Egészséges életmód és táplálkozási szokások egyetemisták körében – spontán önjellemzés alapján Kovács Ildikó (EME, Budapest) Lelovics Zsuzsanna (PTE ETK, Pécs) Lenkovics Beatrix (BGF KVIFK, Budapest) Marketing, public relations és reklám az egészségügyben 11. Országos Konferencia Budapest, 2008. február 21–22.

„Egyetemisták Egészséges Táplálkozásáért” (EGYET Program) Nem reprezentatív, név nélküli kérdőíves felmérés Nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók körében Az egyetemisták megítélése életmódjukról és táplálkozási szokásaikról, valamint a Szívbarát termékekről A Szívbarát program által 2006–2007-ben folytatott EGYET Program keretében összesen 681 fiatal felnőttet kérdeztünk meg A válaszadók közül 184 férfi és 497 nő, átlagos életkor 22,0, SD 2,8) között 2006-ban indítottuk az EGYET Programot, a megkérdezéseket előbb budapesti (BGF) majd vidéki (Szolnok) egyetemisták körében végeztük.

A megkérdezett hallgatók Szolnoki Főiskola, Turizmus-vendéglátás szak: 197 fő, BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, vendéglátás és szálloda szakirány: 150 fő, BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, idegenforgalom és szálloda szakirány: 36 fő, BGF KVIF Kereskedelem és marketing alapszak, kereskedelem szakirány: 242 fő, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Dietetikus szak: 56 fő. A megkérdezett hallgatók döntő többségének leendő szakmája kapcsolatban áll a táplálkozással, így – véleményünk szerint – átlagon felül motiváltnak voltak.

„Mennyire folytatsz egészséges életmódot?” Az „egészséges” vagy „teljes mértékben egészséges életmódot” folytatók a teljes vizsgált populáció 24%-át teszik ki (163 fő) 45 férfi (27,6%) és 118 nő (72,4%) átlagos életkor 22,0 év (SD érték 2,9) A fiatalok közepesen elégedettek életmódjukkal, mindössze 24%-uk gondolja, hogy mindent megtesz egészségéért.

Kutatásunk alapja, hipotézisünk Kutatásunk alapja a McGuire házaspár tanulmánya a spontán énkép alakulásáról, amely szerint spontán önjellemzésben azok a tulajdonságok lesznek hangsúlyosak, amelyekben különbözik a személy az őt körülvevő csoport átlagától. Vajon az egészséges életmódról alkotott képet mennyiben befolyásolja az adott környezet? Más-e a saját életmódunkról alkotott képünk különböző szituációkban és közösségben? A hallgatók egészséges táplálkozásról alkotott képét az otthoni és a munkahelyi körülmények közötti szokások kapcsán vizsgáltuk.

Otthoni körülmények között A hallgatók közül öten (az egészséges életmódot élőnek magukat tartók csoportban ez 3,1%-nak felel meg) nem reggeliznek és nem vacsoráznak, további tizenkét fő pedig nem rendszeresen reggelizik vagy vacsorázik. A napi táplálkozási ritmusban táplálkozás-élettani szempontból a hallgatók 68,1%-ánál (111 fő) a reggeli és a vacsora fogyasztásában (rendszeresség, megítélés) kifogásolni valót talál a szakember. Megjegyezzük, hogy a másik csoportban ez az arány 82,8%, tehát a korosztály táplálkozási szokásaihoz képest egy kicsit jobb a szokásokat vizsgálva a helyzet, azonban messze elmarad a kívánatostól.

Munkahelyi körülmények között A hallgatók 58,4%-a fogyaszt friss, főtt (meleg) ételt ebédre, ugyanakkor 6,7%-uk(!) hétköznap nem ebédel, ez vizsgálatunkban 11 főt (3 férfi és 8 nő) jelent. Jellemzően hideg ételt 35-en (21,6%), illetve otthon készített ételt 22-en (13,3%) fogyasztanak. A nem egészséges életmódot folytatók 13,7%-a nem ebédel hétköznaponként, tehát kétszer annyian, mint az egészséges életmódot vallók között.

Mikor, mit és miként eszel? Az egészséges életmódot folytatók 17,8%-a nem reggelizik. Ebédelni 6,7%-uk nem szokott, vacsorát 8,6% nem fogyaszt. Általában a hideg vacsora jellemző (55,9%), illetve a meleg ebéd (71,7%).

Színhelytől független – Szoktál-e nassolni? Nassolni az egészséges életmódot folytatók „tábora” 68,1%-a szokott. A megkérdezettek 68,1%-a nassol. Ez az arány a másik csoportban 79,3%.

„El lehet kerülni a szív-ér rendszeri betegségeket?” mindenkinek lesz ilyen A megkérdezett egyetemisták tudják, hogy az egészséges életmód a legfontosabb (92%).

