Kommunikáció a védőnői munkában „Marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XIV. Országos Konferencia Budapest, 2011. február 17-18

A prezentáció elkészítésében részt vettek: Cseh- Dálnoky Mária Kéri-Záborszky Mária Kuglerné Mészáros Katalin Léderer Miklósné Szabó-Molnár Beáta a XIII. kerület Révész utcai Védőnői Szolgálat területi védőnői

A védőnői hivatás rövid története Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére (1915.) - a csecsemőhalandóság csökkentése - nemzet számbeli erősbítése. Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat (1927.) - anya- és csecsemővédelem - iskola-egészségügy - nemibetegségek és TBC elleni küzdelem - szegény betegek otthoni ápolásának megszervezése - szociális gondozás.

XXI. század eleje: a családokat aktívan bevonjuk az ellátásba a prevenció fontossága új ismeretek átadása egészséges életmódra nevelés élethosszig tartó tanulás a tudomány új ismereteinek elsajátítása egész család gondozása - a fogamzás előtti időszaktól, a terhességen át egészen a gyermek 6 éves koráig önálló kompetencia

A rendszerváltás után a védőnői szakma létrehozza saját szakmai érdekképviseletét a Magyar Védőnők Egyesületét. Mottónk: " Védőnők az egészséges boldog családokért” ” (MAVE honlap, Csordás Ágnes)

Kommunikáció a team munka során: védőnő- szülész- nőgyógyász védőnő- gyermekorvos védőnő- asszisztens védőnő- védőnő védőnő- óvónő- bölcsődei gondozónő- tanár védőnő- a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények

védőnő- rendőrség védőnő – BFKH Népegészségügyi Intézete (ÁNTSZ utódja) védőnő- civil szervezetek védőnő- család

A kommunikációs folyamat általános modellje:

Adó ------- Vevő Vevő -------- Adó Információ Közeg Információ Zaj (zavar) Információ D E K Ó O L Á S Adó ------- Vevő Vevő -------- Adó K Ó D O L Á S Közeg Információ

A közvetlen emberi kommunikáció csatornái: A. Verbális csatorna: Közvetett (tömegkommunikáció,rádió, tv, újság stb.) Közvetlen: (interperszonális, multi perszonális)

B. Nem verbális csatornák: Mimikai kommunikáció Kommunikáció a tekintet révén Vokális kommunikáció (hangszín,hangerő,beszédtempó,beszéd- szünet) Mozgásos kommunikációs csatornák: Kommunikáció gesztusok révén Kommunikáció testtartás révén - A térközszabályozás kommunikációs csatornája

Intim zóna: 15-45cm Személyes zóna:46cm-1,22m Társadalmi zóna:1,22-3,6m Nyilvános zóna:3,6m felett (pl. előadás)

C. A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége

Kommunikációs zavarok: valamilyen okból nem jön létre megfelelően a teljes kommunikáció -kóros kommunikáció: süketnémaság, agyvérzés -nyelvi szocializáció hiánya: nem megfelelő iskolázottság, családi szocializáció hiánya -szóözön: közlő túl sokat akar elmondani -zsargon: latin nyelv használata -általánosítás, közhely: igénytelenség, a közlőnek nincs saját véleménye

-kultúrális eltérésekből adódó félreértések -durvaság és eufemizmus (empátia hiánya) -hazudás, elhallgatás,hallgatás: valóságtartalom torzítása -szégyenlősség, gátlásosság: érzelmi élet zavara -közléssorompók: a közléssorompók csak akkor működnek gátként, ha a gyermeknek problémája van parancsolás,figyelmeztetés,moralizálás, faggatózás, kifigurázás stb.

„Kommunikációs fal”: sajátos szóhasználat, beszédstílus, nem verbális kommunikáció, viselkedés és ruházat különbözősége is épít, erősít és fenntart. Nehezítheti a kommunikációt a sajátos kommunikációs nehézségek: pl. sietség, zsúfoltság, személytelenség, egészségügyi szleng használata.

Segítő beszélgetés alapfeltételei: -pozitív elfogadás -empátia

Gyakori hibák a segítő beszélgetésben: - okító,moralizáló magatartás - tanácsadás (passzivitásra, függőségre kényszerít, kezdeményezőkészségét leállítja) - faggatózás,kérdésekkel ostromlás