Dr. Lamperth Mónika Budapest 2012. október 18. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar A helyi önkormányzatok magyar szabályozásának alapkérdései, főbb jellemzői Dr. Lamperth Mónika Budapest 2012. október 18.

A helyi önkormányzatok magyar hagyományai A kiegyezést követően porosz minta alapján modern, polgári önkormányzati rendszer 1870. évi XLII. tc. a vármegyékről, illetve a törvényhatósági jogú városokról 1871. évi XVIII. tc. a községek rendezéséről 1886. évi XXI. tc. a törvényhatóságokról 1886. évi XXII. tc. a községekről

Törvényhatóság /1. főváros (külön törvény alapján) vármegye (alispán vezetésével) nagyobb városok Testülete a törvényhatósági bizottság Tagjai: választott személyek legnagyobb adófizetők (virilisták)

Törvényhatóság /2. A törvényhatóság feladatai: önkormányzati feladatok, helyi ügyek, amelyek ellátása felett a főispánnak felügyeleti joga volt állami feladatkörbe tartozó ügyek ellátása politikai hatáskör, közérdekű és országos ügyekben véleményt alkothat és felterjesztési joggal élhet az országgyűlés bármelyik házához

Község /1. kisközség nagyközség Testületi szerv: képviselőtestület-bíró választott tagok virilisták Igazgatási szervezet: jegyző Járási igazgatás keretébe tartoztak. (A járás vezetője: szolgabíró főszolgabíró) Törvény keretei között intézi a helyi ügyeket. Döntései: határozat szabályrendelet

Község /2. Legfontosabb feladatai: gazdálkodik a vagyonával utakat tart fenn iskolákat működtet tűzvédelem, „közrendőrség” „szegényügy” Feladatai ellátása érdekében adót vet ki és hajt be.

Rendezett tanácsú város Hasonló szabályozás, mint a község, de a képviselőtestület vezetője a polgármester, közvetlenül a vármegye alá tartozik, többlet hatáskörökkel rendelkezik.

Tanácsrendszer /1. 1950. évi I. tv. felszámolta az önkormányzati típusú igazgatást szovjet típusú tanácsok: az egységes, központosított államhatalom helyi szerve nincs gazdasági önállóság szigorú hierarchia (megye, járás, város, község, városi kerület) végrehajtó és igazgatási szerv: vb

Tanácsrendszer /2. 1954. évi. X. tv. nagyobb önállóság helyi gazdasági terv, költségvetés, KÖFA kettős alárendeltség 1971. évi I. tv. az önkormányzati jelleg elismerése népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási jelleg járási tanácsok helyett járási hivatalok Költségvetési alap, fejlesztési alap NEM ÖNKORMÁNYZAT!

Rendszerváltás /1. Az önkormányzati rendszer kiépítésének legfontosabb kérdései: önkormányzati koncepció kidolgozása szakmai műhelyekben 1988 kétharmados tv., MDF-SZDSZ megegyezés kellett, de törekedtek a minél szélesebb körű megegyezésre

Rendszerváltás /2. Amiben egyetértés volt: demokratikusan választott erős önkormányzatok, az autonómia alkotmányos garanciával általános felhatalmazás a helyi közügyek intézésére széles feladat- és hatáskör Mindenben megfelelt a helyi önkormányzatiság alapkövetelményeinek: helyi önállóság demokratikusan választott és működő helyi szervezet a helyi közügyek széles körét felölelő feladat- és hatáskör, és az ehhez kapcsolódó átfogó felelősség

Rendszerváltás /3. Amiben vita volt: 1. A megye szerepe: Legyen-e megyei önkormányzat? Legyen-e gazdasági újraelosztó szerepe a megyéknek? Végül: főként területi közszolgáltatások! 2. A főispán intézménye: Szakmai-közigazgatási funkcióval felruházott …. lett volna, de elvetették. 3. A polgármester feladatai Erős polgármester, államigazgatási, hatósági feladatokkal. Ki válassza? 4. Szervezeti felépítés: Választmány vagy bizottsági rendszer? 5. Önkormányzati tulajdon terjedelme: Vállalkozzon-e az önkormányzat? Végül: nagy konszenzussal elfogadott törvény

Főbb változások /1. 1990-1994 törvényességi ellenőrzés, köztársasági megbízottak rendszere önkormányzatok vagyona közalkalmazottak, köztisztviselők jogállása 1994-1998 Ötv. első novellája: megyei önkormányzat erősítése, polgármesterek közvetlen választása megyei közigazgatási hivatalok létrehozása önkormányzati csődtörvény területfejlesztési törvény

Főbb változások /2. 1998-2002 területrendezési törvény összeférhetetlenségi törvény kétharmados 2002-2006 IDEA reformcsomag EU jogharmonizáció többcélú kistérségi társulások Ket. EU önerő alap okmányirodák rendszerének fejlesztése

Főbb változások /3. 2006-2010 a regionalizáció kísérlete fővárosi forrásmegosztás

A hatályos szabályozás alapkérdései /1. 1. Önálló hatalmi ág az önkormányzati rendszer vagy sem? 1990-ben igen Ötv. indoklás: a helyi önkormányzati rendszer a többpártrendszerű demokratikus jogállam alapvető eleme, amely a hatalmi ágak megosztásának rendszerében ellensúlyt képez a központi kormányzati hatalommal szemben. HATALMAT CSAK HATALOMMAL LEHET ELLENSÚLYOZNI! 2011-ben nem Mötv. preambulum: a helyi önkormányzatok az egységes államszervezet részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához… Alacsonyabb szinten szabályozza az önkormányzati jogok alanyait. Már nem kollektív alkotmányos alapjog a helyi önkormányzáshoz való jog.

A hatályos szabályozás alapkérdései /2. 2. Az önkormányzati jogok alanyai: Mötv. 2. § (1) bekezdés település, megye választópolgárainak közössége Új elemek: állampolgári felelősségérzet alkotó együttműködés a helyi közösségen belül

A hatályos szabályozás alapkérdései /3. 3. Helyi önkormányzás: Alaptörvény 31. cikk helyi közügyek intézése helyi közhatalom gyakorlása Helyi közügyek: a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése Helyi közhatalom gyakorlása: a döntéseket a helyi önkormányzati szervek önállóan hozzák

A hatályos szabályozás alapkérdései /4. 4. Általános felhatalmazás a helyi közügyek intézésére: feladatkörében eljárva törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeleteket alkot önállóan igazgat

A hatályos szabályozás alapkérdései /5. 5. Az Alaptörvényben biztosított jogok (32. cikk): rendeletet alkot határozatot hoz önállóan igazgat meghatározza szervezeti és működési rendjét tulajdonosi jogokat gyakorol költségvetést készít, önállóan gazdálkodik vállalkozást folytathat jelképek, kitüntetések, elismerő címek tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat szabadon társulhat, együttműködik törvényben meghatározott egyéb feladatok

A hatályos szabályozás alapkérdései /6. 6. Az önkormányzatok jogainak alkotmányos garanciái: a közösségi célok érdekében kötelesek vele az állami szervek együttműködni kötelező feladat- és hatáskört csak törvény állapíthat meg feladatai ellátáshoz arányos támogatásra jogosult

Főbb változások 1. Az állam és az önkormányzatok közötti új munkamegosztás 2. A megyei önkormányzatok kiüresítése 3. Kötelező társulás 4. Törvényességi felügyelet 5. Állami aktuspótló jog 6. Pénzügyi korlátok felállítása