Boda György- Szlávik Péter: Kontrolling Rendszerek ( Karl Erik Sveiby: Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás című könyv alapján) Készítette: Nagy Csilla Q5I90B

Bevezetés A könyv hozzám legközelebb álló területét mutatom be, vagyis hogyan alakul egy vállalat életében az intellektuális tőke, milyen tényezőkből épül fel, hogyan mérhető. Mérések bizonyítják, hogy a vállalatok piaci értéke és könyv szerinti értéke jelentősen eltérhetnek egymástól azaz különbség fedezhető fel a számvitel által mért vagyon érték és a diszkontált cash flow alapon mért vagyon érték között. Egy jól működő vállalkozás esetében a diszkontált cash flow által adott érték a magasabb. Vizsgáljuk meg, mi áll ennek a hátterében. A különbség az intellektuális tőkében rejlik. Ezen új fogalom kialakulása a megváltozott piaci helyzetnek, a globalizálódó versenynek, a termelési tényezők átalakulásának, a szolgáltatási iparág egyre nagyobb arányú térnyerésének, a tudásvezérelt gazdaság megjelenésének köszönhető.

Intellektuális tőke Karl Erik Sveiby nyomán, az intellektuális tőkének három csoportját különítjük el egymástól: ügyfél tőke, szervezeti tőke, munkatársak kompetenciája. Ügyfél tőkének nevezzük az ügyfelekkel és beszállítókkal kialakított kapcsolatot. Ebben a csoportban kap helyet a márkanév, a hírnév és az arculat. Szervezeti tőkén a vállalati kultúrát, a szabadalmakat, az elméleteket, modelleket, számítástechnikai és adminisztratív rendszereket értünk. A munkatársak kompetenciája az a képesség, hogy az emberek dologi vagy eszmei vagyont hozzanak létre. A kompetenciának öt alapvető forrása van: explicit tudás, jártasság, tapasztalat, értékítéletek, társadalmi tudás. Fontos, hogy ezen csoport vizsgálatakor, minden forrás körültekintően meg kell vizsgálni. Mindhárom csoportnál növekedési, hatékonysági és stabilitási mutatókat kell számolni a vállalatoknál több időszakon keresztül. Így ezeket a mutatókat hosszabb távon nyomon követve, képet kapunk a vállalat alakulásáról.

Intellektuális tőke mérése I. Piaci kapitalizáció módszere: A piaci kapitalizáció a tőzsdére bevezetett részvények jelenlegi árfolyamon mért összegzése. A piaci kapitalizáció értékét úgy számítják, hogy a részvények számát megszorozzák a piaci árfolyammal. Diszkontált cash flow módszere Összehasonlító módszerek: Minél több vállalatra meg kell határozni a Tobin’s Q típusú indexeket. Ez az index kiszámítható, ha a piaci értéket elosztjuk az eszköz értékkel. Ezekből csoport/ iparági átlagot számítunk. Ezt követően a saját könyv szerinti eszközértékeket be kell szorozni a csoport/ iparági átlaggal és így becsüljük meg a vállalat piaci értékét. A becsült piaci érték és a könyv szerinti érték különbsége adja meg az intellektuális tőke értékét.

Intellektuális tőke mérése II. Közvetlen intellektuális tőke becslési módszerek: Ezen módszer a pénzügyi értékelést alapul véve, az egyes immateriális vagyonelemek becslésére vonatkozik. Részét képezik: a költségalapú, a piaci összehasonlítás alapú, a jövedelempotenciál alapú koncepciók. Scorecard típusú módszerek: Nem pénzügyi értékelésre kialakult módszerek, amelyek az egyes immateriális vagyonelemeket veszik számba. A scorecardok tehát olyan teljesítménymutató rendszert jelentenek, amelyek jól jellemzik a vállalat konkrét cselekvését, célkitűzéseit. Ezen módszereknek meglehetősen sok típusa ismert. Ebbe a csoportba tartozik: a Skandia- Navigator, a Balanced Scorecard, és az Immateriális Vagyonfigyelő (IAM) is.

