Iskola és mobilitás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet

Az iskola kialakulása  Évezredes jelenség  Solon tv.  Felekezeti iskolák (látogatásuk nem általános)  Az oktatás kötelezővé és tömegessé válása a felvilágosodás hatására alakult ki és az ipari forradalom terméke.  Kötelező népoktatásról szóló tv. (1896)

Az iskola meghatározása Olyan intézmény, ahol a tanulók szervezett módon ismereteket adnak át, értékeket, magatartásmintákat közvetítenek a tanítványoknak, különféle készségeket alakítanak ki vagy fejlesztenek a tanítási órák keretében. Az oktatás során nem csupán ismeretátadás történik mellette bevallottan vagy rejtett módon az iskola még egyéb funkciókat; feladatokat is ellát.

Az iskola funkciói a funkcionalista vagy harmónia-felfogás szerint 1. Szocializáció 2. Társadalmi integráció 3. Szortírozás-válogatás 4. Kutatás és fejlesztés

Konfliktuselméleti szemléletmód Az iskola nem csökkenti a társadalmi különbségeket, hanem újratermeli, legitimálja a korábbi társadalmi viszonyokat. (Apple 1982; Weis 1983) Samuel Boules (1976): Az iskola az ipari társadalmak kapitalistáinak az érdekeit szolgálja, annak számára állít elő, „szakképzett; lojális munkaerőt”. Az iskola hivatalos, erősen hiearchikus szervezeti felépítése a vállalati mintát követi. Ivan Illich: Az iskola „rejtett tanterv”révén olyan viselkedésmódokat közvetít a tanulók számára, ami a fennálló társadalmi rendet megerősíti.

Az iskola esélyegyenlőtlenségének az okai 1. Származás és a tanulmányi eredmények iskola és 200 osztály adatait nézték - Átlagos tanulmányi eredmény vizsgálata általános - és középiskolában. (Ferge Zsuzsa) - Értelmiségi és segédmunkás réteg közti különbség - Eredmény: A legjobb és a legrosszabb helyzetű csoportok gyermekeinek átlagos tanulmányi eredménye között rendkívül nagy az eltérés - Következtetés: Az iskola a kiegyenlítő szerepet nem tudja betölteni.

2. Az öröklődés szerepe Nagy viták vannak arról, hogy a genetikának van-e köze az iskolai teljesítményhez? Feltételezhető, hogy az IQ tesztek a és azok eredményei kulturálisan meghatározottak. 3. A családi tőkék különbözősége Piere Bourdieu: Az egyén helyét a társadalomban az jelöli ki, hogy a különböző tőkeféleségekkel milyen mértékben rendelkezik. Típusai: - anyagi - kapcsolati - kulturális

4. Eltérő nyelvhasználat Basil Bernstein elmélete: A különböző társadalmi csoportokhoz tartozó gyermekek beszédmódja eltér egymástól, ami hozzájárul a kedvezőtlen társadalmi helyzetűek iskolai hátrányaihoz. 5. Eltérő szülői aspirációk Lényeges, hogy mit várnak el a szülők a gyermekektől és mennyire fontos a tanulás számukra. Társadalmi rétegenként változhat, hogy a szülők gyermekeiket milyen iskolába szánják.

6. Másodlagos szelekciós mechanizmusok Több azonos típusú intézmény közül lehet választani. Másodlagos szelekció: Az iskolán belüli kivételező vagy büntető folyamatok Csanádi Gábor és Ladányi János Budapesten vizsgálta az iskolák szelekciós mechanizmusait.

Iskola és mobilitás  A társadalmi mobilitás legfőbb csatornája az iskola  Azt az illúziót kelti, hogy az iskola jelöli ki a státuszokat  Az iskolák a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenség folytonosságát tartják fenn  A modernizáció eredményeként egyre több lehetőség nyílik jobb pozíciók elérésére az iskolán keresztül  A mobilitás lehet: - Generációk közötti - Nemzedéken belüli