Egy kultúra között – még mindig KFKI Veterán Klub szeptember 27.
Nessos vére, avagy mitológiai vegytan
S pályám bére Égető, mint Nessus vére. Arany János: Epilógus
A történet szereplői Szophoklész TRAKHISZI NÔK
Kentaur és lapita harca (Gyakori téma)
Nessos átviszi Héraklész feleségét, Deianeirát egy folyón, de közben... hát a kentaur is ember... ezt meg a férj rossz néven veszi, és lenyilazza a kentaurt. Az meg mit nem tanácsol:
„Vén Oineusz kislánya, ha Hallgatsz rám, hasznodra lesz ez az átkelés, Utolsó vagy, akit céljához elviszek; Jó lesz, ha megőrzöd kiömlő véremet E nyílvessző hegyén, melyet a lernai Hüdra epéje feketére színezett, S hogy megtartsd Héraklész nagy szívét, csodaszert Keversz a vérből; ha más nőre vet szemet, Rögtön figyelmeztetni fogja: hű legyen!” Szophoklész TRAKHISZI NÔK (Karsai György és Térey János fordítása)
Tudom, nem szűzlány, de törvényes feleség, Kit befogadtam, mint a túlsúlyt a hajós, Mint olyan árut, mely a lelkem szégyene. Egy ágyon ketten várjuk most az ölelést, Egy módszert tudok, Lányok, hogyan kerül le vállamról e gond. Egy bronzedényben ajándékot őrzök, egy Vénséges szörnyetegtől kaptam valaha:
A gyapjúcsomót a bedörzsölés után Véletlenül a földre dobtam, ahová A nap betűzött. És a gyapjú fölhevült, Szétporladt sisteregve: volt, s nincsen nyoma; A vágás helyén így szitálnak szerteszét A fűrészél alól kipergő porszemek. Így hevert ott a gyapjú. A földön pedig, Ahová lepottyant, pezsgett a buborék, Ahogy ősszel Bakkhosz szőlőfürtjeiből Csöppenként földre loccsan a kéklő nedű.
A vegyész olvasó itt gyanút fog: ez nem mese, hanem megfigyelés. A kérdés: mit látott Szophoklész? Micsoda volt Nessos vére? (Szophoklész az orvos-isten Aszklépiosz papja volt, ismernie kellett Hippokratész gyógyszereit.)
Milyen lehet ez az anyag? 1.Emlékeztessen a vérre, 2.legyen köze a kentaurok mítoszához, 3.támadja meg a gyapjút a leírás szerint, 4.görögök ismerte anyagok és módszerek legyenek elégségesek az előállításához
A kentaurok Tesszália egy tartományából, Magnésziából származnak. Itt bányásszák – egyebek mellett – az üveggyártásban ősidők óta használt barnakövet (piroluzitot). Kémiailag: MnO 2 Erős oxidálószer, savban is, lúgban is.
Ebből permanganátot könnyű csinálni, ömlesztéssel: Barnakő +salétrom (+szóda vagy hamuzsír) K-permanganát
Barnakő, salétrom, szóda, hamuzsír: ezeket ismerték a görögök. Kénsav ? Ismerhették... hiszen: a kék gálic vagy zöld gálic (réz- vagy vas-szulfát) hevítve kénsavra bomlik. (Ezt a folyamatot középkori arab alkimisták írták le.) De többen, pl. Rodwell, Thompson, Jacobson úgy vélik, az Ókorban is ismerték már.
Tömény kénsavat kálium-permanganáttal elegyítettünk. Olvastuk, hogy ilyenkor erősen oxidáló anyag, Mn 2 O 7 (is?) keletkezik. Megpróbáltuk. Sűrű, alvadt vér színű, nehezen folyó anyag. Állni hagytuk egy napon át. Hidegen nem bántotta a gyapjút.
Óvatosan melegíteni kezdtük. Buborékok jelentek meg a gyapjú csomó körül, a gyapjú fokozatosan szétesett, szürke port hagyva maga után. Néha a gyapjú magától lángra is lobbant.
KMnO 4 H 2 SO semmi40 * 20 * 3333 (lassú) 66semmi45 (heves) (lassú) 50semmi (lassú) 33semmi29 (nagyon lassú) 30 (nagyon lassú) 35 (nagyon lassú) 40 (nagyon lassú) Összetétel hatása a reakció hőmérsékletre ( 0 C); *égés
Azt gondoljuk: találtunk egy anyagot, amely 1.emlékeztet az alvadt vérre, 2.megtámadja a gyapjút ha melegíti a nap, 3.köze van a kentaurok szülőhelyéhez, 4.görögök ismerte anyagok és módszerek talán elégségesek az előállításához. A kérdés csak annyi: így van-e?
Látáselmélet és modern festészet: a vegyész Chevreul-től a neo-impresszionsita George Seurat-ig
Michel Eugène Chevreul élt Lavoisiertől Marie Curie-ig, végig az egész XIX századon. Egyebek mellett: Gobelin manufaktúra A színek egyidejű ellentétének törvénye (1839) Alapszínek: kék, vörös, sárga. Ezekből kettő-kettő három további színt ad. A harmadik szín: ezek kiegészítő színe. Kiegészítő színek: erősítik egymást, ha egymás mellé kerülnek, de kioltják egymást, ha a színezékeket szemcsésen összekeverik. Ha azonban két olyan kéttagú szín kerül egymás mellé, amelyeknek egyik összetevője közös, tompítják egymás hatását „ Két egymás melletti színt a szemünk a lehető legeltérőbbnek lát.” Szín-harmónia tan Ogden Rood (!)
Seurat: „A szem recehártyáját érő fényhatások meghatározott időbeli jelenségek..... A kifejezés eszköze a tónusok és színek optikai keverése... a kontraszt törvényei szerint.”
1891: Seurat meghal, Edison szabadalmaztatja a filmfelvevő gépet.
Geográfia, vallás, festészet Ortelius – Familia caritatis - Brueghel
Tizenhatodik század: a nagy felfedezések kora (egyebek mellett) Világtérképek – vetületek. Például: Mercator Például: Szinuszoid (Sanson-Flamsteed) vetület
Cordiform (szív alakú) vetület Johannes Honterus, Brassó 1546
Ortelius világtérképe
Ortelius: Comtemno et orno Album amicorum: Mercator, Lipsius,Jean Bodin... Familia Caritatis: Hendrik Niclaes (kb.1540) a spiritualitás szimbóluma az emberi szív P. Bruegel: A természet, mint egységes organizmus