. Herman Van Rompuy és Lady Ashton üdvözlik az ENSZ BT 1973. sz. határozatát 2011. március 19. Párizs. Van Rompuy szerint az EU kész további, szigorúbb szankciók alkalmazására, a politikai átmenetnek mielőbb meg kell kezdődnie, Kaddafi erőit pedig felszólította arra, hogy ne akadályozzák meg a humanitárius segélyek célba érését 2011. március 24-25. Brüsszeli csúcs 2011. március 29. London, nemzetközi összekötő csoport, EU, AL, AU és egyéb releváns partnerek 2011. április 1. Tanácsi határozat: Operation EUFOR Libya

Összefoglalás Az EKSZ egyfajta válasz az EU-t ért globális kihívásokra, Új, alapvetően a meglévő status quo-ra építő világrend Új eszközök Az EU külpolitikája az Amerikai Egyesült Államok és a szomszédságpolitika felé fordul A líbiai válság kezelése alapvetően sikeres volt Global payer global player, az egységes külpolitika és az EKSZ ezt a folyamatot segíti elő

Köszönöm a figyelmet!