Scorecard típusú módszerek Skandia- Navigator: 1955-ben alapított svéd vállalat által kifejlesztett teljesítmény modell. Céljuk a szellemi tőke láthatóvá és mérhetővé tétele. A modell fókuszában az ember áll. További pillérei: a vevők; a pénzügyek; a folyamatok; és a megújulás és fejlődés. Immateriális Vagyonmegfigyelő (IAM): Karl Erik Sveiby nevéhez fűződik. Szakítva a hagyományos kontrolling szemlélettel, a vállalat értékét a láthatatlan immateriális tőkeelemekből vezeti le. A modell az ügyfél tőkét, a szervezeti tőkét és a munkatársak kompetenciáját (tudástőke) vizsgálja, a növekedés, a hatékonyság és a stabilitás tükrében. Balanced Scorecard: Norton és Kaplan által kidolgozott módszertan, melynek lényege, egy vállalaton belül olyan scorecard mutatók elemzése, amelyek a pénzügyi mutatóktól részben függetlenül, leghatékonyabban járulnak hozzá az optimumhoz.

Balanced Scorecard A modell középpontjában, a vállalat küldetése és stratégiája áll. Négy nézőpontban vizsgálódik: pénzügyi nézőpont, vevői nézőpont, működési folyamatok nézőpontja és a tanulás- fejlődés nézőpont. A pénzügyi nézőpont középpontjában az áll, miként ítélik meg a tulajdonosok a vállalat pozícióját. Jellemző mutatói: tőkemegtérülés, árbevétel, cash flow, jövedelmezőség. A vevő nézőpontban elsőként azonosításra kerülnek a vevők/ fogyasztók illetve a piaci szegmensek. Ennek tükrében határozhatók meg mérőszámként a piaci részesedés vagy a vevői elégedettség mutatók. Harmadik nézőpontként jelenik meg a működési folyamatok,amely a vállalatok stratégiai céljainak elérését vizsgálja. A modell negyedik elem a tanulás- fejlődés nézőpont, amely azt fejezi ki, hogy miként biztosíthatók a jövőbeli célok elérése. Mutatói: fejlesztés, innováció mértéke, munkatársak egyéni teljesítménye. A BSC hatékonyságát csökkenti, hogy a vállalatok tekintetében nehezen azonosítható a stratégia, vannak vállalatok ahol egyáltalán nem beszélhetünk stratégiáról, vagy ha van is, akkor is rosszul meghatározott.

Hogyan értelmezhető mégis a BSC egy értékalapú vállalat irányírásban? Eszközök Források Pénzügyi nézőpont Immateriális javak (Szoftverek, vagyonértékű jogok, stb.) Tárgyi eszközök (Számítógépek, helységek, stb.) Vevőállomány Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Részvényesek látható saját tőkéje Látható vagyon Kapcsolati tőke (A vevőkkel, a beszállítókkal és a kör-nyezettel kiépített tartós ügyfélkapcso-latok, a kialakított piaci arculat, stb. Vevői nézőpont Részvényesek láthatatlan saját tőkéje (Ki nem mutatott eredmény) Láthatatlan (felszín alatti) vagyon Szervezeti eszközök (A menedzsment színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és admi-nisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei, stb.) Belső üzleti folyamatok nézőpontja Munkatársak kompetenciája (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre) Immateriális kötelezettségek (Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termék és szolgáltatásminőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer.) Tanulás- fejlődés nézőpontja

Összegzés Összegzésként elmondható, hogy fontos figyelembe venni az intellektuális tőke mértékét, így némiképp szakítani a hagyományos számviteli gondolkodással. Vagyis nem elégséges az a szemlélet mely szerint azok a tételek, amelyek nem felelnek meg az immateriális eszközök definíciójának, ráfordításként kell kezelni. Valós képet csak úgy kaphatunk egy vállalkozásról, ha számolunk az intellektuális tőke nagyságával.