„Megnézed-e élelmiszer-vásárláskor a címkén?” Kíváncsiak voltunk, hogy ezek a fiatalok, akik munkájuk során szoros kapcsolatban lesznek a táplálkozással, mennyire tudatos vásárlók? Úgy tűnik, inkább árérzékenyek (74,4%), és a minőség megőrzésére ügyelnek (60,6%). A tápanyagtartalmat mindig vagy általában 52,8% figyeli, az összetételt még többen (61,9%). A tanúsító védjegyeket mindössze 26,7% keresi mindig vagy általában.

„Milyen élelmiszer-tanúsító védjegyet ismersz?” Ismer „valamit” Ebből következik, hogy kevesen (44,8%) ismernek tanúsító védjegyeket. Gyakori, hogy nem tudják, mi az élelmiszer-tanúsító védjegy, így például ÁNTSZ, OÉTI, állatorvos stb. válaszokat is kaptunk.

„Ismersz Szívbarát termékeket?” n=163 Kellemesen csalódtunk azonban a Szívbarát termékek ismertségét tekintve. Mindössze 7,4% nem ismer egyáltalán ilyen termékeket, 66,4% többet is, 12,9% tudatosan keresi is ezeket.

Szívbarát termékek Szívbarát termékek

Szívbarát kritériumok Nátriumszegény, hozzáadott konyhasót nem tartalmaz. Energiaszegény, hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Élelmi rostokban gazdag. Zsírszegény. Előnyös zsírsav-összetételű. A Szívbarát kritériumokat e körben mindenki ismeri. 10 élelmiszercsoportban lehet pályázni, természetesen az egyes csoportokban nem kell minden kritériumnak megfelelni (a zsíradáékoknál pl. a rosttartalom nem követelmény, de a nátriumtartalom igen!).

Szívbarát termékek ismertsége n=163 Fehér színnel jelöltük azokat, akik ismerik az egyes termékeket, pirossal pedig, akik ezeket a termékeket Szívbarát termékként ismerik. Egyértelmű a Flora termékek ismertsége (a margarinról 84,7%, a majonézről 46,6% tudja, hogy Szívbarát). A nemrégiben védjegyezett termékek (Okos tojás, Olajessimo) még kisebb.

„Mi jellemzi a szívbarát ásványvizet?” A Szívbarát termékek előnyös tulajdonságainak kihangsúlyozásában még van mit javítani a kommunikáción. Nem könnyű kérdés, még szakembernek sem: mitől szívbarát egy ásványvíz. A válaszok nagy szórást mutattak, a helyes választ csak kevesen tudták (14,7%).

Összefoglalás Összeállított kérdőívünk alapján a jelen vizsgált táplálkozási szokások közül a legnagyobb hibának a hétköznapi ebéd elmulasztását tartjuk. A 11 hallgató közül, aki nem ebédel, négyen reggelit sem fogyasztanak (további öt fő pedig nem rendszeresen), míg közülük egy fő vacsora fogyasztása sem tekinthető optimálisnak. Nassolni mind a tizenegyen szoktak. A maguk életmódját egészségesnek megítélő egyetemista többségének életmódja a feltérképezett szempontok (táplálkozás) alapján nem mondható egészségesnek. A rendszertelen életmód eredményezte rendszertelen táplálkozás az ő esetükben is megfigyelhető, mind az otthoni, mind a munkahelyi környezetben.

Általános következtetések Az egészséges életmódról alkotott kép vizsgálatához elengedhetetlen az életmódot meghatározó szokások konkrét vizsgálata. Célszerű minél többféle helyzetbe, csoportba kerülve vizsgálni e szempontokat, mivel annál több dimenziója lesz az értékelésnek, s ez a tudás segít feltérképezni a vizsgált személyek egészségről és egészséges életmódról kialakított képét is. Ez a felismerés hasznosítható az egészséges életmód oktatása során is, hiszen az egészséges életmódra nevelés nem érhet véget a közoktatásból kikerülve, azt a fiatal felnőttek körében is folytatni kell korosztály-specifikus módszerekkel, interaktív programokkal, korszerű médiumokkal, színtérprogramokkal. Gondoskodni kell azokról a lehetőségekről, amelyek a táplálkozási prevenciót, és az egészséges táplálkozás szempontjait minél többféle aspektusból ismerteti annak érdekében, hogy azt alkalmazni tudják és aszerint éljenek.

Mit tehet a Szívbarát program? Az egyes termékek ismertségének érdekében lényegi információk közlésére kell fókuszálnunk. Tömör, egyértelmű, korosztály-specifikus üzeneteket kell közölnünk – minél gyakrabban.

Egészséges Magyarországért Egyesület 1580 Budapest, Pf. 124 Telefon: 20-982-7737 E-mail: kovax@szivbarat.hu www.szivbarat.hu